Ő volt az egyetlen ember, akit Hitler igazán szeretett: utolsó napjaiban is magánál tartotta anyja, Klara Pölzl képét
Klara Pölzl, azaz Klara Hitler és fia között hihetetlenül szoros volt a kapcsolat. Az asszony mindent megtett, hogy boldoggá tegye imádott fiát.

klara adolf hitler cover
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Mielőtt még véreskezű diktátor vált volna belőle, Adolf Hitler egy édesanyjával nagyon szoros kapcsolatot ápoló kisfiú volt. 

Klara Pölzl mindig kényeztette gyermekét, igyekezett mindenben a kedvére tenni, és apja verései után is ő vigasztalta meg. Az asszony halála hatalmas trauma volt a fiatal Hitler számára.

Klara Pölzl rokonához ment férjhez

Klara Pölzl az ausztriai Weitrában született 1860-ban Johann Baptist Pölzl és Johanna Hiedler gyermekeként. Paraszti származású családban nevelkedett, szorgalmas, jámbor, lelkiismeretes és kedves fiatal lánnyá vált. 16 éves volt, amikor egyik rokona, Alois Hitler házában kezdett dolgozni szolgaként. A férfi biológiai apja ismeretlen, ám miután édesanyja, Maria Schicklgruber hozzáment Johann Georg Hiedlerhez, az új férj a nevére vette a nő gyermekét, és ezentúl azt állította, hogy Alois valóban az ő fia, ő is vitte tovább a Hiedler nevet. Úgy tudni, a Hitlerre való átírás egy plébánoshoz kötődik, aki a hasonló ejtésű Hitlerként rögzítette azt. Az osztrák hivatalok ezután így vették át a nevet, így lett a férfiból Alois Hitler.

Klara tehát hivatalosan - nem a vér szerinti kapcsolatot nézve - Alois unokatestvére volt. A fiatal nő a férfi második házasságát követően abbahagyta náluk a munkát, de amikor Alois második felesége, Franziska megbetegedett, visszatért, hogy gondoskodjon a gyerekekről. Eközben szerelmi kapcsolat szövődött Klara és a férfi között, és a második asszony halála után össze is akartak házasodni, ám rokonságuk miatt a helyzet nem volt olyan egyszerű. Kérelmet nyújtottak be az egyházhoz, majd egy idő után engedélyt kaptak a frigyre. Klara ekkor már várandós volt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Nagyon szoros kapcsolatot ápolt fiával

1885-ben megszületett első gyermekük, Gustav, őt követte Ida, Otto, Adolf, Edmund és Paula. Gustav és Ida még gyermekkorukban életüket veszítették, Otto pedig néhány nappal a születése után hunyt el. Edmund 1900-ban halt meg kanyaróban. Klara gyengéd, félénk és gondoskodó asszony volt, Aloist azonban szigorú, engedelmességet követelő, agresszív embernek ismerték, aki gyakran verte gyerekeit. Paula Hitler arról számolt be, hogy anyjuk gyakran csendben állt és várt Adolf szobája előtt, miközben azt hallgatta, ahogy férje fiukat veri. A nő mindig megvigasztalta, megnyugtatta őt, igyekezett kompenzálni Alois kegyetlenségeit. Fia volt számára a világ közepe, mindent megtett érte, és próbálta minél jobban kényeztetni.

A fiatal Adolf Hitler nem teljesített túl jól az iskolában, apja ezt sokszor fel is rótta neki, ugyanis azt akarta, hogy a nyomdokaiba lépjen, és hivatalnoki pozíciót töltsön majd be felnőttként. 1903-ban azonban a férfi elhunyt, Klara pedig egyedülálló anyaként még engedékenyebb lett fiával. Ian Kershaw történész kiemelte, 1905-ben még azt is megengedte neki, hogy abbahagyja az iskolát, amikor a 16 éves Adolf betegséget színlelt, és meggyőzte, hogy nem képes folytatni tanulmányait. Napjai ezután olvasással, rajzolással teltek, mindent anyja finanszírozott számára, és ő is gondoskodott róla. Testvérével, Johannával minden igényét kielégítették, takarítottak, főztek és mostak rá. A fiú ekkor zenésznek és művésznek készült, így édesanyja zongorát vett neki, esténként pedig gyakran színházba jártak együtt. Ian Kershaw szerint Hitler ezeket az éveket tartotta élete legboldogabb időszakának, az idill azonban nem tartott sokáig, Klara ugyanis hamarosan beteg lett.

Anyja betegsége és halála összetörte Hitlert

Az asszony mellfájdalommal fordult orvosához, a zsidó származású Eduard Blochhoz. 1907-ben diagnosztizáltak nála mellrákot, ami miatt el kellett távolítani a mellét. Adolf Hitler zokogott, amikor ezt megtudta, a műtét és a kezelések alatt pedig gyengédséggel gondoskodott édesanyjáról. Igyekezett megfelelni az elvárásoknak, és kimutatni felé hatalmas szeretetét. Az asszony orvosa később memoárjában számolt be arról, hogy a fiatal Hitlernek anyja iránti szeretete volt a legszembetűnőbb vonása: elárulta, sosem látott még olyan szoros köteléket, mint amilyen az övék volt. 

A kezelések és fia gondoskodása ellenére a rák 1907 decemberében legyőzte az akkor 47 éves Klarát. Eduard Bloch érkezett a házhoz, hogy aláírja a halotti anyakönyvi kivonatot, a fiatal Hitlert pedig az asszony mellett találta. A fiú hálát adott az orvosnak, évekig képeslapokat is küldött neki, sőt állítólag 1937-ben kinyomoztatta, hogy él-e még, és biztosította számára és családja számára a biztonságos átjárást a határokon. Néhány történész azonban megkérdőjelezte dr. Bloch állításait, valamint egyesek, például Joachim Riecker újságíró és történész feltételezései szerint az, hogy anyját egy zsidó orvos kezelte, aki ráadásul nem tudta megmenteni életét, csak még nagyobb gyűlöletet és haragot szított a későbbi diktátorban. 

Az azonban biztos, hogy anyja iránti szeretete sosem gyengült, emlékét örökké megőrizte. Képét az utolsó napjaiban is magánál hordta még a bunkerben is, portréja a berlini és a müncheni szobáinak falán is ott lógott. Ian Kershaw történész szerint valószínűleg ő volt az egyetlen ember, akit Hitler valaha is igazán szeretett.

A nő, aki megbabonázta Hitlert

A Mitford nővéreket - Nancyt, Pamelát, Dianát, Unityt, Jessicát és Deborah-t - az 1930-as évektől kezdve lassan az egész világ megismerte. Az arisztokrata lányok jó modorukról, stílusukról és a kétes, megosztó politikai személyekhez fűződő, gyakran megszállottságig, fanatizmusig fajuló kapcsolataikról váltak híressé-hírhedtté. Unity már fiatalon találkozott Hitlerrel is, akivel hamar szoros kapcsolatot alakítottak ki. A lány bekerült a náci vezető és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt belső köreibe, rendszeresen együtt mutatkozott a diktátorral, és egyes pletykák szerint jóval több volt köztük egyszerű baráti vagy munkakapcsolatnál.

Ezt is szeretjük