4 módszer, amivel kiszűrheted a hazugságot

Bár a hazugságot gyakran kísérik árulkodó nem verbális jelzések, a pszichológusok szerint nem feltétlenül buktatja le saját magát a füllentő jellemző arckifejezéssel vagy testbeszéddel.

A Psychological Science in the Public Interest című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis nem fedezhető fel olyan tipikus viselkedés a hazudozó személyeknél, amely kivétel nélkül minden esetben megjelenik, és olyat sem lehet egyértelműen megnevezni, amely a valóságot közlőknél hiányzik.

A kutatásokból arra viszont fény derült, hogy aki hazudik, elsősorban nem viselkedésében, hanem gondolkodásában különbözik attól, aki igazat mond. Mivel hazudni valójában sokkal nagyobb szellemi munkát igényel, mint igazat mondani. Ezért a legkönnyebben azokkal a technikákkal tudod leleplezni a hazudozót, amelyek ezekre a különbségekre fókuszálnak.

Kérj meghökkentő dolgot!

Az elsődleges cél, hogy kizökkentsd a hazudót a megtervezett szerepéből, ezért ne azzal operálj, hogy az arca rezdüléseit vagy a kezét figyeled, helyette kérj tőle olyan dolgot, amire nem számít - persze a sztorijával kapcsolatban.

Az egyik ilyen meghökkentő leleplező technika a fordított történetmesélés. Kérd meg a kamugyanús személyt, miután elmondta a szerinted kicsit sántikáló történetét, hogy tegye ezt meg fordítva is, időben visszafelé!

Bár kissé furcsának tűnhet, ha nem mond igazat, alighanem nehézségekbe fog ütközni a feladat teljesítése közben, és előbb-utóbb belezavarodik, vagy kihagy részeket.

Az is jó taktika lehet, ha lerajzoltatod vele a cselekményt: nem a kézügyesség-mérés lesz a fontos, hanem az, hogy leleplezheted, ha megakad.

Pro-kontra érvek

Ha olyan csapdát akarsz állítani, amibe a füllentő belesétál, ne támadd le azonnal a hazugságváddal. Helyette maradj higgadt, és kérd meg őt, hogy sorakoztasson fel olyan érveket, amelyek alátámasztják az állítását, és olyanokat is, amelyek épp ellene szólnak. Ez azért jó taktika, mert az érvelésnél össze tudod hasonlítani a két csoportot, ugyanis nagy valószínűség szerint - akarata ellenére - nem a jól megszerkesztett hazugság, hanem a valódi meggyőződése mellett sorakoztat majd fel többet, amelyek erősebbek is lesznek a másiknál.

Maradjon a szemkontaktus!

A pszichológusok szerint, ha vissza akarsz emlékezni egy eseményre, gátolhat benne, ha rögzítened kell valahol a tekintetedet, ugyanis az elvonja a figyelmet a gondolkodástól. Ez ugyanúgy érvényes akkor is, ha hazudsz, és abban az esetben is, ha igazat mondasz.

Ám a füllentőnél már egyébként is magasabb a kognitív terheltség, ez pedig csak nő, ha arra kéred, hogy tartsa veled a szemkontaktust. És ekkor jöhet az a pillanat, amikor leleplezheted: a hazudó ugyanis ebben a szituban több szóbeli és nem szóbeli jelzéssel fog élni az igazmondónál annak érdekében, hogy meggyőzőbb legyen, ez pedig könnyen rávilágít a hazugságára.

Írja meg e-mailben!

Azt gondolhatnánk, hogy szemtől szemben a legnehezebb hamis történetet beadni, hiszen a személyes jelenlét feszültséget kelthet a hazudóban, vagyis írásban épp ezért könnyebben mehet a mellébeszélés.

Amerikai kutatók viszont pont az ellenkezőjét bizonyították be egy kísérletben, amelyből kiderült, hogy e-mailben vagy sms-ben, azaz szöveges üzenetben sokkal szívesebben vallják be az emberek az igazat.

A pszichológus szerint ez azért lehetséges, mert sokkal könnyebb kellemetlen információkat írásban megosztani, ezért a hazugsággyanús történetekről érdemes ilyen módon faggatózni a szóbeli vallatás helyett. Könnyebben kiderülhet belőlük az igazság.

• hazugság
• árulkodó jelek
• psziché
• psziché és tudomány
• Lélek&Test