Ez kellene ahhoz, hogy több házimunkát végezzenek a férfiak: 3 szakértői tanács

A Központi Statisztikai Hivatal friss időmérleg-statisztikái szerint míg a '80-as években háromszor, ma már "csak" kétszer annyi házimunkát végeznek a magyar nők, mint a férfiak. Bár látható a fejlődés, de nagyon lassan kerülnek egyensúlyba a nemek ezen a téren. Gonczlik Andrea mentálhigiénés szakembert, Watson coach-ot, aki a hozzá fordulóknak segít a női szerepek újraértelmezésében arról kérdeztük, hogy miért mozdulunk el olyan lassan a tradicionális férfi-női szerepektől, illetve mit tehetnénk annak érdekében, hogy a házimunkák megosztása igazságosabb legyen a párkapcsolaton, családon belül.

Nehéz változtatni a berögzült férfi-női szerepeken

Nemzedékek óta axiómaként örökítjük tovább, hogy a házimunka női tevékenység. Míg néhány generációval ezelőtt, amikor a nőknek még nem volt fizetett munkájuk, valóban az volt, ma azonban jellemzően a párok mindkét tagja dolgozik - jó eséllyel napi 8 órában. Így logikusan a megváltozott társadalmi struktúrákkal együtt kellene járnia a házimunkák igazságosabb elosztásának is.

- Nemcsak halljuk, de látjuk is kislány korunk óta: Anya mosogat. Anya tereget. Anya megy bevásárolni. A szülői minta sokszor belső elvárássá alakul, ami belső mintaként szolgál felnőtt nőként is. Ugyanennek a másik oldala él a férfiakban. Ők is azt látták, hogy jobbára az édesanyjuk végzi a háztartásban a feladatokat. Sokszor nem csak maga a feladatvégzés öröklődik ilyen módon, hanem a vele járó szerep is. A nőknél például az áldozat szerep, hogy mindig mindent nekik kell megcsinálni. Az előszobába mindenki szanaszét hagyja a cipőjét. Miért csak én tudom összeszedni?

Sok kapcsolati dinamikát látok, ahol a nők önként végzik el a legtöbb háztartási munkát. Valójában teret sem hagyva a férfinak. Nőként talán azt érezzük, hogy ezzel vagyunk értékesek, hasznosak, „elég jók”. A sok-sok generáción áthozott szokásokat, szerepeket azonban nem lehet gyorsan átírni.

- Óriási a rendszer tehetetlensége és rengeteg sztereotípia él az emberekben a házimunkával kapcsolatban. Kezdve attól, hogy ezek a feladatok nyilvánvalóan a nőt terhelik, folytatva azzal, hogy ha egy férfi házimunkát végez, akkor már nem lehet macsó, férfias. Kicsiben, a családban, és nagyban, a társadalomban is ilyen és hasonló mintázatok vannak még napjainkban is.

Ez kell ahhoz, hogy több házimunkát végezzenek a férfiak

A változáshoz először a nőknek saját szemléletüket kell megváltoztatni. Mivel a házimunka egy soha véget nem érő folyamat, be kell látni, hogy soha nem lesz tökéletes rend – különösen, ha gyerekek is élnek a házban. Hogy milyen apróbb-nagyobb lépéseket tehetnek a nők a hétköznapokban azért, hogy javuljon a nemek közti munkamegosztás a párkapcsolaton belül, arról Gonczlik Andrea a következőket mondja.

Tegyünk rendet magunkban

- Elsősorban belül, magukban kell a nőknek megengedni, hogy ne csak a tökéletes renddel legyenek elégedettek. Sok nő maximalista a háztartás körüli dolgokkal kapcsolatban is. Magamon is észreveszem, ahogy egy látogató előtt szabadkozom, hogy nincs patikarend a lakásban. Pedig ahol élet van, ott sosincs tökéletes rend. Mégis, mintha azonosítanánk magunkat a háztartással. Ha a háztartás bármely szegletében van egy kis elmaradás, ezt a hibát azonosítjuk magunkkal. Mintha mi, a család felnőtt nő tagja lennénk egyedül a felelősek a közösen használt, lakott élettérért.

Igen, van felelősségünk. De nem egyedül. Hanem ketten, a párunkkal.

És muszáj idehoznom azt, hogy felnőttként nemcsak azért van felelősségünk, hogy egy rendezett, tiszta környezetet teremtsünk és tartsunk fenn, hanem azért is, hogy mentálisan, lelkileg jól legyünk. Kiegyensúlyozottak legyünk, lelkileg stabilak, együttműködők, elérhetők.

- Ezeket nem tudom megtenni, ha stresszes vagyok, mert „fut a lakás” és örökké elégedetlenkedem, mert semmit nem tudok rendesen befejezni. A házimunka pedig tipikusan ilyen. Sosincs vége. Amint befejeztük, már termelődik is újra a por, a szennyes, a mosogatnivaló, kiürül a hűtő. Mivel ez így van, valójában egy nő, a „háziasszony” sosem ülhetne le egy csésze kávéval nyugodtan anélkül, hogy szkennelné a terepet, hogy hol lehet valamit még csinálni, egy kis portörlés, a szobanövények lehulló levelei. De ha megkérdeznénk a férfiakat, hogy mi értékesebb számukra: a tökéletes rend, vagy egy mosolygós, kiegyensúlyozott nő, mindannyian érezzük a választ. Itt is érdemes magunkat rászoktatni az „elég jóra”.

Legyen egy élhető mértékű rend, tisztaság, de tudjak békével, lelkiismeretfurdalás nélkül pihenni, sportolni, töltődni.

Beszéljünk egymással

Ugyancsak fontos dolog, hogy beszéljünk a párunkkal, illetve minden családtaggal - korának megfelelő módon - a házimunka megosztásáról. Senki sem gondolatolvasó! A férfiak sem fogják kitalálni, hogy nekünk, a nőnek mi okoz gondot, extra terhet - magyarázza Gonczlik Andrea.

- Ha beszélünk erről a párunkkal, kiderülhet, hogy van olyan házimunka, amit ő is szívesen végez, vagy lehet ez egy közös időtöltés.

- Ha megtudjuk, hogy mindketten rendben vagyunk a fűnyírással, mosogatni én szeretek, a párom nem, porszívózni meg fordítva, akkor innen már csak megegyezés kérdése, hogy olyan feladatleosztás szülessen, ami mindkettőnknek megfelel. Megbeszélhetjük, hogy vannak dolgok, amiket olykor közösen csinálunk. Például a közös főzés nem feltétlenül a szükséges rossz. Ha nem kényszernek, munkának, hanem alkotó együttlétnek éljük meg, jó móka. Természetesen vannak a család életében – például kisgyermekes – korszakok, amikor ez szinte megvalósíthatatlan, de lelkileg így hozzáállni, törekedni erre akkor is lehet.

Kapjanak tervező-szervező munkát a férfiak

Egy család működése rengeteg szervezéssel, logisztikával jár, melynek nagy részét a nők végzik. Annak érdekében, hogy ezek a láthatatlannak tűnő munkák, mentális terhek – időben befizetni az osztálypénzt, menzát, intézni a mamának a szülinapi ajándékot, lefoglalni a közös nyaralást, végiggondolni, összeírni, hogy mit kell még venni a péntek esti vacsorához - egyértelműbbé váljanak a férfiak számára, fontos, hogy időről-időre kapjanak egy-egy tervező-szervező munkát a férfiak is.

- Száz szónál is több hatása van a tapasztalatnak. Hiába mondja a nő, hogy két és fél órán át szervezte az utazást, ennek semmi súlya nem lesz, hiszen (adott esetben) tapasztalat hiányában ez meglepően soknak tűnhet. Hiszen csak egy egyszerű szállásfoglalásról van szó! De ha odaül a férfi, és megtapasztalja ezt többször is, tisztában lesz vele, hogy ez mennyi időt és energiát igényel.

A társadalmi szemléletnek is változnia kell

Ha kicsit kitekintünk a családi keretek közül, nyilvánvalóvá válik, hogy társadalmi szinten is komoly változásokra van szükség. Magyarországon a mai társadalomban még mindig az az uralkodó nézet, hogy a nő, a feleség felelős a teljes háztartásért.

Társadalmi szinten a háztartási munka szinte minden leképeződése, kommunikációja a nőkhöz köthető. Én például még sosem láttam olyan tisztítószer reklámot, amiben férfi szerepelne.

- Kézzelfoghatóan tapasztalható az az általános beállítódás, hogy a férfias férfi nem mosogat, nem „segít”. Mert ha házimunkát végez egy férfi, automatikusan a „papucs” címkét láthatja a homlokán. Tehát társadalmilag a férfi otthoni munkavégzésének negatív konnotációja van. Én úgy gondolom, hogy – nő vagy férfi – minden embernek tudni kell maga körül egy rendezett teret tartani, tudnia kell ellátni magát, főzni, mosni, rendet tartani. Ez az életképesség, az önállóság, az érettség záloga. Ha én – nőként vagy férfiként – képes vagyok elvégezni a háztartási munkákat, akkor vagyok képes ezeket megbecsülni. Megbecsülni akkor is, ha a párom végzi el őket. Férfiként ez nem papucsság; ez tisztesség, emberség. Hogy egy jóféle egyensúlyt tudunk teremteni, hogy ki mit csinál a házimunkák közül. Nem is az a lényeg, hogy pont 50-50 % legyen, hanem hogy annak a két embernek hosszútávon élhető és fenntartható legyen.

Fotó: Getty Images

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• statisztika
• ksh statisztika
• házimunka
• házimunka elosztása
• láthatatlan munka
• interjú
• Lélek&Test