„Az emberölés kísérlete is felmerülhet, hiszen az asszony belehalhatott volna” – Zacher Gábor véleménye a Pelicot-ügyről

Caroline Darian sokáig úgy gondolta, hogy egy átlagos, boldog, szinte már-már tökéletes életet él. Egy francia vállalat felsővezetőjeként dolgozott, férjével egy kisfiút neveltek együtt. Szülei több mint negyven éve házasok voltak, úgy tűnt, szerették egymást, apja mindig is gondoskodó apa és nagypapa volt. Mindez az illúzió  azonban pár perc alatt omlott össze benne 2020 novemberében egy telefonhívást követően.

- Caro, apád ma reggel óta rendőrségi őrizetben van, és nem fog kiszabadulni. Börtönbe kerül. Apád altatókkal és szorongásoldókkal gyógyszerezett be. Ez nem minden. Az apád férfiakat is meghívott a házba, amikor én eszméletlenül feküdtem a hálószobánkban – hangzottak anyja szavai a telefonba. Giséle Pelicot hozzátette: több fényképet is látott magáról, amint hason fekve alszik az ágyban, és mindig más férfi van mellette, mindig idegen férfiak.

Caroline Darian: És többé nem hívlak apának

A férfi egy plázában bukott le, miután idegen nők szoknyája alá videózott. Az egyik nagy hős a történetben a bevásárlóközpont biztonsági őre, aki észrevette ezt, számon kérte a férfit, és rábeszélte a nőket, hogy feljelentést tegyenek. Ha ez nem történik meg, az sem derül ki, hogy Dominique Pelicot több mint tíz éven át gyógyszerezte feleségét, majd idegen férfiakat hívott az otthonukba, hogy megerőszakolhassák az öntudatlan asszonyt. Cserébe annyit kért, hogy jelen lehessen, videózhasson, és sokszor ő mondta meg a férfiaknak, hogy milyen szörnyűségeket műveljenek feleségével.

Az asszonyt – ahogy eddig tudják – 72 férfi erőszakolta meg legalább 200 alkalommal. A bírósági tárgyalások 2024 szeptemberében kezdődtek Avignonban. Az áldozat úgy döntött, nyitottá teszi őket a nyilvánosság számára, hogy láthassa a világ az elkövetőket, hogy a többi áldozat tudja, hogy nincsenek egyedül, és érdemes küzdeni. És azért is, hogy azt üzenhesse: a szégyen, amit éreznek áldozatként, nem az ő szégyenük, hanem az erőszakot elkövetőké.

Giséle Pelicot lánya, Caroline Darian pedig úgy döntött, megírja történetüket, méghozzá a saját szemszögéből, a saját érzéseivel, küzdelmével együtt. Az És többé nem hívlak apának című könyv bemutatóján Ott Anna irodalmár vezetésével Gyulai Kati, a NANE Egyesület szakértő aktivistája és Zacher Gábor toxikológus beszélgettek a témáról.

Az HBO Max-on is látható, The Pelicot Rape Case című dokumentumfilmből kiderült, hogy Giséle Pelicot egy idő után furcsa, kellemetlen tüneteket észlelt – mint utólag megtudta, az ételébe, italába kevert gyógyszerek miatt. Hullani kezdett a haja, lefogyott, emlékezetkiesései lettek és néha elvesztette időérzékét. Orvoshoz fordult, ám kora miatt mindenki Alzheimer-kórra vagy demenciára gyanakodott.

Zacher Gábor a gyógyszeres visszaélésekről

- Teljesen józan szakmai lépésekkel végiggondolva egy ilyen történetet: megjelenik a rendelőben egy hetven feletti hölgy, aki ezekről a tünetekről panaszkodik. Bizonyos teszteket tud az ember csinálni, például az Alzheimer-kór kimutatására vannak mindenféle tesztek - például memóriatesztek vagy az órateszt –, amikből sok minden kiderülhet. Ez nem egy egyértelmű dolog.

De azért valljuk be őszintén, hogy a normál gyakorlatból kiindulva ilyenkor nem arra gondol az ember, hogy itt van előttem ez a hetvenéves hölgy, őt folyamatosan elkábítják éveken keresztül, és lorazepámot adnak neki. Ugye ez egy altató-nyugtató szer, amely Magyarországon is jelen van, és azt kellett mondjam, hogy egy jó gyógyszer - már ha megvan az indikációja.

Ezt úgymond elkábításos esetekben szokták valójában használni. Mi ezt úgy hívjuk itt Magyarországon, hogy markecolás, de ennél nem történik erőszak, hanem valakit mondjuk például kirabolnak. De ott is leginkább a midazolámot és a lorazepámot szokták alkalmazni, mert ezek viszonylag hamar kiürülnek a szervezetből.

Azoknál az eseteknél, amikkel én találkozom igazságügyi szakértőként - és azért az elmúlt néhány évben jó pár ilyen eset volt –, gyakran az volt, hogy akár napokkal később ment el az illető, és jelentkezett a rendőrségen, egészségügyi ellátórendszerben. És bizony ezek a gyógyszerek hamar kiürülnek a szervezetből, ezért gyakorlatilag abszolút bizonyíthatatlanná válik a gyógyszerrel kapcsolatos abúzus ténye – mondta a szakember. Hozzátette, hogy ha valaki erőszak elkövetése kapcsán kórházba kerül, teljesen más bánásmódra van szükség. Meg kell teremteni egy olyan közeget, amiben valójában meg tud nyílni.

- Nem beszélve arról, hogy ezekben az elkábításos, erőszakos ügyekben sokszor a behatolás ténye fizikai vizsgálatokkal sem bizonyítható, hiszen a síkosító alkalmazása a sérülésnyomokat kizárja. Amire viszont nagyon kevesen gondolnak a kollégák közül az az, hogy ilyenkor ugyebár hüvelykenet mintát vesznek, hogy történt-e ejakuláció. És ha nincsen benne spermium, akkor azt mondják, hogy nem.

Na de mi van akkor, ha óvszert használt? Az óvszeren amúgy is van síkosítóanyag, ezért fontos lenne a kenetet levenni, hiszen ma már a síkosítóanyagot is ki tudják mutatni. Persze Zacher Gábor azt is kiemelte, hogy ha ki is derül, hogy találtak ilyet a kenetben, akkor sem lehet kimondani, hogy biztosan megerőszakolták az illetőt. De segíthetni a munkát.

Ahogyan azt Ott Anna említette, Caroline leírja a könyvben, hogy a gyógyszeres visszaéléseket szakértők azzal magyarázzák, hogy bűntudat nélküli illúzióval járnak, hiszen az áldozat semmit sem fog érezni. Zacher Gábor elmondta, valóban elérhető egy olyan állapot, amiben az illető öntudatlan, semmit nem érez, és semmire nem emlékszik, ez azonban rendkívül veszélyes.

- Ezekben az esetekben potenciálisan mindegyikben benne van az élet kioltására irányuló cselekmény. Én amikor szakértem ezeket az ügyeket, mindig odaírom, hogy maga a cselekmény potenciálisan alkalmas az élet kioltására. Én, ha felírok egy betegnek lorazepam tablettát, mert mondjuk alkoholelvonási tünetei vannak, és ő ezt beszedi, akkor én orvosként javasoltam neki a gyógyszert. Előfordulnak ilyen esetek, de potenciálisan valójában mindegyik hasonlóban benne van ez. Itt az emberölés kísérlete is felmerülhet, hiszen az asszony belehalhatott volna.

- Ezek a szerek okoznak emlékezetkiesést, illetve olyan is van, hogy csak foltok vannak, és amiket én vallomásokat szoktam olvasni, ott általában egy-egy dolog megvan, de ennyi. Nem tudja az egészet elhelyezni. Egyes gyógyszereknél, például benzodiazepinnél, lorazepamnál, midazolam kombónál nem biztos, hogy visszajönnek az emlékek, amit mondjuk a ginás (GHB) eseteknél láttunk. Ott vannak emlékfoszlányok, és egy teljes testi tehetetlenség, kvázi rongybaba állapot

Utóbbi esetekben viszont érdekesség, hogy több hónappal később fokozatosan visszajöttek emlékek az áldozatoknál. De ebben benne van az is, hogy az ember gyakran bizonyos negatív dolgokat tudatosan le akar zárni, nem is akar emlékezni rájuk. Ez egy teljesen elfogadható védekezési reakció lehet egy ilyen szituációban.

A német parlament például az erőszakdrogokat (rape drug-okat) fegyverré tervezi nyilvánítani. Ha ilyennel követnek el bármiféle testi sértést, lopást, az fegyveres bűncselekménynek fog számítani, ott pedig magasabbról indulnak a büntetési tételek.

A hasonló esetekről hivatalos statisztika nincs, de Zacher Gábor elárulta, neki szakértőként évente 10-15 gyógyszeres visszaéléssel van dolga, de nem mindegyik célja az erőszak, hanem az elkábítást gyakran rablásokhoz használják. Azt is kiemelte, hogy sokszor a szexuális aktushoz nem kell feltétlenül valamilyen gyógyszer vagy drog, hanem elég az alkohol is. Ez ugyanis sokakra olyan hatással van, hogy belemennek olyan dolgokba, amiket megbánnak, és amiket józanon nem tettek volna meg.

Amikor pedig Ott Anna arról kérdezte, hogy érdemes-e nyilvánosságra hozni a gyógyszeres visszaéléses eseteket, illetve a szexuális bűncselekményeket, egyértelműen igennel felelt.

- Én hiszek a nyilvánosság erejében, mert ha egy ilyen mozgalom, kezdeményezés mögé áll az online világban mondjuk két-háromszázezer ember Magyarországon, az már egy hihetetlen erőt tud valójában képviselni. És ezeket a lehetőségeket azt gondolom, mindenképpen ki kell használni. Ez egy olyan nyomás, ami a tömegektől indul el – mondta. De azt is hozzátette, hogy át kell írni a társadalmat, és nem szabad általánosítani a nőgyűlölet terén sem, hiszen nem minden férfira igaz.

• pelicot ügy
• nők elleni erőszak
• nők elleni bűncselekmények
• gyógyszer
• zacher gábor
• exkluzív
• Lélek&Test