Titokban olvasták Erdős Renée pikáns könyveit a lányok: a magyar írónő kalandos életét kevesen ismerik

Távol Budapest központjától, a 17. kerületben áll egy impozáns villa, amiről már messziről látszik, hogy a múltban nem mindennapi tulajdonosa lehetett. Egykori lakóját, akinek műveit titokban, szüleiket kijátszva falták a fiatal lányok, ma már kevesen ismerik.

Pedig Erdős Renée-t saját korában kiemelt figyelem övezte. Őt tartják a legerotikusabb magyar írónőnek, ám nem csak ezért lehet még a 21. században is érdekes. Élettörténetéből egy erős, céltudatos, független nő képe rajzolódik ki.

Fekete hajú, tehetséges kislány

Ehrenthal Regina felvidéki ortodox zsidó család legkisebb, hetedik gyermekként született 1878-ban. Gyermekkora Győrben telt, leginkább olvasással és írással. Szüleinek nem sok idejük maradt rá, így a könyvekhez menekült. Élénk fantáziája, éles esze feltűnt egy idős, győri bencés papnak, ezért szárnyai alá vette Reginát, aki hirtelen két vallási tradíció között találta magát. Tizenegy évesen már verses elbeszélések és iskolatársának írt szerelmes költemények kerültek ki a kezei alól. 1926-ban Balassa József a Literatura folyóirat hasábjain a következő anekdotát idézi fel a fiatal hölgy tehetségéről:

 - Szőke diákok szoktak írni szerelmes verseket feketehaju kislányokhoz, a kis Erdős Renée azonban már tizennégy esztendős korában költő volt és csak úgy ontotta a betüket a papirosra. Stilusa annyira kifejlődött, hogy amikor tizenhárom esztendős korában egyszer egy iskolai dolgozatot írt a bátyja helyett, tizenhat esztendős bátyját megkérdezte a tanára, honnan másolta ki a dolgozatot, mert hiszen egy tizenhatéves fiunak még nem lehet ilyen kiforrott a stilusa. 

A különleges szépségű lány a budapesti Országos Színművészeti Akadémia növendéke lett, érdeklődése azonban az irodalom felé fordult.

Eötvös Károly karolta fel, segített az első verseskötete, a Leányálmok kiadásában is. Szintén az ő mentorságának köszönhető, hogy a nő újságíróként is dolgozhatott. Második, 1902-ben megjelent, Versek című kötetét a kor ismert írója, publicistája, a híresen jóképű Bródy Sándor szerkesztette. Korai költeményeiben már felcsillan Erdős Renée eredeti, szókimondó stílusa, a korban merőben szokatlan nyíltsággal írt a szerelemről és az erotikus vágyakról, amivel a hölgyek testi élvezetekhez való jogát hirdette. Az ezekben az írásokban megjelenő nő ellentmondott a hagyományos női szerepeknek, pusztán azzal is, hogy éltek benne ilyen határozott, szenvedélyes érzelmek. Ezekhez hasonlókkal eddig leginkább a férfiak költészetében találkozhattak az olvasók.

Ady is zseniálisnak tartotta

A 23 éves író tabudöntő költeményeire Ady Endre is felfigyelt, zseniális poétalányként emlegette őt. Bródy beleszeretett a karakán költőnőbe, még el is vált miatta gyermekei anyjától. Az írónő nem ment hozzá, a viharos, veszekedésekkel tarkított viszonyukat követő szakítás mindkettejük életére hatással volt: a férfi állítólag emiatt kísérelt meg öngyilkosságot, a nő pedig szanatóriumba került, majd Olaszországba utazott. 1909-ben áttért a katolikus vallásra, kint, illetve Budapesten zárdába vonult. 

Még Firenzében ismerkedett meg az elismert művészettörténésszel, Fülep Lajossal, akihez 1913-ban hozzáment feleségül. Házasságuk nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, második lányuk születése előtt, 1918-ban a férfi elhagyta őt. A szülés ledöntötte a lábáról, tüdőembóliát kapott. Hogy gyermekeit el tudja tartani, regényeket kezdett írni. A terv olyannyira bevált, hogy keresetéből villát tudott venni Rákoshegyen. Emiatt úgy tartják, hogy ő az első nő a magyar irodalom történetében, aki meg tudott élni az írásaiból. 1926-ban Rómában hozzáment a titkárához, Erdős Artúrhoz, aki tíz évvel fiatalabb volt nála, és örömmel nevelgette rákoshegyi gyümölcsfáit. Később ő is elhagyta az asszonyt.

Erotika és vallásosság

Erdős Renée egyes regényei nagy port kavartak, keveredett bennük az erotika és az egyre fontosabbá váló vallásosság. Előbbitől épp az utóbbi miatt próbált eltávolodni.  A könyvek nagy példányszámban jelentek meg, sikerességük záloga az volt, hogy tulajdonképpen női problémákkal, kérdésekkel foglalkoztak.  Az 1922-ben kiadott  Santerra bíborsban  a tiltott, plátói szerelem jelenik meg, amely az egyházi főméltóság és egy szobrásznő között alakul. A románc végül nem teljesedik be, ám az írás így is bővelkedik az erotikus jelenetekben.  Bármennyire is botrányosnak tűnt mindez a korabeli, katolikus meggyőződésű olvasónak, az erkölcsi mondanivaló Erdős Renée számára bizonyára az lehetett, hogy végül a férfi és a nő is hű maradt önmagához. 

Az egy évvel későbbi, A nagy sikoly című könyvre is ez a kettősség jellemző: a központi kérdés, hogy a női gyönyör társadalmilag elfogadható-e egyáltalán. A hősnő rendes feleségként szemet huny férje hűtlenkedései felett. A cím viszont egyaránt utal a szülési fájdalmakra és az orgazmusra, mivel a főszereplő Dórát többen is arról próbálják meggyőzni, hogy a szexuális öröm következtében elhangzó sikoly nem számít, a lényeges kiáltás az, ami akkor hagyja el a hölgyek ajkát, amikor gyermeket hoznak a világra. Dóra végül a házasságán kívül ismeri meg a kielégülést. A női olvasók számára a szókimondó stílus üdítő újdonságként hatott.  Az írónő mélyen átélt vallásossága miatt később megtagadta korai, innovatív költeményeit, már az 1909-es, Jöttem hozzátok című kötetében található versében (Nem szeretem) így fogalmaz: 

„Nem szeretem régi dalaim. / Túlságos nagy bennük az ifjuság...Sehol titok! Mindenütt a leány / Merész, dicsekvő, nagy őszintesége".

Ugyanakkor ebben a kiadványban szerepel az Amig engemet című költemény is, ami a nyugtalanító szenvedélyről szól. Erdős Renée ebben az évben tért át a katolikus vallásra.

Életének utolsó évei viszontagságosan teltek, zsidó származása miatt nem publikálhatott (legfeljebb csak álnéven), 1944-ben bujkálnia kellett, villáját elfoglalták. 1956-ban szívbetegség következtében hunyt el. A rákoshegyi villa fővárosi védettséget élvez, helytörténeti gyűjteménynek és különböző időszaki kiállításoknak ad otthont. Az írónő életéről Menyhért Anna tollából 2016-ban regény is született, Egy szabad nő: Erdős Renée regényes élete címmel. 

Irodalmi kvíz: mennyire ismered a híres magyar költők nagy szerelmeit?

A leghíresebb múzsákról és feleségekről még irodalomórán is szó esik, ráadásul az asszonyok közül sokan szintén íróként vagy költőként tevékenykedtek.

(Ajánló- és borítókép forrása: Wikipédia/Közkincs, Indafotó/Hírfutár. Képek forrása: Wikipédia/Közkincs, Wikipédia/Misibácsi.)

• kapcsolat
• írónő
• regény
• költő
• életrajz
• Lélek&Test