Kézzel tépik ki a 8 éves kislány hajszálait a beavatási szertartáson - Ilyen a dzsaina apácák élete

A dzsainizmus a világ egyik legősibb vallása, már az i. e. 3000-1500 közti időszakból származó leletek is említést tesznek róla, ám jelenlegi formáját a 6. században élt Mahávíra herceghez, vagyis Vardhamánához kötik. 

Indiában a mai napig jelen van, körülbelül 4,5 millió követővel rendelkezik. A közösség fontos részét képezik az apácák is, akiknek egy szokatlan beavatási szertartáson kell átesniük, életüket pedig szigorú szabályok szerint élik le.

A dzsaina apácák élete

A dzsainizmusban az emberek és a közösségek, élőlények közti harmónia áll a középpontban, jellemző rájuk a szélsőséges pacifizmus. Tartózkodnak bármiféle élet kioltásától, az erőszaktól, és a feltétlen tiszteleten alapul a világnézetük. Úgy vélik, a lélek halhatatlan, és minden élőlényben ott van, legyen szó állatokról vagy akár növényekről is. A dzsaina apácákkal leginkább Radzsisztánban és Gudzsarátban találkozni, és könnyen felismerhetőek tisztaságukat jelképező fehér ruhájukról, valamint fejüket eltakaró, szintén fehér kendőjükről.

Egy különleges és szokatlan szertartás során szentelik fel őket, melyről egy videó is napvilágot látott. A felvételen egy nyolcéves kislány, Aangi Bagrec látható, aki a pandémiát a szerzetesek között töltötte, ez idő alatt döntött úgy, hogy apácának szeretne állni. A ceremónia során a gyermeket díszes ruhába öltöztetik, és kézzel tépik ki a hajszálait, a kegyetlen és fájdalmas rituálé pedig azt szimbolizálja, hogy az apácák közömbösek a fájdalom iránt. Hajukat innentől fogva nem engedik megnőni.

Hemagi Ratna Shree Ma névre nevezték át, le kellet mondania a világi javakról és kötelékekről, így a családjáról és az anyagiakról is. Szüleivel, rokonaival soha többé nem találkozhat, életét apácák egy csoportjával tölti majd, akik szinte folyamatosan mozgásban vannak. Mindenhová gyalog utaznak, és húsz napnál többet egy helyen sem tölthetnek el. Nem használnak áramot, a mindennapi betevőjüket pedig alamizsnából szerzik meg. Apja elárulta, nagyon büszke arra, hogy lánya ezt a hivatást választotta. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy egy ekkora gyermek még nem hozhatna ilyen komoly döntéseket, még nem képes arra, hogy hivatást, életcélt válasszon magának.

Bár az apácák rengeteg mindenről lemondanak, és életük egy kívülálló számára borzasztóan nehéznek és kegyetlennek tűnik, ők úgy vélik, a sok lemondás békét biztosít nekik, a szerzetesi lét pedig egyfajta áldozatvállalás, hiányzik belőle a feszültség vagy a kötődés, és ez biztosítja számukra a békét, valamint lehetőséget ad az üdvösség elérésére, a lélek megértésére. 

A devadasik megrázó sorsa

Indiában már körülbelül a 7. század óta él egy hagyomány, amelynek során a nőket a vallás, a templom szolgálatába adják. Ez korábban magas társadalmi rangot, védettséget jelentett számukra, napjainkban azonban a devadasik életét csak szenvedés, kiszolgáltatottság és megaláztatás jellemzi. A státusz szerepe, jelentősége a történelem során teljesen átalakult, és ma már az Isten szolgálatába adott kislányokat, fiatal nőket szexrabszolgává teszik, prostitúcióra kényszerítik a vallás színe alatt.

• dzsainizmus
• dzsaina apáca
• dzsain
• vallás
• apáca
• india
• Lélek&Test