Bizarr pajzán játékot játszottak a középkorban – A királyi udvarban is rajongtak a csoportos fenekelésért

A középkori emberek szexuális életéről rengeteg érdekes – és furcsa – részlet kiderült már a forrásoknak és a történészeknek köszönhetően. Az egyház hivatalosan szigorúan szabályozta a szexet, megszabták, melyik napokon szabad, és melyik napokon tilos szeretkezni, és persze az együttlétekre elméletben csakis gyermeknemzés céljából kerülhetett sor. 

Ehhez képest az is köztudott, hogy a társadalom egy része nem tartotta be az előírásokat, például a fürdők gyakorlatilag a tömeges paráználkodás elfogadott helyszínei voltak, de volt egy pajzán játék is, amit szívesen játszottak ekkoriban még a királyi udvarban is.

Egy látomásból alakult ki a pajzán játék

1196-ban az oxfordshire-i Eynsham bencés apátságban egy Edmund nevű szerzetes miután felépült egy súlyos betegségből, egy látomást látott. Ezt egy másik, Adam nevű szerzetes le is jegyezte latinul egy Visio Edmundi Monachi de Eynsham nevet viselő szövegben, amit a 15. században németre és angolra is lefordítottak. 

A látomás egyébként a purgatóriumról szólt, de a szerzetes előtte is élt át furcsa eseményeket a kolostorban. Nagypénteken elment a Szent Lőrinc-kápolnába, hogy imádkozzon a kereszt előtt, de Krisztus képmása hirtelen vérezni kezdett. Edmund ekkor összegyűjtötte a vért, bedörzsölte vele az arcát, a szemét, sőt még az orrlyukait is, közben pedig fogalma sem volt róla, hogy helyes-e, amit tett, vagy megsértette vele Istent. 

Ezt a látomást egy testi fenyítés előzte meg, amelyet Edmund állítása szerint a perjeltől és Ádám szerzetestől kapott. A vérző Krisztus látomása után Edmund a káptalanban találta magát, a fehérbe öltözött perjel kíséretében, aki hat nyírfavesszőcsapást mért rá. Ezek a fenyítések olyan jólestek Edmund testvérnek, hogy még többet kért belőle, de kérését nem teljesítették. Miután Adam meghallgatta ezt a történetet, megnyugtatta őt, hogy ez valójában nem történt meg: sem ő, sem a perjel nem büntette meg Edmundot. Edmund ezért arra a következtetésre jutott, hogy egy angyal verte meg.

A csoportos fenekelés

Valószínűleg a szakértők következtetései szerint innen eredhetett a középkor egyik legnépszerűbb játéka, a csoportos fenekelés. A „jeu de haute coquille” nevet viselő pajzán udvari játék, amiket a hölgyek és az urak csapatokban játszottak. Az egyikük letérdelt, az arcát egy másik, ülő helyzetben lévő játékos ölébe hajtotta, hogy ne lásson semmit, de volt olyan is, hogy a férfi az arcát nem a nő ölébe, hanem a szoknyája alá bújtatta.

Ezután el kellett találnia, hogy ki fenekelte el. Ha ez sikerült, akkor a felek helyet cseréltek, és bizonyos esetekben akár csókra is sor kerülhetett. A játékot a 14. századtól kezdve több faragáson, táblán is ábrázolták, és egészen a 19. századig közkedvelt volt Európa-szerte még a királyi udvarokban is.

(Képek: Getty Images Hungary)

• középkor
• középkori szex
• szexuális élet
• történelem
• történelmi érdekesség
• Lélek&Test