Christine de Pizan, a középkor első női írnoka - Könyveiért megőrültek a korabeli hölgyek

Christine de Pizan 1364-ben született Velencében, négyéves korában családjával együtt Franciaországba költözött. 

Édesapja V. Károly francia király csillagászaként dolgozott, ezért egyik palotájában éltek. Tommaso di Benvenuto da Pizzano annyira szerette kislányát, hogy minden tőle telhetőt megtett oktatása érdekében - annak ellenére, hogy arisztokrata felesége rossz szemmel nézte lánya egyre fejlődő képességeit. Úgy vélte, egy nőnek nem szükséges írni-olvasni, csak sajátítsa el a házvezetés alapjait, hogy méltón kiszolgálhassa majdani urát. Azonban engedett férje akaratának, aminek köszönhetően idővel megszületett a középkor első női írnoka.

Christine de Pizan, középkori írnok

V. Károly híres könyvtárában mindent megtaláltak, amire szükség volt a tanuláshoz, könyveket, illusztrációkat, elbeszéléseket, térképeket, verseket. A lány tehetségesen rajzolt, gyönyörűen illusztrált kódexeket, és az írásban is jeleskedett. 15 éves korában, 1379-ben Etienne du Castel királyi jegyző, írnok felesége lett, akivel három gyerekük született. Férje is támogatta a korban nem megszokott művelődést.

Christine de Pizan élete gyökeres fordulatot vett, amikor 1388-ban édesapját, majd rá egy évre szerető férjét is elragadta a pestis. A megözvegyült nő egyedül maradt három gyermekével, a jómódú család anyagi körülményei drasztikusan megváltoztak.

Az addigra már tökéletesen írni-olvasni tudó de Pizan csak rövid ideig esett kétségbe. 1393-ra gyönyörű balladáival, rajzaival rengeteg mecénást szerzett, a királyi család is el volt ragadtatva műveitől, sorra adták ki a könyveit, melyek felett maga bábáskodott. Mivel akkoriban a nemesek nagy része is csak a nevét tudta leírni, felolvasott belőlük. Olyannyira divatba jött, hogy műveinek másolatait sikk volt tartani, a nők különösen szerették azokat, gyakran olvastattak fel belőle. Könyvei, versei annak ellenére lettek népszerűek, hogy szembeszállt a kor nőábrázolásával. Egy rózsa meséje című alkotása válaszként született egy könyvre, melyben a nőket a férfiakat rossz útra csábító szirénként ábrázolták.

Christine de Pizan nem csak regényeket és balladákat írt, keményen dolgozott is, átvehette férje pozícióját, és udvari írnok vált belőle, de tanácsokat adott a helyes uralkodással kapcsolatban is. Mindig is fontosnak tartotta a női szolidaritást, maga is alkalmazott nőket illusztrálásra, Anastasia nevű segítőjéről név szerint is megemlékezik egyik könyvében.

Élete utolsó tíz évét Franciaország angol megszállása alatt zárdában töltötte, ahol már nem írt, de Jeanne d'Arc katonai sikereinek hírére versbe foglalta a francia parasztlány történetét.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipedia, borító-és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary, Wikipedia / Közkincs)

• középkor
• írás
• jeanne darc
• christine de pizan
• feminizmus
• királynő
• király
• tragédia
• pestis
• franciaország
• velence
• Lélek&Test