Űzd el a rontást barkával

Régi néphagyományok húsvétkor

Számos néphagyomány kötődik a húsvéthoz. Egyesek még mindig élnek, mások feledésbe merültek.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A legtöbb magyar ünnephez hasonlóan számos néphagyomány kötődik a húsvéthoz is. Ezek között vannak olyanok, amelyek kifejezetten a keresztény szellemiség jegyében alakultak ki, míg mások egyszerűen csak a tavaszi megújulással kapcsolatosak. Ismerd meg a legrégebbi hagyományokat!

A barka templomi megszentelése állítólag rontásűző hatással bír, illetve megvéd a vihartól, valamint a betegségektől is.

A komatál a barátság egyfajta jelképe volt. Húsvéti piros tojást, kalácsot és italt tettek a fiatal lányok egy kosárba, amit egymásnak küldtek át, ezzel jelképezve örökre szóló barátságukat.

Régebben szokás volt, hogy nagyszombaton a templom előtt tüzet raktak, majd a szentelt parázs felett főzték meg a húsvéti menüt.

A tojásokat nem azért festették pirosra hajdanán, hogy szerelmet hozzanak, hanem azért, mert a szín Jézus vérét jelképezi, és ezáltal védelmező, mágikus erőt tulajdonítottak neki.

A locsolkodás a termékenységet szimbolizálja, átvitt értelemben ezért mondják, hogy meglocsolják a nőket, nehogy elhervadjanak. A víznek ugyanakkor tisztító és betegségelhárító szerepe is van.

A villőzés azt jelenti, hogy a hajadon lányokat friss zöld ággal csapkodták meg. A szóbeszéd szerint ez a termékenységet serkenti.

A kiszehajtás főszereplője egy ruhába öltöztetett szalmabábu, akit anno a lányok énekelve vittek végig a falun, majd vízbe dobták vagy megégették. A bábu mindenki számára azt személyesítette meg, amitől szabadulni akart.

Ünnepi jelképek

Ha még mindig van olyan a húsvét kapcsán, ami nem teljesen érthető, akkor ismerkedj meg az ünnep szimbólumaival. Itt mindenre választ kapsz!

A 10 dolog, ami nélkül nem húsvét a húsvét

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük