5 bevált trükk, amivel gazdag, egészséges és szerencsés leszel
A húsvéthoz számos népszokás és hagyomány kapcsolódik. Kövesd őket, és biztosítsd be velük a szerencséd!

Ez is érdekelhet

Téged is vár a Lasselsberger-Knauf virtuális családi háza! (x)

Téli álomesküvő a Rosinante Fogadóban*** (x)

Vásárolj a neten is kényelmesen! (x)

Legyen mindannyiunk szívügye a fejlődés! (x)

Idén cseréld a télikabátot fürdőrucira – Ezért érdemes Thaiföldre utaznod! (x)

beauty and style

Elrontottad a szemsminkedet? Ettől az 1 perces trükktől profi munkának fog tűnni »

A téli szezon legdivatosabb hajszínei és frizurái: a természetes nőiesség a fodrászok új mottója »

Nőies ruhák 2019-re, magyar tervezőktől: mi már tudjuk, mi lesz a tavaszi divat »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Kevés olyan ünnepünk van, melyhez annyi babona, szokás és hiedelem kötődne, mint a húsvéthoz. A böjtölés, a piros tojás, sőt, még a víz meghatározott időben történő használata is jelentőséggel bírt a régiek életében.

A gazdagság, az egészség és a rád váró szerencse reményében érdemes néhány hagyományt továbbra is őrizni.

Barkát a szerencséért

Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti úgynevezett virágvasárnap vagy más néven pálmavasárnap. A szentelt pálmát nálunk a barka helyettesíti, amit a katolikus papok régebben megszenteltek, majd kiosztottak a híveknek.

A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás és varázslás ellen, gyógyításra, mennydörgés, zivatar, tűz és villámlás elhárítására is. A megszentelt barkát - többek között - a földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzték, hogy elűzze onnan a férgeket.

Barkát tehát nem csak a szép dekoráció miatt érdemes vásárolnod a húsvéti ünnepek közeledtével. Ha beszerzel néhányat, a babona szerint sok szerencsétlenségtől megkímélheted magad.

Tudtad?
A nagyböjt utolsó hetének - mely virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart - egyik jeles napja nagycsütörtök. Nagycsütörtököt régebben zöldcsütörtöknek is nevezték: ilyenkor a jó termés reményében spenótot, fiatal csalánt főztek.

Nagypéntek: napfelkelte előtt irány a zuhany

Nagypéntek, azaz Jézus kereszthalálának emléknapja a legnagyobb böjt és gyász ideje. A nap nevezetes szertartása a csonkamise. A nagypénteki körmenetek, élőképes felvonulások, passiójátékok már a középkor óta virágzottak. A passióolvasás és a passió megjelenítése a szenvedéstörténet felidézését, átélését szolgálja. A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték, különösen a nagypénteket. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem szítottak tüzet, nem sütöttek kenyeret.

Nem mostak, mert a ruha viselőjébe villám csapna, nem fontak, nem szőttek. A tilalmak elsősorban a női munkákra vonatkoztak. A sok tiltás mellett betegségelhárító, tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak a víznek. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik vagy megmosdik, azon nem fog a betegség.

Ha nem csupán az egészségedet, hanem a szépségedet is szeretnéd megőrizni, akkor érdemes még napfelkelte előtt letusolnod nagypénteken, hiszen a víznek ekkor szépség-, egészségvarázsló és gyógyító ereje van.

Húsvétvasárnap: piros tojás a mosdóvízbe

Húsvétvasárnap a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás. Nagypéntekhez hasonlóan húsvétvasárnap is fontos szerepe volt a víznek. Úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az szerencsés lesz. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe, és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen.

Mértéktelenség ellen ételszentelés

A húsvéti szertartásokhoz tartozott már a tizedik század óta az ételszentelés. A húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt, még a bort is a katolikus hívők szentelni viszik a templomba. A húsvéti ételszentelés - egyes vidékeken ételáldás - a szentelményeknek egyik máig elevenen élő fajtája, melyre már Jézus Krisztus is példát adott a kenyérszaporítással és az utolsó vacsorán. A hagyomány szerint a megszentelt húsvéti ételek megvédték a híveket a hosszú böjt után a mértéktelenség kísértéseitől.

Maradékkal a gazdagságért

Ki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli - tartja a mondás. Nyilván így voltak ezzel őseink is, akik a szentelt ételek maradékait mágikus célokra használták. A sonka csontját például kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen, a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. Háztáji állatok híján a maradék ételt add a kutyának vagy a cicának, vagy, ha nem tartasz otthon állatot, akkor - a gazdagság reményében - a szomszédba is vihetsz a megszentelt csemegéből, vagy a madaraknak is kiszórhatod a morzsákat.

Cikkünk megírásában Tátrai Zsuzsanna és Karácsony Molnár Erika Jeles napok, ünnepi szokások című könyve segített.

Ezt is szeretjük