Így fond tökéletesre a húsvéti kalácsot: nézd meg a videót, több módszert is bemutat

A húsvéti kalács épp olyan fontos része az ünnepi asztalnak, mint a tojás és a sonka, míg azonban sokan készen vásárolják meg, semmihez sem fogható élmény saját kezűleg elkészíteni, amihez egy jó recept mellett az sem árt, ha tudod, melyik fonással lesz a legszebb.

Bár Magyarország egyes részein a sütemény szó szinonimájaként is használják, kalácsnak általában a búzalisztből tejjel, vajjal, cukorral és tojással készült, foszlós, kelt, édes tésztát nevezzük, még ha húsvétra gyakran készül el sós változata is. Az emberiség egyik legrégebbi pékáruja, mely amellett, hogy ízletes és gazdag ünnepi eledel, komoly és mély szimbolikával bír.

A húsvéti kalács fontos része az ünnepnek

A kalács története szinte egyidős az emberiségével, maradtak fenn bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy már az ókorban is sütöttek hasonló, kelt tésztájú, édesített kenyeret, melyet rituális célokra is használtak, templomi szertartások részeként ajánlották fel, és később, a középkorban is főként a keresztény egyházi ünnepekhez kapcsolódott.

A különleges alkalmakat indokolta, hogy a hozzávalók nem számítottak akkoriban a leghétköznapibbnak, így beszerzésük költségesebb volt, a 18-19. században azonban egyre elterjedtebbé vált a kalácsfogyasztás, mely Magyarországon és Közép-Európában is az olyan keresztény ünnepek szerves része lett, mint a karácsony és a húsvét.

A kerek, fonatlan kalács a sütemény legrégebbi formájának számít, a szláv eredetű alapszó, a kolo is azt jelenti, kerek, később azonban megannyi formája megjelent, vidékenként más és más vált jellemzővé.

Mit szimbolizál a fonás?

A kalács a testi-lelki megtisztulást szolgáló, negyvennapos böjt után a megújulást, az újjászületést, a bőséges áldást szimbolizálja, a fonás pedig az egységet, a család erejét, az összetartozást és hitet jelképezi. Az édes íz, a méz a jólétre, a biztonságra és az örömre utal, míg a tésztába kerülő tojás szintén az újjászületés, feltámadás megjelenítője.

A húsvéti kalácsfogyasztás hagyományának van némi köze a zsidó vallás egyik legfontosabb ünnepéhez, az Egyiptomból való kivonulásra emlékező pészahhoz és a kovásztalan kenyérhez, azonban míg a történet szerint a zsidóknak olyan gyorsan kellett menekülniük, hogy megkeleszteni sem volt idő a kenyerüket, amiért is tilos ilyenkor kelesztett ételt fogyasztaniuk, a húsvéti kalács ennek épp az ellenkezőjét fejezi ki.

Bár Jézus utolsó vacsorája is pészahi vacsora volt, a kenyér és bor szertartása pedig a modern kori liturgiáknak is alapvető eleme, amit a húsvéti kalács is felidéz, utóbbi a sietséggel és egyszerűséggel ellentétben a Krisztussal való közösséget, a feltámadást, a bőséget, az ünnepi örömöt szimbolizálja.

Nem véletlen, hogy a húsvétvasárnapi templomi ételszentelésnek hagyományosan a kalács is az egyik legfontosabb eleme volt, melyet együtt fogyasztott el a család, miután a templomban szentelt vízzel hintették meg az ételt. Mindez áldást vitt a házba, egészséget és jólétet jelentett a családtagoknak, de akár a termőföldnek és az állatoknak is, ha a morzsákat odaszórták, vagy a takarmányba keverték, kidobni ugyanis még a maradékot is szigorúan tilos volt.

A hármas fonástól a kerek kalácsig

Ha szeretnél egy szuper alapreceptet, kattints ide, gyúrd meg a tésztát, majd válaszd annyi egyenlő gombócra, ahány szálból fonni szeretnéd a kalácsot. Sodorj belőlük egyenlő hosszúságú és vastagságú csíkokat, majd fond meg tetszőleges stílusban a kalácsot. 

Arra figyelj, hogy a kalács mindkét végén sodord össze alaposan a csíkokat, és tűrd, hajtsd be kissé a tészta alá. A fenti videóban számtalan technikát megtalálsz, akár kerek vagy csillag formában gondolkodsz, akár hármas, négyes, hatos, hetes vagy épp halszálkaszerű fonásban.

Képek: Getty Images Hungary.

• kalács
• húsvéti kalács
• húsvéti sütemény
• húsvéti hagyomány
• Húsvét