Melyik húsvéti ételnek milyen mágikus erőt tulajdonítottak a régiek? A húsvétvasárnapi ételszentelés hagyománya

A kereszténység legfontosabb ünnepe közeleg, amelyhez számos népszokás, köztük a húsvéti ételszentelés is tartozik. A katolikus lakosságú vidékeken ez jelentős rituálé, amihez népi hiedelmek is kötődnek. 

Eleink a megszentelt ételek minden morzsáját nagy becsben tartották, mágikus erőt tulajdonítottak neki, és felhasználták valamire. Emellett pedig az egyes fogások a húsvét szimbólumaiként szerepeltek az ünnepi asztalokon.

Böjtöt követő lakoma

A húsvéti lakomázást a katolikus kereszténységben megelőzi a böjt időszaka, ami Jézus sivatagi böjtjére emlékeztet. A negyvennapos nagyböjt hamvazószerdán veszi kezdetét, utolsó, tehát a húsvétot megelőző hete a nagyhét, ami virágvasárnaptól nagyszombatig tart. A nép körében sanyarúhétnek is nevezett időszak a természet újjáéledésével párhuzamosan az ember testi-lelki megújulását célozza, a böjti időszak során kell felkészíteni a lelket Jézus feltámadásának megünneplésére. A nagyhét három szent napja nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat, ezek közül nagypéntek Krisztus szenvedésének, halálának és temetésének a napja, szigorú böjti nap, amelyen a hívek húst nem vehetnek magukhoz, és csak háromszor étkezhetnek.

Húsvét nevének eredete arra utal, hogy a böjtöt követően már fogyaszthatnak húst a hívek. A nagyböjt utáni első, nem a böjthöz kapcsolódó ételeket az ételszentelés során megáldják. A szokás a 7. századtól eredeztethető a Magyar Katolikus Lexikon szerint. Az ételszentelés időpontja vidékenként változó: egyes helyeken nagyszombat délutánján vagy estéjén, máshol húsvétvasárnap áldja meg az ételeket a pap. 

Jelentéssel bíró, mágikus erejű ételek

Hogy mi került és kerül a hívők kosarába, az tájegységenként más-más képet mutat. Többek között kalács, sonka, bárányhús, kolbász, tojás, bor, torma, vaj és túró lehet a hímzett kendő alatt. 

Az egyes ételeket összefüggésbe hozták az ünnep történéseivel. A bárány Krisztus-szimbólum, a kalács tésztája az ő testére, míg a fonás a töviskoszorúra emlékezteti a híveket. A bor a Megváltó vérét idézi, a torma pedig a népi értelmezés szerint a keresztre feszített Krisztusnak kínált ecet keserűségére emlékeztet. A szentelésre vitt tojás a feltámadással hozható kapcsolatba. 

A szentelt ételt otthon tálalják fel, és különös figyelmet fordítanak arra, hogy a böjt után ne essenek a mértéktelenség hibájába.

Sonka, kalács, tojás

Bizonyos helyeken az étkezés sorrendje is meghatározott, a kárpátaljai görögkatolikusok például először egy korty szentelt bort, majd egy pászkát vesznek magukhoz szent gyónás és áldozat gyanánt. Az ünnepi lakoma családi esemény, sok háztartásban a karácsonyi almaszeléshez hasonlóan első lépésként megpucolnak, majd annyi szeletre vágnak egy főtt tojást, mint ahány tagja van a családnak. Ennek elfogyasztása az összetartozást szimbolizálja. 

A maradékokat régebben nem dobták ki, hanem különböző célokra felhasználták. A sonka csontját például feltűzték az eresz alá, mivel úgy tartották, hogy ez megvédi őket a villámcsapások ellen. Máshol a gyümölcsfára kötötték fel, hogy az sok termést hozzon, de volt, ahol az istállóra tették, hogy az állatokat óvja meg a rontásoktól. A kalács elszórt morzsáiból apró fehér virágok fejlődtek a közhiedelem szerint. A görögkatolikusok a megszentelt pászkával körbejárták a házat, hogy elűzzék a férgeket. 

Húsvétvasárnap a tiszta vízbe piros tojást tettek, majd a család apraja-nagyja azzal mosakodott, hogy egészségesek legyenek az év folyamán. A naphoz tiltások is kapcsolódtak: nem főztek, nem varrtak és nem is sepertek a háziak, utóbbit azzal magyarázták, hogy azzal elhessegetnék a locsolókat is. 

A legfinomabb hagyományos húsvéti ételek receptjei

Ha többé-kevésbé tartottad a böjtöt, most még nagyobb örömmel vetheted bele magad a kulináris élvezetekbe. Legyen szó sonkatekercsről, kaszinótojásról vagy túrós pogácsáról, mindre van egy jó receptünk. Lapozd át az alábbi galériát!

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Fortepan/Bencze László.)

• ünnep
• hagyomány
• vallás
• húsvéti hagyomány
• Húsvét