Egy nap alatt vagyonokat veszíthetett, aki tulipánhagymába fektetett: 1637. február 7. a brókerek fekete napja volt

Hollandiában a 17. század első felében elképesztő összegekért keltek el a tulipánhagymák, amiknek a piacát a brókerek is kihasználták.

Holland tulipánmánia
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Hollandia ma világszerte ismert gyönyörű, ezerféle színekben tarkálló tulipánkertjeiről. Az ország gazdasága az 1600-as években szárnyalni kezdett, így az egyre duzzadó tehetősebb rétegnek a megélhetésük biztosítása mellett olyan luxuscikkekre is futotta, mint az egykor aranyárban mért tulipánhagymák.

A 17. század első felében egészen egyedülálló gazdasági jelenségként rögzítették a holland tulipánmániaként elhíresült időszakot, amikor is az aranylázhoz hasonló őrület lett úrrá a lelkes növényrajongókon, gyűjtőkön. Ahol pedig nő a kereslet, ott arányosan egyre bővül a kínálat is.

Holland tulipánmánia

A tulipán nem őshonos növény Hollandiában, Közép-Ázsiából terjedhetett el, valószínűleg az Oszmán Birodalomból juthattak hagymáik a németalföldi területekre még a 16. században. Magyarországon is ebben a században kezdték termeszteni. A különlegességnek számító virágok azonnal elnyerték a holland arisztokraták tetszését, mindenki szerette volna velük díszíteni kertjeiket. Főleg a cirmos szirmú, egyedi fajták bűvölték el őket, mint a Semper Augustus vagy a ‘Broken’ Tulip Absalon, amiknek az ára idővel hatványozódni kezdett, és egyfajta státuszszimbólummá vált, ha valaki megengedhetett magának ilyen szépségeket.

Adriaen Pauw, kincstárnok például apró kis tükröket helyezett a virágágyásai közé, hogy optikailag megsokszorozza az értékes növények számát. Ez is azt mutatja, hogy még a viszonylag nagy vagyonnal rendelkező polgárok sem minden esetben tudták megfizetni a drága tulipánokat. 1637 telén rögzítettek egy 5200 guldenbe kerülő hagymát, ami akkoriban egy ház ára volt. Háromszor annyiba került, mint öt évvel később Rembrandt Éjjeli őrjárat című festménye, és egy átlagos fizetésű munkavállaló húszévi összjövedelmét tette ki.

A tulipánmánia vége

Jogosan merül fel kérdésként, hogy ugyan miért vásárolhatott meg valaki ilyen hatalmas összegért egyetlen tulipánhagymát? A magyarázat egyszerű, ez olyan, mintha valaki a legjobb versenylovat venné meg, akinek az utódjai is hasonlóan értékesek lesznek, mint a díjnyertes paripa. Így gondolkoztak azok az emberek is, akik tulipánhagymákba fektették vagyonukat.

A cikk az ajánló után folytatódik

De semmilyen csoda nem tart örökké, a gazdasági buborék mindig akkor durran ki, amikor egy áru értéke eléri a tetőpontját. Bár egyes feltételezések szerint a helyzetet a tulipánhagymák oly mértékű elterjedése is aláásta, hogy nem volt értelme ilyen drágán adni őket. Akárhogy is, egyik napról a másikra, 1637. február 7-én nagyjából az ötvenedére csökkent a hagymák eredeti ára, ami sokaknak okozott anyagi gondot, és a piacra is rányomta a bélyegét. Csökkent a hitelképes emberek száma, és a tartozások miatt némely kereskedők között megromlott az üzleti kapcsolat is. De Anne Goldgar brit kutató szerint közel sem annyian fogtak bele a tulipánbizniszbe, mint ahogy az elterjedt a históriákban.

Kutatása során 350 illetőt sikerült név szerint beazonosítania, akik jelentős összegeket fektettek az üzletbe, és mindössze 37 olyan esetet talált, amikor háromszáznál több guldenért vásároltak. Valószínűleg ennél némileg többen lehettek, annyi bizonyos, hogy nem az egész ország lakosságát érintette a válság. Egyes esetekben nem is maga a virág, hanem a földbirtokok helytelen felmérése okozott gondot. Arra sem talált egyértelmű bizonyítékot, hogy valaki ténylegesen emiatt ment volna csődbe, feltételezése szerint, aki tulipánokkal üzletelt, azoknak a hozzávetőlegesen ezer guldenes kár csak átmeneti problémát okozott. De ha valaki tényleg a teljes vagyonát beleölte a tulipánhagymákba, az bizony mindenét elveszthette.

GettyImages-1085283392

Feltehetően egy utólag tévesen hiteles forrásként azonosított, korabeli szatíra okozhatta az elterjedt tévhitet, hogy az egész ország csődbe ment a tulipánok miatt. Egy biztos, hogy 1637 tavaszára már az általános fogyasztási cikkek közé sorolták a növényeket, és röviddel ezután akár 0,1 guldenért is hozzájuk lehetett jutni. Így terjedt gombamódra a tulipán Hollandiában, de az időszakot egyes helyeken a mai napig az első gazdasági világválságnak nevezik.

Láttad már Európa kertjét? Csodaszép tulipánok borítják több hektáron át

A tulipánok Hollandiában olyanok, mint a cseresznyevirágok Japánban: minden tavasszal díszbe öltöztetik az országot.

Láttad már Európa kertjét? Csodaszép tulipánok borítják több hektáron át

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Cikken belüli képek forrása: Norton Simon Art Foundation / Wikipedia, közkincs, Getty Images Hungary, borítókép forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük