Székely Éva túlélte a világháború borzalmait - Így lett a pillangózás legendás úszónője

2020. február 29-én örökre lehunyta szemét a magyar úszósport egyik legendája, Székely Éva, Helsinki arany- és Melbourne ezüstérmes olimpiai bajnok úszója.  

Lánya, a szintén olimpikon (ezüst- és bronzérmes) Gyarmati Andrea, akinek Székely Éva volt az edzője, tavaly szenteste írta blogjában, hogy nehéz lesz számára a 2019-es karácsony, mert édesanyja szedelőzködik erről a világról. Március elsején megható szavakkal vett búcsút híres édesanyjától. 

"Elaludtál, ami az elmúlt néhány hónap kínjai után nagy kegyelem; féltem, úgy lesz vége, hogy elfogy a levegőd, elfogy az erőd lélegzetet venni, de ettől szerencsére megkímélt a sors, mindkettőnket. Álltam az ágyadnál és néztelek. Néztem azt a valakit, aki másoknak a Nemzet Sportolója, a Pillangó Kisasszony, a Nagy Bajnok, és ki tudja még, mi minden volt, van, és bizonyára lesz is, nekem azonban, és csak nekem: Anyu. Rettenetes harc után csendesen léptél át, béke volt a vonásaidon és körülötted" - olvasható a 24.hu oldalán vezetett blogbejegyzésében.

Székely Éva és a Himnusz

Székely Éva már óvodás korában reggeltől estig a csillaghegyi strand medencéjében lubickolt, alig lehetett kiimádni a vízből, édesanyja csak azzal tudott hatni rá, hogy megfenyegette, másnap nem mehet úszni, ha nem jön ki a medencéből. 1936-ban itt, Csík Ferenc olimpiai aranyának közvetítését hallgatva döntötte el, hogy ő is olimpiai bajnok lesz, egyszer még neki is szól a Himnusz. Sárosi Imre, aki tanítványaival világraszóló eredményeket ért el, 1939-ben kereste fel Székely Éva szüleit azzal, hogy a lányuk roppant tehetséges úszó, akár olimpiai bajnok is lehet. 

1941 júliusában mindössze 14 évesen az FTC versenyzőjeként bő egy hét alatt kilenc felnőtt csúcsot javított, egy margitszigeti versenyen zsidó származása miatt mégis leparancsolták a rajtkőről. Dacolt a döntéssel, mégis beugrott a medencébe, és két csúcsot javított. Egy augusztus elsejei rendelet kizárta a további versenyekből. Edzőjével ennek ellenére rendíthetetlenül készültek tovább, Sárosi ekkor javasolta, hogy Székely próbálja meg a pillangózást, amit mellúszóversenyeken akkor még csak elvétve lehetett látni. 

1944. március 19-én Sárosi azzal fogadta az uszoda kapujában, hogy bevonultak a németek, menjen haza. Székely Éva a kijárási tilalom idején önként jelentkezett romot takarítani, hogy ha már nem úszhat, legalább a kondíciója ne romoljon: kétszer annyi téglát pakolt, mint a többiek, reggel és este pedig otthon tornázott. Az edzőt aztán elvitték a frontra, fiatal mentoráltját pedig a nyilasok munkaszolgálatra küldték Vecsésre. Amikor egyik nap Óbudára, a téglagyárba meneteltették a nőkből és lányokból álló csoportot, egyszer csak a távolból meghallotta a Himnuszt. 

"Ott és akkor fordult meg először és utoljára a fejemben, hogy ezek az őrültek engem is agyonlőhetnek, és talán most hallom utoljára a Himnuszt. Egy pillanatig tartott csupán, és a következő percben tudtam, hogy a Himnusz a jövő üzenete. Túlélem és megnyerem! Meg is nyertem. Akik ott maradtak, csaknem mind Bergen-Belsenben pusztultak el" - írta Sírni csak a győztesnek szabad! című könyvében. 

Amikor a menet Pestre ért, és az összezsúfolódott sorok mellett megállt a villamos, fellépett az utolsó peronra. Miután a jármű elindult, egy férfi rámordult, hogy azonnal vegye le a kabátjáról a sárga csillagot, amikor pedig leszállt, egy idős néni azt tanácsolta a sebes lábú, koszos ruházatú, hajú és arcú lánynak, hogy menjen a Benczúr utcába, egy védett házba. Itt talált rá az édesanyja. A főváros felszabadulásáig lépcsőzéssel és tornázással igyekezett karbantartani a testét. 18. születésnapján vége lett a háborúnak. A felszabadulás után három nappal megérkezett a frontról megszökött Sárosi is. Székely Éva 1945. augusztus 20-án az újranyitott Sportuszodában 100 mellen új magyar csúcsot állított fel. 

A Pillangókisasszony Londonban és Helsinkiben

A háború után újból meg kellett tapasztalnia, milyen az, ha megbélyegzik: nagykereskedő édesapja miatt osztályidegennek számított, de amíg hozta a sportsikereket, a családja is biztonságban volt. A szüleit háromszor akarták kitelepíteni, de Székely Éva eredményeinek köszönhetően nem tették. Az első külföldi bemutatkozása 1947-ben Párizsban tökéletesre sikerült. A Főiskolai Világbajnokságon, a világon elsőként, végig pillangózva nyerte a 200 méteres női mellúszást. A nemzetközi sportsajtó ekkor nevezte el Pillangókisasszonynak, akitől Londonban győzelmet vártak. Egy betegség azonban közbeszólt. 

1948. április 30-án több versenyzőtársával együtt részt kellett vennie egy egri versenyen is, ahol a hideg, szeles időben a versenyzőknek egy teherautó nyitott platóján kellett utazniuk. Nemcsak megfázott, de száraz mellhártyagyulladást is kapott. Élete első újkori olimpiáján a nyári formája messze elmaradt a tavaszitól. 200 méter mellen a negyedik lett, nagy riválisa, Novák Éva bronzot hozott haza. Szerelmének, Gyarmati Dezsőnek és a vízilabda-válogatottnak szintén nem sikerült az arany. Abba akarta hagyni a versenyzést, csak edzője, Sárosi rábeszélésére döntött úgy, hogy tovább folytatja. 

Az 1952-es helsinki olimpiára készülve külföldi eredmények alapján mindig újabb és újabb vízi és szárazföldi edzésterveket dolgoztak ki. 1951 tavaszán ismét beteg lett, kilenc hónappal Helsinki előtt kiderült, gyomorhurutban szenved. 

"Rendszeresen ki kell mosnia a gyomrából a hurutot. Mondjuk, eleinte kétnaponként, később ritkábban. Lenyel egy viszonylag vastag szondát, iszik egy pohár keserűvizet, majd egy fél óra múlva egy fecskendővel kiszivattyúzza" - hangzott az orvos javaslata. 

Székely Éva az olimpiai döntőig hatvankilencszer mosta ki a saját gyomrát. Az egészsége helyrejött, de szókimondásával veszélybe sodorta a kiutazását. 

"Egy ilyen kis nő hogy fogja legyőzni azokat a magas amerikai lányokat?" - kérdezte Tőle Rákosi Mátyás, amikor meglátogatta az olimpiai csapatot a tatai edzőtáborban.  

"Hát ön sem valami magas, mégis egy egész országot vezet!" - vágta rá Székely Éva, mire megfagyott körülöttük a levegő, de aztán Rákosi rámosolygott, és megjegyezte, hogy az úszónőt nem kell félteni. 

Székely Éva a helsinki olimpián 200 méter mellen új olimpiai csúccsal aranyérmet nyert, Novák Éva ezüstöt. 400 méter gyorson hatodik lett. Férje, Gyarmati Dezső a vízilabda-válogatottal szintén aranyat nyert. 

1956 és a melbourne-i olimpia

1954. május 15-én megszületett a kislányuk, Gyarmati Andrea. 1956 novemberében Melbourne-ben zaklatott lelkiállapotban állt a rajtkőre, a forradalom miatt elutazni sem akart, de nem volt más választása. Ausztráliában alig kaptak híreket, aludni és enni is alig tudott, az edzéseredményei leromlottak. 200 méter mellen ilyen állapotban is ezüstöt nyert. Férje a vízilabda-válogatottal aranyat hozott haza. 

1960-ban, 33 évesen a római olimpiára készült ő is és a férje is, de egy év kiesett a felkészülési időből, mert 1957 februárjában Bécsbe, majd az Egyesült Államokba, New Yorkba utaztak. Gyarmati Dezsőnek azonban külföldön nem volt lehetősége játszani, 1958 nyarán hazajöttek. A vízilabdázót azonnal letiltották, másfél évig pihent, míg az úszónő gyógyszertárban dolgozott és edzett. 

A római olimpia előtti tavaszon közölték velük, csak egyikük mehet az olimpiára. Mivel a vízilabdacsapatnak volt nagyobb esélye, Székely Éva maradt, és 1960-ban be is fejezte versenyzői pályafutását. A fiúk bronzéremmel tértek haza, az arany 1964-ben, Tokióban sikerült ismét, de akkora az úszó és a vízilabdázó már elváltak. 

• sztár
• székely éva
• sportoló
• Hazai sztár