103 éves korában elhunyt Keleti Ágnes: ő volt a világ legidősebb olimpiai bajnoka

103 éves korában csütörtök, azaz ma hajnalban elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a nemzet sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, aki a világ legidősebb élő, egyben a világ valaha élt legidősebb ötkarikás aranyérmese volt.

Az összesen tíz olimpiai érmet – öt aranyat, három ezüstöt és két bronzot – szerző, világbajnok, negyvenhatszoros magyar bajnok sportembert a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Tornaszövetség saját halottjának tekinti.

Keleti Ágnes elhunyt

Keleti Ágnes már nem élhette meg 104. születésnapját, amit éppen egy hét múlva ünnepelt volna. Az olimpikon múlt hét szerdán lett rosszul, a bajnoknőt szívelégtelenséggel és tüdőgyulladásból adódó légzési nehézségekkel szállították a Honvédkórházba.

Fia, Bíró-Keleti Rafael múlt hét vasárnap adott tájékoztatást édesanyja állapotáról, akkor ezt nyilatkozta a Sportálnak:

– Kicsit javult a helyzet, de még mindig nem múlt el a veszély. Antibiotikummal kezelik, megkap mindent, de továbbra is nehezen kap levegőt. Nagyjából egy hét, amíg a gyógyszerek teljesen kifejtik a hatásukat, reméljük, bírni fogja addig a szervezete. Kapott egy rohamot, majdnem meghalt, felhívtak, hogy rohanjak be, és tényleg úgy nézett ki, mint aki itt fogja hagyni ezt a világot, én is szóltam a közeli ismerősöknek, hogy búcsúzzanak el tőle. Aztán egyszer csak felébredt, beszélt is, kicsit evett és ivott is. A főorvos 1-2 napot jósolt a tüdejének és a nővérek sem voltak bizakodóbbak. Azóta viszont kicsit jobban figyelnek rá és több idő jut neki. Reménykedünk, bizakodunk, ott vagyunk vele, de sajnos még mindig van víz a tüdejében, ami nagyon veszélyes.

Keleti Ágnes Klein Ágnes néven látta meg a napvilágot 1921. január 9-én a Rákóczi téren álló 14. számú házban lévő lakásukban – lévén, hogy ez idő tájt még nem volt divat a kórházban szülés. Jómódú családba született, édesapja, Klein Ferenc szalonna- és sonkakereskedőként dolgozott.

Az ekkor 38 esztendős férfi elsőszülött lánya, Vera után nagyon szeretett volna egy kisfiút, ám a sors másképp döntött ez ügyben. A sportolónak később édesanyja, Gyárfás Rózsi mesélt arról, hogy miután életet adott neki, apja hetekig rá sem nézett csalódottságában. 

Végül természetesen megbékélt az élet adta helyzettel, és sajátos módon dolgozta fel, hogy kétszeres lányos apuka vált belőle: igazi vagány, fiús lányt nevelt kisebbik gyermekéből, akinek ez utóbb nagyobb hasznára vált, mint gondolhatta volna, hiszen évekkel később a túlélést jelentette kemény, szívós jelleme. 

„Apám nagyon klassz sportember volt. Amit ő csinált, abban én is igyekeztem követni, eveztünk, úsztunk, hegyet másztunk, síeltünk, és mindent, amit csak lehetett. A kirándulások el voltak tervezve egy évre előre. Hogy mit csináljunk, merre menjünk, mit másszunk meg. Én voltam apám »fia«, és ahova ő ment, oda mentem én is. Tőle elsősorban a szívósságomat örököltem, leginkább talán ennek a tulajdonságomnak köszönhetem sportbéli teljesítményemet” – olvasható Dávid Sándor  –Dobor Dezső Keleti 100 – „Mert szeretek élni” című önéletrajzi könyvében, amelyet az olimpikon 100. születésnapja alkalmából vetettek papírra.

A tornát négyéves korában kezdte el, miután nővérének, Verának szívburokgyulladása volt, neki pedig egy foltot találtak a tüdején. A család háziorvosa a Mensendieck-tornát javasolta gyógymódként, ami akkoriban nagyon divatosnak számított. Noha hétévesen már gyakorlottan űzte a mozgásformát, mégsem vezetett egyenes út a sportolói karrier felé. Szülei mindenképpen elit iskolába szánták, valamint az is felmerült bennük, hogy lányukból csellóművész lesz, miután hatévesen először megszólaltatta a hangszert. Bár később nemegyszer még a Zeneakadémia színpadán is felléphetett, hetedikes korában olyan dolog történt vele, ami végleg elvette a kedvét a muzsikusi léttől. Hatalmas közönség előtt sült bele Saint-Saens A hattyú című csellódarabjába. Innentől kezdve a sport játszotta a főszerepet az életében, a Nemzeti Tornaegylet színeiben kezdte meg pályafutását, majd 1940-ben meg is szerezte első bajnoki érmét. Bár magyarosította a nevét – 1939-ben, az érettségi után vette fel a Keleti Ágnes nevet – mindössze 19 évesen zsidó származása miatt minden sporttevékenységtől eltiltották, valamint egyetemre sem mehetett.

Ugyan a tiltások dacára továbbra is edzett, kitanulta a szűcsmesterséget, és elkezdett dolgozni mint szűcsinas. Első férjével, Sárkány Pistával 1944 áprilisában kötötte össze az életét, a második világháború kellős közepén, és 1950-ig alkottak egy párt. Villámházasságuknak pusztán egy dolog állt a hátterében, akkor úgy hallották, a fiatal házasok nőtagjait nem deportálják, még nászéjszakájukat is egy óvóhely légópincéjében töltötték.

A második világháború után, 27 évesen hatalmas reményekkel utazott ki a londoni olimpiára, ám az utolsó edzések egyikén megsérült, így nem vehetett részt a versenyeken. Majd 31 évesen végre Helsinkiben kijött neki a lépés: 19,35 ponttal aranyérmet nyert talajon, valamint egy ezüstöt és egy bronzmedált is bezsebelhetett.A legnagyobb siker azonban még hátra volt, az 1956-os, Melbourne-ben megrendezett olimpián elsöprő győzelmet aratott: egyéniben négy aranyérmet szerzett. Ez az esztendő nemcsak karrierje szempontjából hozott változást, az ekkor Magyarországon zajló események miatt a játékok befejeztével sem tért haza. Édesanyjával és nővérével Ausztráliában maradt.

36 évesen Izraelben telepedett le, ahol ő fektette le a sport alapjait, például gyakorláshoz szükséges eszközöket is a saját pénzén vásárolt meg. 1957-től az izraeli Testnevelési Főiskola tanára volt, emellett edzősködött, és versenybíróként is dolgozott. 

A sportág képviselői közül rengetegen tekintik példaképüknek, valamint a szakma is jócskán elismerte kiemelkedő tehetségét. 83 évesen a nemzet sportolója lett, 2002-ben a torna nemzetközi Hírességek Csarnokának tagja lett. 2015-ben Prima Primissima díjat nyert, 2020-ban a Testnevelési Egyetem Vasdiplomával elismert oktatójává vált. 

• sztár
• keleti ágnes
• olimpikon
• meghalt
• elhunyt
• Hazai sztár