Számíthat-e gyermeked tanulási zavarokra?

A szakirodalom és a pedagógusok tapasztalatai alapján a tanulási zavaros gyermekek száma évről évre nő. Többségüknek az olvasással és az írással gyűlik meg a baja, néhányuknak azonban a számolás is nehézséget okoz. A problémára sokszor csak az iskolakezdést követően derül fény, amikor már csupán hosszas és összetett fejlesztőmunka árán lehet a helyzeten javítani.

Az időközben elszenvedett kudarcok pedig porontyod későbbi iskolai pályafutására, sőt, a továbbtanulására is rányomhatják a bélyegüket. Ha azonban kezdettől fogva figyelsz gyermekedre, elkerülheted, hogy kisiskolás korában kelljen a nehézségekkel megbirkóznia.

A probléma korai jelei ugyanis már óvodáskorban nagy biztonsággal kiszűrhetők, az időben megkezdett fejlesztés pedig az esetek legnagyobb részében látványos javulást eredményez.

A három fő tanulási zavar

Tanulási zavarról akkor beszélünk, ha a gyerek teljesítménye jelentősen elmarad attól a szinttől, ami kora és értelmi képességi alapján elvárható lenne. A probléma hátterében az áll, hogy bizonyos képességek és készségek, melyek jelentős szerepet játszanak az írás, az olvasás, illetve a számolás elsajátításában, nem megfelelően működnek. Ismerd meg a tanulási zavarok három fő fajtáját!

Diszlexia és diszgráfia

A diszlexia a különféle olvasási zavarok gyűjtőneve. A gyerek nem képes felismerni a betűk és a hangok közötti összefüggést, ezért felcserél egyes betűket, szótagokat, illetve összekeveri a tükörbetűket, mint amilyen a b és a d. A diszgráfia, azaz a helyesírás zavara szoros összefüggésben áll a diszlexiával - lényegében ugyanazok a tévesztések jelentkeznek írásban, mint olvasásban.

Diszkalkulia

A diszkalkulia olyan számolási zavar, amikor a matematika megtanulásához szükséges képességek kórosan alul maradnak a gyermek értelmi képességeihez képest. A diszkalkuliás gyerek nem érzi a mennyiségek közötti különbséget, és nem - vagy csak részben - ismeri fel a számokat. Mindezek következtében nehézséget jelent számára a matematikai alapműveletek elsajátítása.
 

A tanulási zavarok korai tünetei

Az alábbiakban bemutatjuk azokat a funkciókieséseket, melyek már óvodáskorban megmutatkoznak. Ha közülük bármelyik jelentkezik csemetédnél, haladéktalanul fordulj szakemberhez. Minél előbb kezdődik meg a fejlesztőmunka, annál nagyobb az esélye annak, hogy a gyengén működő képességek és készségek elérjék a normális szintet, mire a kicsi megkezdi az iskolát.

A tér- és időbeli orientáció zavara

A súlyos mozgászavarok jele lehet, ha a gyermek mozgása kevéssé összehangolt, ezért gyakran megbotlik, elesik, és a bonyolultabb mozgásformákat szinte soha nem képes pontosan végrehajtani. Ha porontyod kézfejét nem megfelelően tartja, szabálytalanul, görcsösen fogja a ceruzát, és vonalvezetése is bizonytalan, érdemes szakember véleményét is kikérned. A mozgászavaros gyerek nem képes tudatosítani magában saját helyzetét, így a térbeli távolságokat és viszonyokat sem sikerül felmérnie: előfordulhat, hogy a fent és a lent közötti különbséget is képtelen megállapítani. A probléma egyik különös jele lehet, ha a kicsi nem tudja elkülöníteni a napszakokat, és megkülönböztetni egymástól a hét napjait.

Bizonytalan testséma

Ha gyermeked ezzel a problémával küzd, nehezen tájékozódik a saját testén, azaz nem tudja, hol helyezkednek el főbb testrészei. Emiatt a mozgásutánzás is gondot jelenthet számára: ha kérésre nem sikerül egyik lábát a másik fölött keresztbe tennie vagy a két karját összekulcsolnia, a hátát homorítania vagy domborítania, érdemes gyanút fognod.

Beszédzavar, fejletlen nyelvi készségek

A beszédzavarnak több fajtája van. Ha már a korai években jellemző, hogy csemetéd lassan tanul meg új szavakat, ezért szókincse szegényesebb, mint társaié, és csak kevés verset tud önállóan elmondani, megvan a kockázata, hogy problémái lesznek. A legtöbb nehézséget a megkésett beszédfejlődés, az elhúzódó pöszeség, a ragok helytelen alkalmazása okozza, de az is kellemetlen lehet, ha a kicsi nehezen tesz különbséget egyes beszédhangok között - például seb-zseb.

További gyanús jelek

A tanulási zavarok tipikus előjelei közé tartozik még a gyenge ritmusérzék, a koncentrációs zavar, valamint a formák pontatlan érzékelése, ami leginkább a gyerek rajzaiban mutatkozik meg. Kifejezetten diszkalkulia-veszélyeztetettségre utal, ha a gyerek semmiféle érdeklődést nem mutat a számok világa iránt, illetve, ha a játékokban nem ismeri fel, így nem is tartja be a szabályokat.

Így enyhítsd a tünetek súlyosságát!

Bár a szakember segítsége elengedhetetlen, te magad is sokat tehetsz a tünetek súlyosságának csökkentéséért, illetve megelőzheted a tanulási nehézségek kialakulását. A gyerek mozgási és észlelési képességei leginkább ingergazdag környezetben fejlődnek. Ruházata legyen minél könnyebb, hogy ne akadályozza a mozgásban, másszon minél többet a földön, mászókára és fára. Jó időben akár mezítláb is játszhat olyan helyeken, ahol nincs kitéve a sérülés veszélyének.

Megbízhatod apró, de valódi kihívást és sikerélményt jelentő feladatokkal - a konyhai segítség, a barkácsolás és a kerti munka egyaránt szóba jöhet -, de ugyanilyen hasznosak a játékos sportok, valamint a szórakoztató társas elfoglaltságok is.

Ajánlottak továbbá a társas- és kártyajátékok, melyek amellett, hogy fejlesztik a gyerek logikáját, a finom mozgások koordinálásában és az irányok megismerésében is segítik. A koncentrációs képességet növeli minden gyakorlat, ami az egyensúlyrendszert ingerli, mint a forgás, a hintázás, a korcsolyázás vagy az úszás.

A tanulási zavarok megelőzésének másik meghatározó eleme a meseolvasás. Ily módon porontyod egyre inkább érzékeli majd a nyelv ritmusát, miközben szókincse is fokozatosan gyarapszik. A mesélés kellemes mellékhatásaként pedig még az irodalmat is megkedveli, ami iskoláskorában motiválja majd az olvasásra, hiszen ezáltal újabb és újabb élményekhez juthat.

• probléma
• siker
• tanulás
• iskola
• kisgyerek
• Gyerek