Felvilágosítás nincs, de 12 évesen szexelhetnek a magyar gyerekek - Ezt mondja a gyermekvédelmi törvény

Két évvel ezelőtt nagy vihart kavart az 1997-es gyermekvédelmi törvény módosítása, mely nem csak az öncélú szexualitással, homoszexualitás megjelenítésével és a születéskori nemnek megfelelő neveléssel foglalkozik, hanem előírja, hogy mikor és ki tarthat szexuális felvilágosítást az iskolákban. 2021-ben a törvényalkotók ígértek egy listát azokról a civil szervezetekről, akik bebocsájtást nyernek majd az iskolákba, hogy szexuális felvilágosító órákat tartsanak, ám ez a lista a mai napig nem készült el. Ez a szituáció pedig tanácstalanságot okoz a pedagógusok körében az intézményi szexuális edukáció terén. Erről az aggályos helyzetről Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját kérdeztük.

Ki tarthat szexuális felvilágosítást az iskolákban?

A kormány jelenlegi álláspontja szerint a szexuális edukáció a szülő dolga. A civil szervezeteket a helyzet függőben hagyásával lényegében kizárták az iskolákból. Az 1997-es gyermekvédelmi törvény 2021-es módosítása óta ki és mikor tarthat tulajdonképpen szexuális felvilágosítást az oktatási intézményekben?

- A Nemzeti Alaptanterv 7-8. és 9-12. évfolyamokon említi meg a szexualitás kérdésével való foglakozás lehetőségét (ami a beleegyezéses szexuális kapcsolat alsó, 12 éves korhatára szempontjából eleve aggályos, hogy időben rendben van-e). Viszont nincs egyértelmű keretezése annak, hogy konkrétan miről kell szólnia ezeknek az óráknak. A nevelési, oktatási intézményeken belül ma ugyanazok tarthatnak szexuális felvilágosítást, mint 2021 előtt: iskolai védőnő, biológiatanár, osztályfőnök, stb. Viszont intézményen kívülről senki nem jöhet ilyen órát vagy foglalkozást vezetni, mivel a törvényben azt rögzítették, hogy később lesz egy lista, hogy kik tarthatnak ilyet, de ez mai napig nem készült el. Sok esetben korábban külső szakemberek tartották az órákat, így számos iskolában ma senki nem tartja ezt meg, vagy kényszermegoldások vannak.

Ugyanakkor Gyurkó Szilvia szerint további probléma, hogy már maga a felvilágosítás fogalma is tulajdonképpen egy múlt századi, elavult kategória, hiszen a nemi nevelés egy nagyon sok elemből álló folyamat, melynek csak egy kis részét képezik a szexszel kapcsolatos kérdések.

- Szexuális edukációra van szükség, ami egy párbeszéd a gyerekekkel, és az életkoruknak, belátási képességeiknek megfelelő információk átadásából, megbeszéléséből áll, és gyakorlatilag egy folyamatos figyelmet, odafigyelést jelent, tehát olyan szereplőre vagy szolgáltatóra lenne szükség a gyerek környezetében, iskolájában, aki nem jön-megy, hanem jelen van. A szülő ezt a nemi nevelést mindig csinálja (bár gyakran nem tudatosan), és természetes, hogy az övé a prioritás. Ugyanakkor az intézmények sokat tudnának segíteni azoknak a gyerekeknek, akik otthon vagy hiteles, felelős felnőttektől máshonnan nem kapnak információt, így a kortársaktól, vagy a neten (pornóból) tájékozódnak. 

Hány éves kortól szexelhetnek a magyar kamaszok?

Hazánkban egy 2012-es Btk.-módosítás értelmében a beleegyezési korhatárt (melynek értelmében a fiatalkorú szexuális kapcsolata nem törvénybe ütköző, ha az a felek beleegyezésével történt) lejjebb vitték 12 évre, ha a párok között a korkülönbség nem több 6 évnél. Hogy nemzetközi jogi viszonylatban kirívóak számít-e a magyar jogi szabályozás, arról Gyurkó Szilvia az alábbiakat mondta:

- Általában a modern jogrendszerek elfogadják azt a tényt, hogy a kamaszok élnek szexuális életet, ezért nem szabad kriminalizálni olyan magatartásokat, amik nagy számban megtörténnek, elfogadottak a társadalom számára, és konszenzuálisak (beleegyezésen alapulnak). A jelenlegi magyar rendszerben az a vélelem, hogy 12 éves kor alatti gyerek nem adhat beleegyezést szexuális cselekményhez (tehát minden magatartás szexuális erőszaknak számít). 12 éves kor felett egy másik (18 éven aluli) gyerekkel lehet szexuális kapcsolatot létesíteni. 14 éves kor felett pedig bárkivel létesíthet beleegyezéses szexuális kapcsolatot egy gyerek. Önmagában ez a szabályozás nem lóg ki a nyugati szabályozásból - bár a tekintetben, hogy egy felnőtt hány éves kortól létesíthet szexuális kapcsolatot egy gyerekkel (14, 16 vagy 18), azért jelentősebb a szórás.

Ugyanakkor, ha együtt vizsgáljuk a magyarországi szexuális edukáció minőségét, a gyerekek érzelmi érettségét, illetve éretlenségét, valamint az alacsony beleegyezési korhatárt, a téma újabb kérdéseket vethet fel.

- Fontos megnézni a tágabb kontextust: tehát hogyha elfogadjuk az akcelerációt (hogy a gyerekek ma hamarabb érnek, hamarabb menstruálnak, korábban következik be az első magömlés), akkor is kérdés, hogy érzelmi érettségük is hamarabb következik-e be. Milyen érzelmi, tudati állapotban vannak a tizenévesek, illetve azok a felnőttek, akik velük kapcsolatba kerülnek? S nem utolsósorban, milyen információval, tudással, tudatossággal vannak felvértezve a gyerekek - milyen nemi nevelésben részesülnek, és milyen a szexuális edukációjuk - mondja Gyurkó Szilvia.

Megérettek rá?

Megfelelő szexuális edukáció, illetve érzelmi érettség hiányában a beleegyezési korhatár felett is magasabb lesz annak a rizikója, hogy a gyerek olyan helyzetbe kerül, olyan kérésre mond igent, amit valójában nem ért. Ha pedig nincs tisztában a saját lehetőségeivel, jogaival, az mindig veszélyes - akár a valóságban, akár az online világban. A gyermekek online védelméről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben. 

- Ebből a szempontból elég extrém, hogy Magyarországon az alacsony életkori határok mellett nincs biztosítva a minőségi szexuális edukáció, illetve bizonyos védőfaktorokat nem épít ki a jogi környezet. A hatalmi helyzetből elkövetett szexuális visszaélések (például tanárok részéről elkövetett határátlépések, visszaélések) nincsenek szankcionálva, és nagyon kevés (edukációs és prevenciós) védelmi intézkedés elérhető az online szexuális visszaélések terén is. Ezek egyértelműen sérülékenyebbé teszik a magyar gyerekeket.

Magas a tinédzserterhességek száma

Az Eurostat 2015-ös statisztikája szerint csak Bulgária és Románia előzi meg Magyarországot a tinédzserterhességek sorában, vagyis nyilvánvaló, hogy a gyerekek otthoni felvilágosítása kevés. A helyzet javításához rendszerszintű változásokra lenne szükség.

- Globális kutatási adat, hogy amelyik országban nincs minőségi szexuális edukáció, ahol tabusítják a szexualitással kapcsolatos információkat, vagy tiltják az azokhoz való hozzáférést, ott magas a tinédzserkori terhességek aránya. Ez ma egy szakmai evidencia. Mindenhol ez történik, ahol absztinenciahirdetéssel (azzal az üznettel, hogy “Ne szexelj”!) vagy más módon akadályozzák a gyerekek jogát a minőségi tájékoztatáshoz - ráadásul jellemzően ilyen társadalmi, kulturális közegben a szexuális visszaélések aránya is magasabb. Ha a rendszerszintű változtatás a kérdés, nyilván nagyon sok segítséget kellene adni a szülőknek és a gyerekek körül lévő felelős felnőtteknek, hogy értsék, a szexualitás nem csak szex, és a gyerekeknek a testkép, énkép, érzelmi biztonság, kapcsolati minták területén nagyon sokféle információhoz van joguk, amit meg kell kapniuk, hogy az egészséges szexuális fejlődésük ne sérüljön.

Elgondolkodtató képek a mai társadalomról - Nézz tovább!

Pawel Kuczynski művész és karikaturista a kor és a társadalom problémáit ábrázoló rajzaival hívta fel magára a figyelmet az interneten.

(Képek: Getty Images Hungary)

• gyermekjogok
• gyurkó szilvia
• szexuális felvilágosítás
• gyermekvédelem
• Gyerek