Káromkodás, stressz a gyerek előtt - Sérül tőle a lelke? A pszichológus válaszolt

Mindennap jöhetnek stresszes pillanatok, amikor nehéz uralkodni magunkon. Szülőként azonban fontos, hogy tudatosan kezeljük az ilyen szituációkat, hiszen a gyerek lelke sérülhet, amennyiben nem a megfelelő viselkedést tapasztalja a szülő felől. Hogy ez mi lehet, arról Acosta Sára Diána pszichológust kérdeztük.

- Árt a gyereknek, ha látja a szülőt, hogy ideges, káromkodik, csapkod, mérgelődik?

- Először is, nagyon fontos elkülöníteni, hogy a szülő a gyerekkel vagy a gyerek előtt káromkodik, idegeskedik. A gyerekkel való kiabálás, csúnya szavak használata akár rá vagy vele összefüggésben nagyon is ártalmas lehet, és szóbeli bántalmazásnak minősül, ami jelentős negatív pszichés következményekkel járhat, tehát kerülendő.

Bizonyos kutatások szerint a rendszeres haragosság a gyerekkel szemben a legártalmasabb, és rosszabb, mint egy-egy ritka, de nagyobb intenzitású kirohanás, mivel aláássa a biztonságérzetét, és azt az érzést táplálja benne, hogy valami nincs vele rendben - figyelmeztet a pszichológus.

- Mi van abban az esetben, ha a gyerek előtt történik, és nem rá irányul mindez?

- Ha a harag nem a gyerekre irányul, de rendszeresen szemtanúja, az is ártalmas lehet: bizonyos kutatások szerint ezek a gyerekek kevésbé lesznek empatikusak, és rájuk is jellemzőbbek lesznek az agresszív megnyilvánulások.

- Lehet romboló hatása a gyerek mellett elhangzó csúnya szavaknak?

- A kutatások arra utalnak, hogy a káromkodás, a csúnya szavak önmagukban nem ártalmasak a gyerekeknek. Természetesen nem mindegy a kontextus, fontos példásul, hogy a gyerek értse, hogy az idegesség nem rá irányul.

Önmagában a káromkodásról feltételezzük, hogy szerepet játszik a feszültségoldásban, nem véletlenül használjuk stresszes helyzetekben. Ami miatt nem szerencsés, ha a gyerek eltanulja - a hozzá kapcsoló társas megítélést rontja: a környezet emiatt rossznak, neveletlennek gondolhatja, ami nemcsak rá, hanem ránk is rossz fényt vethet - mondja Acosta Sára Diána.

- Mit érez a gyerek, ha a szülő ideges, káromkodik? 

- A kisebb gyerekek sokszor nem értik, hogy a szüleik miért idegesek, és még ha nem is rájuk haragszik a szülő, félreérthetik, és azt gondolhatják, hogy ők csináltak rosszul valamit. Egy mérges szülő ijesztő lehet egy gyereknek, ezért érdemes dolgozni a dühkezelési készségeinken, illetve egy-egy ilyen eset után elmagyarázni, mi történt, és megnyugtatni a gyereket.

- Lehet ártalmas, hogy a gyerek mellett szélsőségesen viselkedik a szülő? Ha egyszer nagyon szépen beszél, máskor meg toporzékol?

- Ha ez ritkán történik, és megfelelő a feloldás, a gyerek érti, miért történt, akkor nincs baj. Ha ez rendszeres, és a gyerek számára kiszámíthatatlan, az nem tesz jót a biztonságérzetének. Egy gyerek számára nagy teher lehet, ha a szülei kiszámíthatatlan hangulatai közt kell lavíroznia, anélkül, hogy értené, mi miért történik.

- Jó-e az, ha a szülő sosem ideges a gyerek előtt?

- Sokszor felmerült már az önazonosság kérdése. Fontos, hogy önmagunkat adjuk a szülői szerepünkben is, a hibáinkkal, tökéletlenségeinkkel együtt. Ha valaki nyugodt természet, és sosem megy fel benne a pumpa, az feleslegesen próbálná megjátszani, hogy nagyon ideges, és fordítva: ha valami nagyon kiborít, nem lenne őszinte, ha mosolyogva úgy tennénk, mintha minden rendben lenne.

Ha elnyomjuk a haragunkat, az hosszútávon nagyon egészségtelen, és azt tanítja a gyerekeknek, hogy a harag elfogadhatatlan érzés. A harag természetes érzelem, ami nem mindegy, az az, hogyan adjuk ki, és hogy utána visszanyerjük-e a nyugalmunkat. Ezzel fontos leckét taníthatunk a gyerekeknek is - mondja a pszichológus.

- Hogy oldja fel a szülő a gyerekben az élményt?

-  Érdemes utána beszélgetni róla. Ne kérjünk bocsánatot, amiért mérgesek voltunk - hiszen ez egy természetes érzelem -, hanem inkább magyarázzuk el, min húztuk fel magunkat. Ha úgy érezzük, hogy nem megfelelően fejeztük ki a haragunkat, azért bocsánatot kérhetünk, és elmondhatjuk, hogy ez nem a legjobb reakció volt a részünkről. Akkor is kérjünk bocsánatot, ha esetleg megijesztettük őket.

Ha pedig káromkodtunk, és eltanulták: előbb-utóbb úgyis hallanák valahonnan. Inkább azt tanítsuk meg nekik, hogy vannak szavak, amiket nem mindenhol illik mondani - tanácsolja Acosta Sára Diána.

• stressz
• gyereknevelés
• szülő
• Gyerek