Itt a legjobb anyaként dolgozni: 3 európai ország, ahol a részmunkaidő valós lehetőség

A részmunkaidős foglalkoztatottság hazánkban igen alacsony, ám Európa számos országában teljesen mindennapos – elsősorban az anyák számára. A 6 vagy 4 órás munkanap remek lehetőség arra, hogy megkíséreljék összeegyeztetni a munkát a magánélettel, gyerekneveléssel, háztartással stb. Lássuk az európai statisztikát!

Részmunkaidő Magyarországon és Európában

Magyarországon 2020. január 1-től a Munka Törvénykönyvében szerepel, hogy a gyermek 4 éves koráig a szülő kérheti a munkáltatójától, hogy részmunkaidőben foglalkoztassák. Három, vagy több gyermek esetében ez a legkisebb gyermek 6 éves koráig él. A konkrét jogszabály így szól:

61. §  (3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig  –  három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig  –  köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Tehát a 6 órás részmunkaidőt nem, de 4 órásat kötelezően biztosítania kell a munkáltatónak. Ennek ellenére, mint az az alábbi statisztikából jól látszik, Magyarországon a 10%-ot sem éri a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya.

A kék négyzet jelöli az anyákat, a sárga négyzet az apákat, a kék kör a gyermektelen nőket, a lila kör a gyermektelen férfiakat. Nálunk kevésbé csak litvánok, szlovákok, horvátok, románok és a bolgárok ismerik a részmunkaidőt az Európai Unióban.

3 európai ország, ahol a részmunkaidő valós lehetőség

Ezzel szemben Ausztriában az anyák részmunkaidős foglalkoztatottsága eléri a 70%-ot – a társadalom többi rétegében 40% alatti. Hollandiában nagy kultusza van a részmunkaidőnek az anyák körében csaknem 70%-os, a gyermektelen nők esetében több mint 40%-os, és a férfiak estében is – akár apák, akár gyermektelenek –, nagyjából 15%-os. Hollandiában az állam már a 80-as évek közepétől különféle intézkedésekkel támogatta a részmunkaidős állások elterjedését. Ennek következtében napjainkra az országban a másfél keresős családmodell vált meghatározóvá – ahol elsősorban az anyák dolgoznak részmunkaidőben. Németországban is hasonló a helyzet, mint Hollandiában: itt az anyák 65%-a dolgozik részmunkaidőben, a gyermektelen nők valamivel több mint 40%-a, a férfiak esetében pedig 10% körüli ez az arány.

Természetesen a nők ilyen arányú részmunkaidős foglalkoztatásához az szükséges, hogy az országban a bérek elég magasak legyenek ahhoz, hogy a családok akár egy fizetésből is meg tudjanak élni. Ilyen körülmények között a részmunkaidő megteremtheti az egészségesebb munka-magánélet egyensúlyt, csökkenti a stresszt és a munkával töltött esték számát. A részmunkaidőnek köszönhetően több idő jut a hétköznapokban a szülő-gyerek kapcsolatra, de akár a rendszeres sportra is, lehetőséget teremthet a tanulásra, valamilyen új tudás megszerzésére, mindez pedig javítja a mentális egészséget.

Bár itthon ma már a dolgozó számára törvényileg biztosítani kell a 20 órás munkahét lehetőségét a gyermek 4 éves koráig, aki látott már óvodás-kisiskolás gyereket nevelő családot, éjszakai lázcsillapítástól vagy a gyerekek hányós vírusától kialvatlan anyukákat, tudhatja, hogy ennél jóval tovább lenne szükséges a részmunkaidő lehetőségének biztosítása.

(Képek: Getty Images Hungary)

• részmunkaidő
• európai unió
• magyarország
• anyaság
• Gyerek