Ezt már a babáktól is fontos lenne megkérdezni - Hatással lesz a felnőtt életére

A babák táplálásával kapcsolatban ma már a szülők jó része az igény szerinti szoptatást részesíti előnyben a háromóránkénti etetéssel szemben, és a későbbiekben is egyértelmű, hogy nem tömik meg a gyereket. A pelenkázás terén azonban még jó lenne tennünk egy apróbb lépést, mellyel a gyerek autonómiájának irányába mozdulunk el. És ez nem is annyira új keletű dolog.

A babák pelenkázása

Mikor jó pár évvel ezelőtt a fiam bölcsődét kezdett, meglepődve tapasztaltam, hogy a beszoktatás idején gondozónője megkérdezi tőle, kicserélheti-e a pelenkáját. Olyasfajta, a gyerek szuverenitását erősítő mondat volt ez, mely megmelengette a szívemet.

Akkor még nem is tudtam, hogy a gondolat, mely szerint a kicsik gondozása során az ő bevonásuk is fontos, a maguk szintjén döntéseket hozhatnak - akár a pelenkázással kapcsolatban -, cseppet sem új keletű dolog. Pikler Emmi gyermekorvos - akit akár a magyar Montessori Máriának is nevezhetnénk - már az 1930-as években írta, hogy „a világbéke a pelenkázóasztalon kezdődik”.

Pikler Emmi írta le először azt is, hogy a szülő-gyermek együttlétre, a szülő-gyerek kapcsolat elmélyítésére a gondozási feladatok során (pelenkázás, étkezés, fürdetés, étkezés) kerül sor. Épp ezért már babakorban nagyon fontos, ezekre a hétköznapi tevékenységekre hogyan, milyen formában kerül sor. Annak érdekében, hogy biztonságos kötődést alakítsunk ki a gyermekkel, illetve erős, a saját életét érintő kérdésekben döntésképes felnőttet neveljünk, fontos, hogy már egészen kicsi korban bevonjuk az őt érintő feladatokba, teendőkbe - korának megfelelő keretek között -, elismerjük autonómiáját.

A pelenkázás az egyik legintimebb gondozási feladat

Míg a táplálkozás során ma már a többség számára egyértelmű ez - és a bölcsis néni sem tömi meg tejbegrízzel a kétéves gyereket -, addig a pelenkacsere esetében nem ennyire nyilvánvaló a dolog. Természetesen nem arról van szó, hogy a néhány hónapos gyerek engedélyére várjunk azzal kapcsolatban, kicserélhetjük-e a pelenkáját, sokkal inkább arról, hogy észben tartjuk: a pelenkacsere az egyik legintimebb, legérzékenyebb gondozási feladat. A pelenkacsere lesz az egyik első tapasztalata az „én”-ről, az őt körülvevő gondozó személyekről, a külvilágról, a bizalomról.

Bár babaként nyilván nincs ennek tudatában, de egy alapvetően kiszolgáltatott helyzetről van szó, mely során az őt gondozó személy a legintimebb testrészeit érinti. Épp ezért nagyon fontos, hogy ezek az első tapasztalatok milyenek: a legkisebb erőszak sem megengedett ebben a helyzetben. Az emberi méltósághoz hozzátartozik, hogy a szülő vagy gondozó engedélyt kér ehhez, majd nyugodtan, röviden elmondja a babának, hogy mit csinál éppen, miért fontos a tiszta pelenka. Egy, a világra kíváncsi, tekergőző néhány hónapos gyerek esetében természetesen nem mindig egyszerű feladat a pelenkacsere, épp ezért érdemes olyan rutint kialakítani hozzá, mely kiszámíthatóbbá teszi a folyamatot. Mondhatod például, hogy „tudom, hogy most szeretnél inkább játszani, de a tiszta pelenka fontos.”

(Képek: Getty Images Hungary.)

• pelenka
• pszichológia
• csecsemőgondozás
• totyogó
• Gyerek