Hány éves kortól adjunk okostelefont a gyerek kezébe? A képernyő hasznos is lehet, ha megvan az egészséges egyensúly

A cikket a Yettel támogatta. 

Valószínűleg  a legtöbb szülő már találkozott azzal a kihívással, hogy hogyan lehetne a gyermekei képernyő előtt eltöltött idejét észszerű korlátok közé szorítani. Rengeteg a bizonytalanság ezzel kapcsolatban, hiszen az jól látszik, hogy a tiltás nem megoldás, sőt akár még visszafelé is elsülhet, és az sem mellékes szempont, hogy a digitális eszközök megfelelő használata megkönnyítheti a mindennapokat és hosszú távon profitálhatnak is ebből a fiatalok. 

Az egészséges egyensúly megtalálása és a tudatosság elsajátítása viszont kulcsfontosságú, és a legjobb, ha már gyermekkorban elkezdődik, hogy később minél magától értetődőbbé válhasson. A Yettel fontos célkitűzése a folyamat támogatása. Mit tehetnek a szülők? Mikor ismerkedjen meg a gyerek a mobiltelefonnal, számítógéppel, televízióval, és mennyi időt töltsön el előttük? Többek között ilyen kérdésekre kerestük a választ Koren Balázzsal, aki amellett, hogy maga is gyakorló, négygyermekes apuka és egyetemi oktató, a Yettel oktatási programja, a tudatos internethasználatot és digitális oktatást támogató HiperSuli szakmai vezetője.

Okoseszköz-használat gyermekkorban

Napjaink egyik legdivatosabb kifejezése a digitális bennszülött, amellyel kifejezetten a fiatalabb generációkat illetik. Az ebbe a kategóriába sorolhatók közös jellemzője, hogy ők már beleszülettek az információs korba, teljesen természetes számukra a digitális eszközök, illetve az azon keresztül villámgyorsan elérhető információk és az általuk közvetített ingerek jelenléte, ellentétben az idősebbekkel, vagyis a digitális bevándorlókkal. 

Gyakori félreértés viszont, hogy a digitális bennszülött gyermek egyből magabiztosan boldogul az online világban. Ez koránt sincs így, mindenképpen útmutatásra, terelgetésre van szüksége, amit a felnőttek biztosíthatnak a számára. A helyzet adott, a modern életünk erőteljesen támaszkodik a mindennapjainkat megkönnyítő digitális technológiákra - ez pedig a környezetük figyelésével tanuló csemeték számára is nyilvánvaló. Koren Balázs szerint nincs szükség a képernyők stigmatizációjára, sokkal fontosabb megtanulni egészséges keretek között tartani a használatukat, élvezetüket. 

Nincs egy kőbe vésett időpont

Ma már számos családban természetesnek tűnik, hogy az óvodáskorúak is használják a szülők mobilját, meg tudják keresni rajta az őket érdeklő játékokat vagy éppen meséket. A legalapvetőbb kérdés talán az, hogy mikor, hány éves korban ismerkedjen meg az okostelefonnal, monitorral, televízióval a kisgyermek.

- Minél későbbre tudjuk ezt kitolni, annál jobb. Ameddig természetesen halasztható. Az viszont

semmiképp sem optimális, ha digitális cumiként használjuk az okostelefont vagy a tabletet

- vallja a HiperSuli szakmai vezetője, aki úgy véli, hogy ideális esetben a szülő ezeket nem használja például a kicsi elhallgattatására, megnyugtatására.

Az nem vágyott irány, hogy a gyermek követelni kezdje a telefont,  mondjuk, az elalváshoz. Azzal alapvetően nincs gond, ha szerephez jut a képernyő is, a baj az, amikor már a baba, az építőjáték vagy a könyvből való mesélés nem köti le a csemetét.  

Gyermeke válogatja, hogy hol van ez a határ. 

Az adott családnak kell megválasztania azt az időpontot, amikor a gyerek kezébe eszközt ad.

- Azt mondanám, hogy az ideális kor az iskolás korosztály, amikor a gyerek már tud írni-olvasni, értelmezi a dolgokat, de ez úgyis előbb meg fog történni, mert ma már sokkal előbb találkoznak például a szülők eszközeivel a gyermekek.

Koren Balázs úgy gondolja, ennél valójában sokkal fontosabb az, hogy van-e a használatra vonatkozó szabályrendszer. Az időbeosztás eleinte a szülő feladata, ám idővel, ha minden jól megy, a fiatal is megérzi a saját felelősségét ezzel kapcsolatban. 

A képernyőidő kérdése

A képernyőidővel kapcsolatban sincs egy univerzális válasz Koren Balázs szerint, hiszen ma már könnyen előfordulhat, hogy például online házi feladatot kap a tanuló. A képernyő előtt eltöltött idő ideális mennyisége helyett szerinte leginkább azzal kéne foglalkoznunk, hogyan is néz ki egy ideális nap gyermekkorban.

Az ideális napban van képernyőmentes beszélgetés a szülővel, a testvéreknek pedig közös játék, beszélgetés képernyő nélkül. és a szabad levegőn való játékra is jut idő.

Ha ezek mind megvannak a napban, lehet képernyőt is használni - mondja a HiperSuli szakmai vezetője.

A szülői minta fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, ha a közösségi média céltalan pörgetését látja a gyermek a felnőttektől, akkor ezt fogja alapul venni. Ha azt tapasztalja, hogy a szülő is félre tudja tenni az eszközt, akkor neki is könnyebben megy majd. Ennek érdekében akár családilag ki lehet jelölni olyan pontokat a lakásban, ahol senki nem használhat kütyüket, lehet ez például az étkezőasztal is. Tudatosítani kell, hogy a napi meghatározott képernyőidő a gyermek javát szolgálja, nem egy felesleges korlátozásról van szó. 

Hivatalosan 13 éves kor alatt a gyermek csak felügyelt gyermekfiókkal rendelkezhet az okoseszközökön. Ez kijátszható ugyan, de már mesterséges intelligenciák is figyelik, hogy a felhasználó szokásai milyen korosztályra utalnak, így akár az is bekövetkezhet, hogy az adott szolgáltató letiltja a fiókot. Egy gyermekfiókon be lehet állítani olyan dolgokat, például képernyőidő-korlátot, amelyek a szülőt segítik a kontrollban.

Megadható például, hogy a nap során mettől meddig legyenek elérhetők a telefon okos funkciói, közben pedig a hívásindítás és -fogadás továbbra is működik, kommunikációra alkalmas az eszköz. Az is megszabható, hogy melyik alkalmazásra mennyi idő juthat, mondjuk, egy héten. Így a tanulási célra használt alkalmazások mentesülhetnek is a korlátozás alól. Mindkét nagy szolgáltatónál elérhetők ezek a funkciók, az Apple-nél a Family rendszeren keresztül lehet regisztrálni a fiókot, a Google-típusú, androidos eszközökön a Family Link alkalmazás lehet a szülők segítségére.

- Érdemes ezekre lehetőségként tekinteni, hiszen amellett, hogy ténylegesen legálisan lehet a gyermeknek saját fiókja, a szülő gyakorolhat kontrollt, így megvédve a gyermeket. 

További előny, hogy családon belül a különböző vásárlások, prémium-előfizetések, fizetős alkalmazások megoszthatók. 

Ilyen előnyökkel jár az eszközhasználat

A digitális eszközök gyermekkorban történő alkalmazásának számos pozitív hozadéka van. Amennyiben valaki fiatalon elsajátítja a tudatos eszköz-, illetve internethasználatot, a későbbiekben is magabiztosabban, bátrabban nyúlhat hozzájuk, olyan alkalmazkodóképességre tesz szert, ami a mai világban már elengedhetetlen. 

A fiatalok kedvenc játékai sok esetben csapatmunkára, együttes tevékenységre épülnek, ami a későbbiekben akár egy munkakörnyezetben is jól jöhet. A játékok hozzájárulhatnak bizonyos kognitív képességek fejlődéséhez, javíthatják a reakcióidőt, ami majd a vezetés során bizonyulhat előnyösnek.

Az eszközöket sikerrel lehet beépíteni a tanulási folyamatba is, például egyes feladatok különböző szinteken történő gyakorlásához is alkalmazhatók, és jelentős terhet vehetnek le a pedagógusok válláról. 

Mindennek az alapja a kommunikáció

A biztonságos, felelősségteljes okoseszköz-használat alapfeltétele, hogy a szülő tudja, hogy mi történik a gyermekével az online térben. Koren Balázs hangsúlyozza, hogy annak természetesnek kell lennie otthon, hogy a szülő és a gyerek megvitatja az online dolgokat is, ehhez pedig jó, ha a szülő érdeklődik róluk. Amennyiben kialakul a bizalmi viszony, a gyermek is bátran tud beszélni az élményeiről - arról is, ha valami rossz történik vele, negatív tapasztalatra tesz szert. Észben kell tartani, hogy ami online zajlik, az nem játék, 

A cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás ugyanúgy valóságos bántás, csak a digitális térben.

A gyermekkori okoseszköz-használat tehát egy rendkívül összetett kérdéskör, ahogy a felnőtteknek, úgy szülői segítséggel a gyerekeknek is meg kell találniuk az ideális egyensúlyt az online-offline jelenlétben. A szülők akár a HiperSuli oldalát is felkereshetik a hasznos segédanyagokért. 

Így fejleszti a gyerekeket a meseolvasás

A gyermekpszichológia nem ok nélkül hangsúlyozza a mesék rendkívüli fontosságát a gyerekek életében. Már egészen pici korban érdemes elkezdeni a mesélést, már akkor is, amikor a gyerek még csak a pocakban van, mert segíti a kötődés kialakulását. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

• mobil
• telefon
• okoseszköz
• mobilhasználat gyermekkorban
• digitalizáció
• Gyerek