5 ország, ahová jó lánynak születni: a nemek közti egyenlőség nem csak propaganda

Bár a nők ma már tanulhatnak, szavazhatnak, dolgozhatnak, vezethetnek autót, a nemek közti egyenlőség a Föld legtöbb országában a mai napig nem valósult meg. A nők jellemzően alulreprezentáltak a politikában, döntéshozatalban, ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kapnak – Magyarországon például 17,5 százalék a nemek közti bérkülönbség - gender pay gap. Október 11-én, a lánygyermekek világnapján arra voltunk kíváncsiak, melyek azok az országok, amik legközelebb állnak jelenleg a nemek közti egyenlőség megvalósításához.

Úton a nemek közti egyenlőség felé

A lányok oktatáshoz való joga a történelem során sokáig korlátozott vagy tiltott volt. Az alap- és középfokú oktatásban a világ fejlettebb felén csak a 19. század közepétől kezdődően vehettek részt. De érdekes, hogy például hazánkban a kötelező alapfokú iskolarendszer 1868-as bevezetésekor is különbséget tettek a nemek között: míg a fiúknak 12 éves korig, a lányoknak csak 10 éves korig volt kötelező iskolába járniuk. A nők szavazati jogára még várni kellett jó pár évtizedet: a világ legtöbb országában a 20. század első felétől kezdve szavazhattak a nők.

A nők napjainkban is nagyrészt ki vannak zárva a hatalmi és diplomáciai pozíciókból, a legmagasabb befolyási és döntéshozatali szinteket továbbra is túlnyomórészt férfiak töltik be. A világon 195 elismert szuverén országa közül ma is 113 olyan ország van, melynek soha nem volt női állam- vagy kormányfője, és napjainkban mindössze 26 országot vezet nő.

A férfiak dominanciája diplomáciai és külügyi területen is megfigyelhető: azt ENSZ álladó képviseleteiben is alulreprezentáltak a női képviselők. 2024. májusi adatok szerint a nők az állandó képviselői pozíciók 25%-át töltötték be New Yorkban, 35%-át Genfben és 33%-át Bécsben.

Az UNICEF adatai szerint bár az elmúlt 20 évben 39%-kal csökkent az iskolából kimaradó lányok száma, a világon még mindig 122 millió lány nem fér hozzá az oktatáshoz. Mindez annak ellenére így van, hogy 30 éve, 1995-ben a Pekingben a Nők Világkonferenciáján 189 ország hagyta jóvá a nyilatkozatot, melynek értelmében kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy a kormányok, nemzetközi szervezetek a jövőben biztosítják a nők jogainak érvényesítését.

5 ország, ahová jó lánynak születni

Szakemberek minden évben vizsgálják a világ országait, és listát állítanak fel az alapján, hogy - közgazdasági, egészségügyi, oktatási, politikai szempontokat vizsgálva - menyire valósul meg a nemek közti egyenlőség az adott országban. Magyarország a 101. helyen áll - Indonézia és Kambodzsa között, a listát a 2025-ös statisztikák szerint az alábbi országok vezetik.

1. Izland
2. Finnország
3. Norvégia
4. Új-Zéland
5. Svédország

Izland évek óta világelső

Izland hosszú évek óta vezeti a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos statisztikákat. Több mint tíz éve első helyen áll a Világgazdasági Fórum (WEF) által évente közzétett nemek közti egyenlőség (Gender Gap Index) listán is. A mutató többek között nézi a nők politikai részvételét, oktatási és egészségügyi egyenlőségét, gazdasági lehetőségeit. A kormányban magas a női arány, a parlamenti képviselők 48%-a nő. Izland volt az első ország a világon, melynek élére demokratikusan megválasztott női államfő került 1980-ban: Vigdís Finnbogadóttir-t. Az Atlanti-óceán északi részén fekvő apró szigetországban a nemi egyenlőségi reformokat felgyorsította a „Nők sztrájkja” (Woman’s Day Off) 1975-ben: a nők 90%-a egy teljes napra leállt a munkával és otthoni teendőkkel, hogy megmutassák, milyen fontos munkát is végeznek.

Az egyenlőség nem csak "női ügy" a skandináv országokban

A nemek közti egyenlősséget vizsgálva a Skandináv országok közül Finnország, Norvégia és Svédország is bekerült az első öt közé. Ezekben az országokban többek között azért is jó nőnek születni, mert az egyenlőség nem csak „női ügy”, hanem társadalmi norma. A férfiak nem segítenek otthon, hanem a párok magától értetődő módon megosztják a gyermekgondozási teendőket, a házimunkát, a férfi-női szerepek nem mereven elkülönítettek. Norvégiában például a férfiaknak 49 hét fizetett szülési szabadság – szemben a Magyarországra jellemző 2 héttel.

A kellő mennyiségű bölcsődei és óvodai helyek biztosítása lehetővé teszi a nők munkába való visszatérését - jellemzően részmunkaidőben. Ugyancsak sokat javít a nemek közti egyenlőségen az a tény, hogy a skandináv országokban az egyedülálló anyák is stabil állami támogatásra számíthatnak.

Új-Zéland: ahol először kaptak a nők szavazati jogot

Nem meglepő, hogy Új-Zéland is bekerült az első öt ország közé. Hogy a nemek közti egyenlőségnek milyen komoly hagyománya van a mindössze 5 millió lakosú Csendes-óceáni országban, azt jól mutatja, hogy 1893-ban a világon elsőként itt kaptak szavazati jogot a nők. A parlamentben a képviselők közel fele nő, és egyre több a női vezető gazdasági és pénzügyi területen. A női vállalkozókat állami mentorprogramok segítik, de az állam segíti a nők belépését olyan hagyományosan férfiak által uralt szakterületekre is, mint az IT, technológia, illetve mérnöki pályák. Mindezeken túl Új-Zéland a világ egyik legbiztonságosabb és legélhetőbb országa, ahol alacsony a korrupció és magas az emberi jogok védelme.

A minden év október 11-én tartott lánygyermekek világnapjának fő célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a világ országainak döntő többségében még napjaikban sem valósul meg a nemek közti egyenlőség minden tekintetben. A fenti országok jó példáiból azonban érdemes és kell is tanulniuk az országok vezetőinek, annak érdekében, hogy a jövőben egyre kevésbé jelentsen hátrányt nőnek születni.

Fotó: Getty Images

• lány
• nemek közti egyenlőség
• nemek közti egyenlőtlenségek
• statisztika
• fizetés
• Gyerek