Október 29. után a nők ingyen dolgoznak – A nemek közti bérszakadékról beszélgettünk a szakértővel

Az Európai Unió országaiban a nők napjainkban átlagosan 12,7%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak – az Eurostat adatai szerint. Magyarországon pedig még az EU-s átlagnál is magasabb: 17,5 százalék a nemek közti bérkülönbség - gender pay gap.

Miért alakul a világ legtöbb országában úgy, hogy a nők akár ugyanabban a munkakörben kevesebbet fizetést visznek haza, mint a férfiak? Mitől csökkenhetne a bérszakadék? Mit jelent a rózsaszín adó? Repka Ágnes HR szakértővel, munkajogi szakokleveles tanácsadóval, a Dolgozó Mami tanácsadói iroda megalapítójával beszélgettünk ezekről a kérdésekről.

17,5 százalékkal alacsonyabb a nők fizetése

Egyszerre szomorú és dühítő belegondolni, hogy mivel nőként 17,5 százalékkal kevesebbet keresünk a férfiaknál, így az év egy bizonyos pontjától lényegében már ingyen dolgozunk. Ez a nap, az Egyenlő Díjazás Napja Magyarországon október 29-én van. Tehát onnantól számítva az évből hátralévő 63 nap nőként ingyen dolgozunk – a férfiakhoz képest. Hogy miért keresnek kevesebbet a nők ugyanabban a munkakörben, arról Repka Ágnes a következőket mondja:

- Egyrészt a transzparencia hiánya okozza a nemek közötti bérszakadékot: a legtöbb munkahelyen nem nyilvánosak a bérek, sőt sok helyen ma is tilos róla beszélni. Ha nem tudjuk, hogy más mennyit keres, nehezebben ismerjük fel, hogy minket hátrány ér. Ehhez jön a diszkrimináció felismerésének hiánya, hiszen sok munkavállalónak nincsenek jogi alapismeretei arról, mi számít hátrányos megkülönböztetésnek. Emiatt a nők sokszor észre sem veszik, ha a bérezés terén diszkrimináció érte őket, vagy felismerik, de nem mernek szólni érte.

Ugyancsak érdemes megemlíteni, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetésével sajnos láthatóan gyengült a jogi védelem, kevesebb ügyet vizsgál ki a feladatokat átvevő, s utódként működő Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság, s sajnos adott esetekben szankciók nélkül. Ez nem kényszeríti eléggé a munkáltatókat a szabályok betartására.

A jól ismert láthatatlan munka fogalma ugyancsak magyarázatként szolgál a nemek közötti bérszakadékra. A KSH statisztikája szerint heti szinten 12 órával több nem fizetett munkát végeznek a magyar nők, mint a férfiak. Lesújtó belegondolni, de ez másfél munkanapot jelent. Minden egyes héten.

A nők még mindig nagyobb részt vállalnak a háztartásból és a gyereknevelésből, ami miatt kevesebb idejük és energiájuk marad a fizetett munkára és a karrierépítésre.

Mindemellett az évszázados hagyományok a mai napig bennünk élnek. Nőként sokszor nehezebben állunk ki magunkért, adunk hangot a nemtetszésünknek, mint a férfiak. Ez pedig ugyancsak növeli a nemek közti bérszakadékot:

- Nem szabad elfeledkezni az eltérő önbizalomból adódó bérigényekről: a férfiak pályakezdőként is bátrabban mondanak magasabb összegeket, míg a nők jellemzően alacsonyabb fizetési elvárással indulnak – mondja Repka Ágnes.

Végül az anyaság is egy rendkívül fontos tényező, mely jelentősen növeli a férfiak és a nők fizetése közötti különbséget. A szülés és a gyermeknevelés miatt a nők karrierje gyakran megtörik, a családi élet és a munka cseppet sem könnyű összeegyeztetése miatt pedig új szempontok jönnek be álláskereséskor.

- A munkába való visszatéréskor az anyák sokszor alacsonyabb pozícióban vagy rugalmasabb, de kevesebbet fizető állásban helyezkednek el. Az apák viszont ritkán maradnak otthon, mivel az ő fizetésük magasabb, így a család számára gazdaságosabb, ha anya vállalja a kiesést. Ez viszont tovább erősíti a munkáltatói sztereotípiát, hogy „az anyák kockázatos munkavállalók”, azaz nem éri meg nekik annyit fizetni – összegzi Repka Ágnes.

Mitől csökkenhetne a nemek közötti bérszakadék?

Él bennünk egyfajta társadalmi, kulturális tabu a fizetésekkel kapcsolatban, melyet röviden úgy is mondhatnánk: „nem akarunk a kolléga zsebében turkálni.” Erre a hozzáállásra sok esetben a munkáltatók is ráerősítenek - bizonyos cégeknél a munkaszerződés is tiltja a fizetések munkatársak közötti kitárgyalását.

A munkáltatónak ehhez azért fűződik érdeke, mert így konfliktusok nélkül tudja leszorítani mindazok bérét, akik gyengébb önérvényesítő képességgel bírnak: például a pályakezdő kollégákét vagy akár a női munkavállalókét. Ez egy meglehetősen egyszerű módszer a kiadások visszafogására.

A nemek közötti bérszakadék remélhetőleg csökkeni fog 2026 nyarától. Az EU-s szabály ratifikálásával életbe lép a kötelező bérnyilvánosság. Ennek értelmében az álláshirdetésekben kötelező jelleggel fel kell tüntetni a fizetést, a dolgozók pedig betekintést nyerhetnek kollégáik bérezésébe. Repka Ágnes szerint ahhoz, hogy a nők és a férfiak fizetése közelítsen egymáshoz a munkáltatói és a női szemléletének is változnia kell:

Erősebb jogi garanciák és valódi szankciók kellenének a szabályszegő munkáltatóknak, és a munkáltatóknak is végre be kéne látni, hogy  az egyenlő bérezés és egyenlő karrierlehetőségek biztosítása a jövő.

- Ugyanakkor a női munkavállalók is tehetnek a változásért: önérvényesítésben, bértárgyalásban, és jogi ismeretekben kell fejlődniük. Aki pedig egyenlő akar lenni a munkaerőpiacon, az otthon kezdje az egyenlőséget - az apák és férjek részvétele a családi és háztartásbeli feladatokban elengedhetetlen!

Mi az a rózsaszín adó?

Amellett, hogy a nők fizetése alacsonyabb, a kiadásaik magasabbak: ennek oka többek között az úgynevezett rózsaszín adó. A nők többet fizetnek a fodrásznál, mint a férfiak, illetve általános társadalmi elvárás is, hogy többet foglalkozzanak a külsejükkel, illetve költsenek szépségápolásra. De a rózsaszín adó nem pusztán erről szól.

- Ugyanaz a termék, ha női célcsoportnak csomagolják, sokszor drágább. Ez tudatos piaci mechanizmus, ami ráépít a társadalmi elvárásokra, és így fenntartja az egyenlőtlenségeket – magyarázza Repka Ágnes.

Mit tehetünk nőként az egyenlőbb bérezésért?

Repka Ágnes szerint a nők, főleg a kisgyermekes anyák, még ma is nehezebben állnak ki magukért. Sokszor inkább elfogadják a rossz, hátrányos ajánlatot, mert nem akarnak „problémásnak” tűnni.

- Azt tapasztalom, hogy aki tudatosan készül egy bértárgyalásra, pontosan tisztában van a jogaival és az értékével, az sokkal nagyobb eséllyel ér el méltányos fizetést. Ahogy mindig hangsúlyozom: ha mi nem mondjuk ki, mennyit érünk, más sem fogja megtenni helyettünk.

(Képek: Getty Images Hungary)

• láthatatlan munka
• nemek közti egyenlőtlenségek
• munkajog
• fizetés
• anyagiak
• exkluzív
• interjú
• Terasz