Meddig normális, ha nem beszél a kicsi? 2 logopédust kérdeztünk

Kisgyermekes anyukák egyik rémálma, hogy két év körüli csemetéjük még mindig nem szólal meg. Ha szeretne valamit, csak ujjal mutat a polc tetején lévő kekszre vagy asztalon álló vizespohárra. Mikor érdemes aggódni a szótlan gyermek miatt?

Cikkünkben két logopédust kérdeztünk a témában: Németh Adriennt, illetve Szőke Ritát, a Dr. Rose Magánkórház szakemberét.

Meddig normális, ha nem beszél a kicsi?

A lányokhoz képest a fiúk kapnak egy kis haladékot: kisfiúknál három-, kislányoknál két és fél éves korig várható mások által érthető beszéd. De nem kell hároméves korig várni a vizsgálattal. Az a kisgyerek, aki nem tudja kifejezni magát, egyrészt frusztrált lesz, másrészt pszichés és viselkedéses zavarokat is produkálhat, mivel megéli saját korlátait, és próbál kompenzálni - tudjuk meg Szőke Ritától.

Németh Adrienn ennél korábbi időpontot határoz meg - lányoknál a két-, fiúknál a két és fél éves kort említi -, de hozzáteszi, valójában nem lehet ilyen éles határt húzni. Többféle formája is lehet a megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésnek: előfordulhat, hogy a kicsi az életkorához képest kevés szót használ, vagy csak a közeli családtagok számára érthető, amit mond. Akármelyik változat is áll, érdemes elgondolkodni, illetve szakemberhez fordulni - mondja Németh Adrienn.

A megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés okai

A megkésett beszédfejlődés okai a következők lehetnek: kommunikációs vagy nyelvfejlődési eltérések, kifejezési nehézségek - például a szimbolikus gondolkodás vagy a szituációs játék hiánya -, beszédmegértési zavarok, mozgástervezési vagy mozgás-összerendezési eltérések - magyarázza Szőke Rita.

Mindezeken kívül fontos megemlíteni, hogy a fiúk, a kétnyelvű gyermekek, illetve a koraszülöttek érintettebbek. Továbbá öröklött, illetve ritkán az agy - beszédmozgásokat és a beszédmegértést irányító területeit érintő - születés körüli sérülése is meghúzódhat a háttérben. Végül a nem megfelelő - például ingerszegény vagy utánzásra példát nem nyújtó - környezet is felelős lehet, ha nem indul meg a beszéd - avat be Németh Adrienn.

Mikor és milyen szakemberhez érdemes fordulni?

Szakemberhez fordulni már viszonylag korán - 18 hónapos kortól - javasolt, ha késnek a szavak, illetve nem szaporodik megfelelően a szókincs. Gyermekpszichiáter vagy logopédus vizsgálata is elegendő annak az eldöntésére, hogy szükséges-e terápia, és ha igen, melyik fajtája segíthet. Vagyis a vizsgálat arra irányul, hogy milyen eltérés okozhatja a megkésett vagy akadályozott beszédfejlődést - mondja Szőke Rita.

Hivatalosan a területileg illetékes korai fejlesztő központba érdemes menni, ahol felmerülő probléma esetén terápiát is kaphat a gyermek. Ugyanakkor tény, hogy ezek az intézmények meglehetősen leterheltek. Alapvetően logopédushoz érdemes fordulni - a védőnő vagy a gyerekorvos adhat segítséget a szakemberválasztáshoz - tudjuk meg Németh Adrienntől.

A beszédfejlődést segítő terápiák

Ha a probléma oka kommunikációs vagy beszédértési zavar, a lehető leghamarabb javasolt elkezdeni a terápiát. Amennyiben a mozgás-összerendezés, a kifejező játék hiánya okozza a beszédkésést, először ajánlott az életkori közösség segítségét kipróbálni - bölcsődei, óvodai gondozás. Természetesen ilyenkor is szükség van a folyamatos szakmai követésre, hiszen a későbbiekben szükség lehet terápiás ellátásra is. Ha alapvetően motoros probléma áll a háttérben, értelemszerűen a mozgásterápia alkalmazása lehet hatékony - sorolja Szőke Rita.

Megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés esetén logopédiai terápia szükséges, amely minden esetben a gyermek fejlettségi szintjéhez - nem pedig az életkorához - igazodik. A terápia során fejlődnek a beszédszervek, a szókincs, kiépül a gyermek nyelvi rendszere. Ennek hatékonyságát támogathatja a mozgásfejlesztés, például - TSMT, alapozó terápia -, de erre nincs szükség minden esetben - avat be Németh Adrienn.

Hogyan segíts szülőként a gyereknek?

Az otthoni praktikák elsősorban a probléma okától függnek, de a sok aktív mozgás, a játszótéri kiruccanások, a közösség életében való részvétel, a gyermek egyre önállósuló lényként való tisztelete jó háttér lehet a beszédfejlődés normalizálódásához - tanácsolja Szőke Rita.

Nagyon fontos az otthoni jó beszédpélda, a szülő ügyeljen rá, hogy sok beszélgetős szituáció tarkítsa a mindennapokat, de nem kell túlbonyolítani: egyszerű, a gyerek számára értelmezhető mondatokra van szükség. Emellett segítheti a beszédfejlődést a sok mese, mondókázás, ringatók, egyszerű képeskönyvek - javasolja Németh Adrienn.

• kommunikáció
• kisgyerek
• szakértő
• Gyerek