A nők 95%-a évekkel később sem bánta meg az abortuszt: milyen érzésekről számoltak be öt év után?

Számos országban merül fel az abortusz szigorításának kérdése, amit azzal is indokolnak, hogy a legtöbb nő idővel megbánja a döntését.

Nem bánják meg az abortuszt a nők
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az abortusz kérdése meglehetősen megosztó téma, amelynek megítélésében nincs közös álláspont a világ számos társadalma között. Középpontjában a magzat élethez való joga áll szemben a szabad akarattal, valamint azzal, hogy a nők saját maguk döntsenek a testüket érintő kérdésekben.

Egy bekövetkezett nem kívánt terhesség esetén vagy egy maradandó károsodással rendelkező magzatnál nehéz lelkileg meghozni azt a döntést, hogy a babát megtartsák-e, vagy elvetessék, nem tudják, milyen hatással lesz ez későbbi életükre. A társadalom is előszeretettel bélyegzi meg azokat a nőket, akik bármilyen oknál fogva az abortusz mellett döntenek, akik nem akarják, vagy nem tudják megszülni gyermeküket.

A nők nagy része nem bánja meg az abortuszt

Egy idei kutatás rávilágított arra, hogy a megkérdezett nők 95%-a öt év távlatából sem bánta meg az abortuszt, holott számos országban merül fel az abortusz szigorításának kérdése, amit azzal is indokolnak, hogy a legtöbb nő idővel megbánja a döntését.

GettyImages-956340658

A San Francisco-i egyetem olyan nőket vizsgált, akik abortuszon estek át, és akiknek a művi terhességmegszakítás óta követik életüket. A kutatók nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a nők megbánták volna akkori döntésüket, ellenkezőleg, az alanyok 95%-a számolt be arról, hogy valójában jól döntött akkor, abban az élethelyzetben. 

A kutatásban 21 országból, 667 abortuszon átesett nő vett részt. Öt év után a megkérdezettek 84%-ának voltak pozitív vagy semleges érzései az abortusszal kapcsolatban, ami megcáfolja azt a feltételezést, miszerint a nők még évekkel a művi terhességmegszakítás után is lelkileg sebezhetőek. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Még ha nehezen is hozták meg akkor azt a döntést, a megkérdezett nők túlnyomó többsége is úgy véli, hogy akkor ez volt a helyes döntés - mondta Corinne Rocca docens, a kutatás egyik vezetője. 

A megkérdezett nők 27%-a szerint nagyon nehéz volt akkor meghozniuk ezt a döntést, míg az esetek 46%-ban nem érezték ezt. A nők 70%-a érezte azt, hogy a környezetük megbélyegzi őket tettük miatt. Akik sokat küzdöttek abban, hogy meghozzák azt a döntést, hogy elvetetik babájukat, vagy kirekesztettnek érezték magukat emiatt, nagyobb valószínűséggel éltek át szomorúságot, bűntudatot és haragot röviddel az abortusz elvégzése után. Egy év leforgása alatt ezek a negatív érzések jelentősen lecsökkentek.

GettyImages-1157125214

Mi a helyzet Magyarországon?

Hazánkban az abortusz 1965 óta legális, és 2017-ig közel hatmillió beavatkozást végeztek. 1990-ben a 28 éves nőknél volt a leggyakoribb a művi abortusz, tíz évvel később a 22 éveseknél, 2016-ban pedig a 20 éves nők körében - derült ki a KSH 2017-ben nyilvánosságra hozott adataiból. Ebből az is kiderül, hogy évről évre csökken a művi terhességmegszakítások száma: míg 2000-ben 59 249 beavatkozás történt, addig 2017-ben már csak 28 496 esetről számolnak be.

A Magyarországon hatályos szabályok szerint a legtöbb esetben a terhesség a 12. hétig szakítható meg, amennyiben az az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyezteti, a magzat valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenved, a terhesség bűncselekmény következménye, illetve ha az állapotos kismama élete veszélybe kerül - írja A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet, a TASZ tájékoztatójában.

GettyImages-1186773378

2020. októberében az Egyesült Államok kezdeményezésére többek között Magyarország és Lengyelország is aláírta az ENSZ többségével szembeszálló abortuszellenes nyilatkozatot. Utóbbinál az alkotmánybíróság kimondta azt, hogy beteg magzatot is tilos elvetetni, az életképtelen magzatoknak is meg kell születniük, hogy megkeresztelhessék őket, nevet kaphassanak, és eltemethessék őket. Magyarország, bár aláírta a nyilatkozatot, jelenleg nem tervez szigorítást az abortusz törvényi szabályozásában.

Amikor a lánymagzatot már a méhben megölik

A nemi szelekción alapuló abortusz sajnos bevett szokás több országban, főként Kelet- és Dél-Ázsiában, a Kaukázus vidékén és az Európa délkeleti részén található Balkán-félszigeten. Kínában, Albániában, Örményországban, Grúziában, Indiában rengeteg lánymagzatot ölnek meg a méhben csak azért, mert nőnek születnének.

Amikor a lánymagzatot már a méhben megölik: 22 millió nő hiányzik a világon a szelektív abortuszok miatt

A szelektív abortusz mellett az is nagy probléma, hogy több millió fiúgyermek marad majd később pár nélkül.

Elolvasom

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük