Ezért nem dolgoznak a magyar anyák, hiába szeretnének

A magyar háromgyerekes nők közel fele nem dolgozik, a részmunkaidő nem “divat”, kevés a családbarát munkahely. A kisgyermekes anyák helyzete nem könnyű a munkaerőpiacon, pedig foglalkoztatásuk segítene a munkaerőhiányon. Mi lehet a megoldás?

A statisztika azt mutatja, hogy a 15-64 év közötti egygyermekes nők foglalkoztatási rátája 2017-ben Magyarországon 70,2%, az egygyermekes apáké pedig 88,8% volt. Ez az arány a kétgyermekes nőknél 70,8%, a kétgyermekes férfiaknál 91,3%, a három vagy több gyermeket nevelők esetében az anyák foglalkoztatási rátája pedig 49,2%, a férfiaké 85,5% volt. Azaz az anyák sok esetben nem tudnak egyszerre dolgozni és gyermeket, főként több gyermeket vállalni. Vagy azért, mert nem fér bele az idejükbe, vagy pedig azért, mert a munkahelyek jelentős része nem biztosít kellő támogatást számukra. Mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából fontos lenne a helyzet megoldása, hiszen sok nő nem szeretne család és karrier között választani, ráadásul Magyarországon szükség van mindkét szülő fizetésére. A jelenlegi munkaerőhiány miatt a cégek és a gazdaság számára sem mellékes a kérdés, így érdemes körbejárni azt.

Megoldás a munkaerőhiányra: fókuszban a kisgyermekes anyák     

Azt gondolnánk, hogy a munkaerőhiány fő nyertesei a munkavállalók, hiszen így nő a kereslet irántuk, megtartásuk pedig egyre fontosabbá válik egy cég életében. Ám úgy tűnik, annak ellenére, hogy a kiesett dolgozó miatt kieső termelés, az új dolgozó toborzási és betanítási költsége mind-mind a fluktuáció minimalizálása mellett szól, a hazai munkaadók még mindig nem fókuszálnak megfelelő mértékben erre a problémakörre.

- Az employee experience, vagyis a munkavállalói élmény fejlesztése ma már ismert fogalom a cégek gyakorlatában nemzetközi szinten, de itthon még mindig gyerekcipőben jár. Pedig ha vonzóbbak vagyunk, mint a konkurencia, akkor az ügyfelek számára is vonzóbbak leszünk. Ám a munkavállalói élmény mellett a munkáltatói márka megfelelő kiépítése is rendkívül fontos - mondja Gázmár Domán, a munkavállalói élménnyel foglalkozó EMPX Solutions tanácsadója, aki szerint a kisgyerekes családanyák még kihasználatlan munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a munkaerőhiányos helyzetben. A Profession egy korábbi felmérése is megerősíti, hogy a nők közel felénél a munkakeresés során igenis fontos szempont, hogy  gyermekbarát legyen a munkahelyük.      

Nem állunk jól nemzetközi szinten 

A legnagyobb arányban Svédországban, Szlovéniában és Dániában dolgoznak a nők vagy a férfiak két-, három- vagy több gyermek mellett, a családbarát munkahelyeket illetően is ezek az országok járnak az élen. A munkavállalók nagymértékben maguk formálhatják a munkaidejüket, viszont a legtöbb országban - ahogyan hazánkban is - a munkáltató szabja meg a munkarendet.

Sok helyen már biztosítják a szoptató- és pelenkázóhelyiségeket, és külön programként figyelnek arra is, hogy a karrier, a bérek vagy további feltételek kapcsán ne különböztessék meg őket másoktól. A franciáknál a családok közös étkezését kétórás ebédszünetekkel támogatják, de a magánélet védelmében egyre több országban vezetik be a hatórás munkanapokat is. Svédországban például a kismamák a szülés előtt ingyenes felkészítő kurzusokon vehetnek részt, majd azt követően 480 napos fizetett szülői szabadságra mehetnek el, ami idő alatt a fizetésük közel 80%-át ugyanúgy megkapják. Dániában az újszülött megérkezését követően még az édesapák is elmehetnek két hét szabadságra. 

A férfiak/apák helyzete is változik. Több EU-s országban az apák is egyre nagyobb arányban mennek “szülési szabadságra”, bár sok helyen a támogatás összege alacsony. 2018-tól Szlovéniában az apák 30 napos fizetett apasági szabadságra jogosultak, valamint minden szülő 130 napos szülői szabadságra jogosult.

Az apáknak járó gyed anyagilag megkönnyítheti a családok életét, hiszen a férfi a gyed mellett foglalkoztatott lehet, ami még plusz bevételt jelenthet a családnak. Ha az apák maradnak otthon a gyermekkel, a nőknek könnyebben mehet a munkakeresés, illetve a munka világába való visszatérés is zökkenőmentesebb lehet.     

Mi a helyzet itthon?     

A KSH adatai szerint a vizsgált időpontban a nők 6,7%-a dolgozott atipikus munkaidőben - szemben az uniós 31,6%-os átlagával. A férfiak esetében a hazai érték 2,4%, az uniós érték 8,8% volt. 2017-ben az EU-ban a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya Hollandiában (76%), Ausztriában (47%) és Németországban (46%) volt a legmagasabb, míg a férfiaké Hollandiában (27%) és Dániában (16%). Hazánkban továbbra is túlnyomó részben a “kenyérkereső férfi” szerepmodell a megszokott, viszont egyre több apa dönt úgy, hogy ő marad otthon a gyermekével.

A szülési szabadság lejárta után a gyermeket nevelő szülő a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult. A gyed is viszonylag magas szinten pótolja a kiesett keresetet a gyermek kétéves koráig. Összege a korábbi kereset 70%-a is lehet. A gyedet a cseddel ellentétben az apa is igényelheti, ami azért érheti meg a családnak, mert a férfiak fizetése jellemzően magasabb. 2016-ban havonta átlagosan 2200 apa igényelt gyedet úgy, hogy mellette foglalkoztatott volt.     

Merre tovább?     

Egyre több munkáltató ismeri fel Magyarországon is, hogy miért fontos az otthon lévő kismamákat a cég vérkeringésében tartani a távollétük alatt. Ennek egyik módja, ha továbbra is meghívják őket a csapatépítő programokra, céges szakmai fórumokra, illetve ha változatlanul hozzáférnek az intranethez, így nem maradnak le a fontos információkról, a cégnél időközben bekövetkezett változásokról sem. Vannak olyan munkahelyek, ahol már a szülés előtt megkérdezik a kismamákat arról, hogy mikor tervezik a visszatérést, majd a korábbi terveket félévente pontosítják. Ez nemcsak a tervezhetőség miatt fontos. További előnye a meglévő iparág, a cégismeret élőn tartása.

Az anyasággal együtt jellemzően erősödik a felelősségtudat, hatékonyabbá válik az időgazdálkodás, ami munkavégzésben is megmutatkozhat.

A KSH 2014-2018-as munkaerőpiaci felméréséből kiderül, hogy az elmúlt időszakban nőtt a kisgyermekek ellátását szolgáló intézményi férőhelyek száma, anyagilag érdekeltté tették az érintetteket a gyermekgondozási ellátás melletti munkavállalásban. Magyarországon is növekszik a családbarát munkahelyek száma. 2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabb hat intézménynek adományozta a családbarát munkahely címet, és további 42 cég kapott díjazást a témában.
- Más országokban a gyermek- és családbarát munkahelyek már megszokottnak mondhatók, és itthon is egyre jobban terjednek a cégeknél a kisgyermekes munkavállaló gyermekei számára berendezett játszószobák az irodákban - mondja Gázmár Domán. 

- Az ilyen munkahelyeket megbecsülik a dolgozók, lojálisabbak hozzájuk, ami hosszú távon gazdasági előnyökhöz juttathatja a cégeket. Mindenekelőtt a közvetlen vezetővel való kapcsolat, bizalmi szint az, ami az egyéb összetevők mellett alapjaiban határozza meg a munkavállalók mindennapi élményét - teszi hozzá az EMPX Solutions tanácsadója.  

Forrás:  EMPX Solutions

A legpazarabb óvodák

Ugyan az óvodák elvileg megkönnyítenék az anyák dolgát, a férőhelyekért szinte harcolni kell: máshol ilyen kacsalábon forgó intézmények várják a kicsiket.

• munka
• munkahely
• munkaerőpiac
• anya
• karrier
• család
• Gyerek