Mikor nem szabad mézet fogyasztani? Súlyos mérgezést és halált is okozhat a csecsemőknél

Míg a felnőttek előszeretettel fogyasztják az ínycsiklandozó, aranyló, lágyan csurgó mézet jótékony hatásai miatt, nem szabad, hogy a baba mézet kapjon.

Ennek oka, hogy a mézben jelen lehetnek a botulizmust okozó baktériumok. Bár a mérgezés viszonylag ritka, annál veszélyesebb.

Baktériumok a mézben

A szakszerűtlenül feldolgozott mézben előfordulhat Clostridium botulinum baktérium, melynek a kisbaba éretlen emésztőrendszere, fejletlen bélflórája  ideális a szaporodásra és a botulotoxin nevű méreganyag előállítására. Ez a bénító hatású méreganyag a bélnyálkahártyán keresztül szerte a baba szervezetébe jut, majd a keringési rendszer segítségével bárhová eljuthat, létrehozva a különféle bénulásos tüneteket.

A mérgezés tünetei

A csecsemőknél a mérgezés fő tünetei az izomgyengeség - például nem képes a fejét forgatni -, a hányás, az étvágytalanság, a szokatlanul sok sírás. Az izmok gyengesége légzési nehézségeket eredményezhet, pár napon belül pedig úgy legyengülhet a baba szervezete, hogy fulladást, legrosszabb esetben halált is okozhat.

Mikor kaphat mézet a baba?

A kisbabáknak a jelenleg érvényben lévő táplálási irányelvek alapján ezért egyéves kortól adható méz - kis mennyiségben bevezetve -, hiszen ekkor a gyermek emésztőrendszere már fejlettebb. Ha a családban előfordul virágpor-allergia, akkor esetleg érdemes kétéves korig is várni a méz bevezetésével.

Allergén ételek

Képes összeállításunkban megnézheted, melyek azok a leggyakoribb allergének, melyek veszélyesek lehetnek a baba számára, így ezek bevezetése különleges figyelmet igényel egyéves kor körül.

• méz
• botulizmus
• allergia
• hozzátáplálás
• tej
• mogyoró
• tojás
• eper
• mustár
• ketchup
• majonéz
• Gyerek