Szervi okok, amelyek kihatnak a termékenységre - Interjú dr. Vass Zoltánnal

Számos tényező állhat annak hátterében, ha hosszas próbálkozás után sem sikerül a baba. Nemritkán a környezeti ártalmak és a stresszes életvitel nehezíti meg a gyermekre vágyó pár dolgát - erről, illetve a szóba jöhető megoldásokról korábbi interjúnkban beszélt dr. Vass Zoltán meddőségi specialista.

Mostani interjúnkban elmondja, milyen szervi okok vezethetnek meddőséghez, illetve azok miként kezelhetőek.

- A meddőségnek számos szervi oka is lehet, az egyik legismertebb és talán leggyakoribb ok a petevezeték átjárhatatlansága.

- Az egyik leggyakoribb, hozzátéve, hogy a petevezetékek lezártsága vagy nem átjárhatósága már következmény. A betegség hátterében álló nagy csoportok egyikét alkotják a különböző fertőzések, leginkább olyan kismedencei gyulladások, amelyek alattomosan támadják meg a női szervezetet.

Az egyik ilyen, viszonylag ismert kórokozó a chlamydia, amit fiatalkorban könnyű elkapni. Nagyon sokszor tünetmentesen fertőzi meg a szervezetet, de a hosszú évek során összenövésekhez, összetapadásokhoz és például a petevezetékek lezártságához is vezethet.

Hasonlóan gonosz betegség az endometriózis. Rengeteg csapásiránya van sajnos - az egyik lehetséges következménye a petevezetékek működésének, funkciójának a károsodása.

- Az Amerikai Endometriózis Társaság szerint a meddőségek 30%-ban állhat endometriózis betegség. Reális lehet ez a meglehetősen ijesztő adat?

- Bár egyre többet tudunk róla, az endometrizós a mai napig nem teljesen felderített betegség. Az egyik fontos tulajdonsága az, hogy rendkívül változatos tüneteket ad, ami nagyon megnehezíti a felismerését.

- A klasszikus megfogalmazás szerint az endometriózis egy műtéti diagnózis: nincs vérvételei lehetőségünk, sokszor ultrahangon vagy más képalkotó eljárás során sem látszik, és gyanú esetén a már egyre inkább terjedő endoszkópos beavatkozásoknál - hastükrözés, laparoszkópia - derülhet ki, hogy a kismedence érintett ezzel a betegséggel. Tehát annak, hogy növekvő előfordulási arányról beszélünk, az egyik oka minden bizonnyal az, hogy egyre gyakrabban felismerjük az endometriózist, míg akár csak 10-15 éve valószínűleg sokkal több eset rejtve maradt.

Eléggé szórnak ez ügyben a statisztikák, de nagyságrendileg jól érzékeltetik azt, hogy az endometriózis az egyik legkomolyabb faktor a meddőségi történetekben. Egyébként már csak azért is nehéz róla egyértelmű dolgokat mondani, mert néha egész enyhe megnyilvánulású betegségnél nagyon komoly teherbeesési gondokat tapasztalunk, míg máskor klinikailag nagyon súlyos, nagyon előrehaladott, több szervet, szervrendszert érintő endometriózisnál is viszonylag könnyen el lehet jutni terhességhez.

- Talán kevésbé ismert meddőségi ok az egyébként sajnos sokakat érintő inzulinrezisztencia.

- Amikor inzulinrezisztenciáról beszélünk, akkor egy kicsit ki kell térni a vércukorszint-szabályozásra, ami egy nagyon fontos anyagcsere-működési folyamat. Ezt az inzulin nevű hormon tartja kordában. A cukorbetegség az az állapot, amikor a vércukorszintek már magasak, mert a szabályozó rendszer nem működik. Az inzulinrezisztencia pedig - kicsit leegyszerűsítve - az az állapot, amikor a vércukorszinteket még jól szabályozza a szervezet, de ehhez sokkal több inzulint kell termelnie, mint ahogy normális lenne - ennek következtében pedig várhatóan előbb ki fog merülni. Ezért mondjuk azt, hogy az inzulinrezisztencia ilyen szempontból a késői, kettes típusú cukorbetegség előszobája.

Megint egy olyan állapotról beszélünk, ami nem túl régen került egyáltalán látótérbe, és aminek a megítélése még a belgyógyászok, endokrinológusok között sem teljesen kristályosodott ki. Bizonyos hormonális alkat mellett sokszor látjuk a szénhidrát-anyagcserének ezt az eltérését: például a policisztás ovárium szindróma - PCOS - egy olyan hormonrendszert érintő kórkép, ami mellett gyakori az inzulinrezisztencia. Noha a policisztás ovárium szindrómát egészen más oldalról is meg tudjuk támadni a terhesség elérésének céljából, hiszen amíg nem tudtuk, hogy létezik inzulinrezisztencia, addig is el tudtunk érni terhességet PCO-s betegeknél, de ha megfelelő diétával, mozgással, ha kell, akár gyógyszerrel sikerül ezt az inzulinrezisztens állapotot jó irányba terelni, akkor sokkal könnyebb dolgunk van.

Emellett az adatok azt mutatják, hogy ezáltal csökkenhet az ilyen hormonrendszerek mellett sajnos gyakoribb vetélések aránya is.

A szénhidrát-anyagcsere rendbetétele a kezelések megkezdése előtt tehát javíthatja a lombikprogram eredményességét, de szeretném hangsúlyozni, hogy az inzulinrezisztenciának valószínűleg belgyógyászati szempontból van nagyobb jelentősége. Ha akkor, amikor a vércukorszintek még rendben vannak, meg tudjuk fogni ezt az állapotot, és a beteg be tud állni egy új életmódra, életritmusra, ha úgy tetszik, egy diétára, akkor 15-20 év múlva nem kell majd a diabetológián ülnie egy már kialakult cukorbetegséggel. Ilyen szempontból működünk együtt a belgyógyászokkal, endokrinológusokkal, ha pedig mi magunk szűrjük ki az inzulinrezisztenciát, azt várjuk, hogy ennek az állapotnak a rendezése előnyt jelent számunkra - de legalább ekkora jelentősége van az illető későbbi egészsége szempontjából.

- Valószínűleg még kevesebben tudják, hogy az agyalapi mirigy nem megfelelő működése, illetve az abból adódó fokozott hormontermelés szintén állhat a sikertelen próbálkozások hátterében. Észreveheti-e a laikus, és ha igen, miből, hogy esetleg érintett?

Az agyalapi mirigy meglehetősen sok hormont termel, aminek ilyen szempontból jelentősége van, az a tejelválasztásért felelős prolaktin.

Ennek a szoptatási időszakon kívüli túltermelődése akár abszolút, akár relatív módon viszonylag gyakori. A magas prolaktinszint pedig gátolhatja a peteérési folyamatot, illetve szintén növelheti a vetélések arányát, tehát semmiképpen sem jó. A normálisnál kicsit magasabb prolaktinszint általában semmiféle tünetet nem okoz, de egy sokkal magasabb szintnél már beindul egy tejelválasztási többlet, amikor akár tejcsorgás, emlőbimbóból váladékozás is észlelhető.

Ezen a ponton visszautalnék a stresszre. A hormonrendszerben mindennek van egy szabályozó rendszere, a prolaktin szabályozója pedig kifejezetten egy stresszhormon. Úgy szoktam fogalmazni, hogy ha csak egy kicsit is zaklatottabb életet él valaki, akkor szinte várható, hogy ennek a hormonnak a szintje megemelkedik a szervezetében - nyilván ezt az állapotot kedvező irányba lehet fordítani a stressz kiküszöbölésével.

Szerencsére a probléma nagyon könnyen kiszűrhető hormonszintméréssel, és van egy nagyon egyszerű és nagyon hatékony gyógyszeres kezelése is, tehát el tudunk bánni vele. Férfiak esetében a magas prolaktinszint a spermaképben okoz kedvezőtlen eltérést - náluk ugyanez a gyógyszeres kezelés alkalmazható, és értelemszerűen a spermaképre van előnyös hatással.

Nagyon ritkán, de előfordul, hogy az agyalapi mirigynek egy pici daganata termel többletet ebből a hormonból, ezért magas prolaktinszintnél a páciens egészsége érdekében szoktunk kérni egy olyan képalkotó eljárást, ami ezt a daganatot keresi - ilyenkor senki ne ijedjen meg a legtöbbször csupán egy működésbeli-funkcionális többletről van szó, amit aztán gyógyszeresen szépen karban lehet tartani.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

_Promóció

• agy
• meddő
• daganat
• hormon
• cukorbetegség
• meddőség
• endometriózis
• meddőség kezelése
• chlamydia
• lombikbébi-program
• nőgyógyász
• inzulinrezisztencia
• dr. vass zoltán
• Gyerek