Miért nem lesznek a kitűnő tanulókból feltétlenül sikeres felnőttek? Más tudás kell az élethez, és más az iskolához

Nem biztos, hogy a kitűnő tanulóknak sima a felnőttkora.

Kitűnő tanuló az életben
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A megfelelő általános iskola kiválasztása komoly fejtörést okoz a szülőknek, hiszen az itt megszerzett tudás és érdemjegyek meghatározzák, hogy milyen középiskolában, gimnáziumban tanulhat tovább a gyerek.

A gimnázium után pedig következhet az egyetem, majd természetesen egy sikeres, eredményekben gazdag, boldog felnőtt élet. Ám hogy a dolgok nem mindig épülnek egymásra ilyen simán, arra mindenki látott már jó néhány példát élete során.

Kitűnő tanuló = sikeres felnőtt?

Az életben való helytállás és a sikeres - pláne a boldog - felnőttkor nem feltétlenül korrelál az iskolai eredményekkel. Ennek alapvető oka, hogy az iskola nagyon más képességeket tart fontosnak, és mér, mint amelyek az élethez valójában szükségesek.

Vegyük az általánosan elfogadott MAWGYI-tesztet - Magyar Wechsler Gyermek Intelligenciatesztet -, mely az intelligencia tíz faktorát méri külön-külön. Ebből a tízből öt a szóbeli - általános ismeretek, általános megértés, számolási gondolkodás, közös jelentés-próba és szókincs -, öt pedig az úgynevezett cselekvéses tartományba - jelek, képkiegészítés, képrendezés-próba, mozaikpróba és összeillesztés - esik. A gyermekek esetében a cselekvéses tartomány különösen hangsúlyos, ezen alapul, és ez viszi magával a szóbeli fejlődést. A megfelelő mozgásfejlődésen alapszik a gyerekek értelmi és nyelvi fejlődése -, de testtudatuk és téri tájékozódásuk kialakulása is. Ezért rendkívül fontos gyermekkorban a sok-sok szabad játék, fára mászás, szaladgálás, biciklizés. Ehhez képest, ahogy Vekerdy Tamás mondta, az intelligencia cselekvéses tartományának öt elemével az iskola nem törődik:

„Iskoláinkban a tíz faktor közül lényegében csak kettőt mérünk és minősítünk. Egyfajta lexikális tudást - emlékezet - és egy matematikai készséget. Mindkettő a szóbeli tartományba esik. A tízből nyolccal nem foglalkozunk, és a fontosabb ötöt nem is érintjük.”

75 százalékát elfelejtjük

A magyar iskolákban az ismeretátadás jellemzően nem élményalapú, hanem frontális közléseken nyugszik. Mivel a gyerek számára ilyen módon nehezen elsajátítható a tananyag, nehezen kapcsolódik hozzá, felejtésre van ítélve. Vizsgálatok bizonyították, hogy az iskolában megtanult információhalmaznak 75 százaléka alig öt éven belül felejtésre van ítélve - amennyiben nem használjuk rendszeresen. Emlékszel még a szinusz-, koszinusztételre? És arra, melyik évben volt a mohácsi csatavesztés?

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Más tudás kell az iskolához, mint az élethez

A munkában vagy az életben elért sikerek 80%-ban az érzelmi intelligencián múlnak, és csak 20%-ban az intellektuson - derült ki Irish Movido kutatásaiból. Érdemes szülőként erre is gondolni, amikor épp azt próbálod a gyerek fejébe tölteni, hogy mi a különbség a kőzetburok és a földkéreg között, vagy amikor az alá- és mellérendelő szószerkezetet tanuljátok.

Az érzelmi intelligencia, mely bár fejleszthető, a magyar iskolában egyáltalán nem hangsúlyos. Pedig az EQ öt területe - saját magunk megértése és motiválása, mások megértése, empátia, valamint az emberi kapcsolatok kezelése - jóval többet tesz hozzá a felnőttkori sikerekhez és a boldog élethez, mint a lexikális tudás vagy a matematikai képességek, melyeket az érdemjegyekkel mérnek le az iskolában. 

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének legjobb módszere a művészeti nevelés volna, de sokat segíthet a családon belüli nyílt kommunikáció, illetve ha a gyereket kiskora óta arra bátorítják, hogy adott szituációban próbálja beleképzelni magát a másik helyzetébe. Hogy szülőként még mit tehetsz gyermeked érzelmi intelligenciájának fejlesztéséért, egyúttal azért, hogy boldog és sikeres felnőtt váljon belőle, korábbi cikkünkben bővebben olvashatsz róla.

Úttörő magyar nők a történelemben

Igazi úttörők voltak, akik sokat küzdöttek céljaikért, kitartásuknak, elszántságuknak pedig meg is lett az eredménye. Képeken mutatunk nyolc inspiráló nőt, akik az elsőként értek el sikereket bizonyos területeken Magyarországon. 

8 csodálatos magyar nő, akik történelmet írtak: képeken az első orvos, ügyvéd és pilóta

Nézegess képeket!

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük