Akadályozza az agyfejlődést, a magyar szülőket mégsem érdekli – Szakemberek 10 tanácsa a képernyőidővel kapcsolatban

A digitális eszközök gyerekek fejlődésére gyakorolt negatív hatása egyre szélesebb körben ismert, ám sokan még mindig nem vesznek róla igazán tudomást. A szakemberek emiatt különböző fórumokon igyekeznek újra és újra figyelmezteti a szülőket arra, hogy hosszú távon mekkora veszélynek is teszik ki a gyermekeiket azok, akik fittyet hánynak az életkoronkénti napi maximális képernyőidőre. Ezúttal 40 országos szakmai szervezet fogott össze a Bethesda Gyermekkórház szervezésében és összeállítottak egy a digitális eszközök használatával kapcsolatos ajánlást.

A digitális eszközök veszélye a gyerekek agyi fejlődésére

Az elmúlt egy-két évtizedben a technológiai fejlődésnek köszönhetően a digitális eszközök a mindennapjaink részévé váltak. A szülőknek azonban fontos tisztában lenniük azzal, hogy a gyermeki agy az első életévekben fejlődik a legintenzívebben, így az ekkor ért hatások visszafordíthatatlan következményekkel járhatnak. A digitális eszközök negatív hatással lehetnek azoknak az idegpályáknak a fejlődésére, melyekre a későbbi agyi funkciók épülnek. Nem véletlen, hogy sok tanulmány mutatott összefüggést a gyermeki viselkedészavarok, a figyelemzavar, a nyelvi készségek éretlensége és a képernyőhasználat között. Emiatt nehezen érthető, hogy a Kohorsz ’18 dél-dunántúli vizsgálatának eredménye szerint, hazánkban már az egyéves gyerekek is rendszeresen néznek televíziót illetve más digitális eszközöket.

Szakmai konszenzus a fiatalok képernyőidejének csökkentéséért

Az alábbi tízpontos charta megalkotása során 40 országos szakmai szervezet fogott össze a Bethesda Gyermekkórház szervezésében. Többek között olyan szakmai szervezetek vettek részt a gyermekek képernyőhasználatával kapcsolatos alapelveket megfogalmazásában, mint az Ifjúságkutató Intézet, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége, az ELTE Etológia tanszék, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Diáksport Szövetség.

1. 10 éves kor alatt (az alsó tagozat végéig) semmiképpen, 14 éves kor alatt (a felső tagozat végéig) lehetőleg ne legyen a gyermeknek saját okoseszköze (okostelefon, laptop, okosóra, stb.).
2. 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve távollévő családtagokkal való kapcsolattartás céljából.
3. 14 éves kor alatt gyerekek ne regisztráljanak közösségi oldalakra.
4. A gyerekek kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőideje ne haladja meg óvodáskorban a 30 percet, alsó tagozatos korban a 60 percet, felső tagozatos korban és később a 90 percet. A telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenység kövesse. Képernyőmentes napok bevezetése javasolt.
5. A lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő.
6. A képernyőidő rovására minden gyermek és fiatal mozogjon legalább napi 60 percet.
7. Törekedni kell a tudatos képernyőhasználatra, a megszokásból végzett, céltalan tartalomfogyasztás kerülendő.
8. A túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészséget veszélyeztető kockázatokkal jár, ezért kerülendő.
9. Egyetlen gyermeknek se legyen következetes szülői felügyelet nélküli okoseszköze.
10. A családokat (szülőket, nagyszülőket, gyermekeket) szükséges felvértezni a megfelelő tudással és készségekkel annak érdekében, hogy a digitális világgal való kapcsolatuk egészséges legyen. Szülők esetében ezt a tevékenységet már a várandósság ideje alatt meg kell kezdeni.

(Képek: Getty Images Hungary)

• képernyőidő
• agyi fejlődés
• okoseszköz
• Gyerek