Hogy erősítsd a gyerek érzelmi intelligenciáját? Kiegyensúlyozottabb és egészségesebb lesz
A gyerekeknek szükségük van arra, hogy átélhessék érzelmeiket, megtanulják elfogadni azokat.

GettyImages-1288730404
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A gyerekeknek szükségük van arra, hogy megélhessék az érzelmeiket, megtanulják elfogadni azokat, mert így fejlődik az önkontrolljuk és érzelmi intelligenciájuk. 

Amikor túltengenek az érzelmek, az emberek olyan dolgokat tesznek és mondanak, amiket normális esetben nem tennének. Egy kisgyerekkel pedig ez történik folyamatosan, hiszen még nem tudja szabályozni az érzelmeit, és nem is kell neki.

Az érzelmi intelligencia arcai

Az érzelmi önszabályozás az érzelmi intelligencia egy fontos eleme: azt jelenti, hogy az ember képes kezelni érzelmeinek megélését és kifejezését. Gyakorlással a gyermekek érzelmi önszabályozása is fejlődik.  

GettyImages-1355294254
Fotó: LanaStock / Getty Images Hungary

Ha a gyermek olyan problémával szembesül, amelyen képes változtatni, és amelyet képes irányítani, akkor probléma-megoldó megküzdést alkalmaz, amelyben azonosítja a bajt, és készít egy tervet arról, hogyan oldja azt meg. Ha a bajt megoldhatatlannak ítéli, akkor egy érzelemközpontú megküzdést alkalmaz, amiben azon dolgozik, hogy tolerálja és megfékezze a szorongását.

Mindkét stratégia az érzelmi intelligencia része. Az érzelmi intelligencia magában foglalja a tudatosságot, a megértést, és az érzelmek kezelésének, kifejezésének képességét.

Míg a világ a gyermekkori kognitív képességekre fókuszált, az érzelmi önszabályozást súlyosan figyelmen kívül hagyta. Ez egy rossz stratégia, ugyanis kutatások bizonyítják, hogy az érzelmi intelligenciának kétszer akkora szerepe van a későbbi sikerekben, mint az IQ-nak.

Önkontroll szerepe a sikerben

Az önkontroll, ami az érzelmi intelligencia lényeges része, különösen fontos a gyermek későbbi sikereinek szempontjából. Azok a gyerekek, akik képesek megfékezni az impulzusaikat - amik általában érzelem-vezéreltek -, és kivédeni a figyelemeltereléseket, képesek barátságosabban viselkedni, és elérni céljaikat.

Egy nagyszabású tanulmány iskolás korú gyerekek önkontrollját tesztelte, és nyomonkövetéses vizsgálatokat végzett ugyanezen személyeken, immár a 30-as éveikben. A tanulmány kimutatta, hogy az önkontroll jobban megjósolta a sikert, mint az IQ, társadalmi-gazdasági helyzet és családi környezet. Azok, akiknek gyerekként magasabb volt az önuralma, felnőttként egészségesebbek voltak, többet kerestek, és kevésebb valószínűséggel volt bűnügyi nyilvántartásuk vagy alkoholproblémáik.

Az érzések célt szolgálnak

Az érzelmi intelligencia első része az érzelmek tudatosítása és megértése. Meg kell értenünk és el kell fogadnunk érzelmeinket, mielőtt uralkodni tudnánk felettük és ki tudnánk fejezni őket. Az érzelmek, bármilyen érzelem, az evolúció részei, amik fontos dolgokat jeleznek. Az érzelmek diszkrét elmélete azt sugallja, hogy minden elsődleges érzelmünk úgy fejlődött ki, hogy különböző célokat szolgáljon, és motiválja viselkedésünket.

GettyImages-640632166
Fotó: Deborah Faulkner / Getty Images Hungary

A szomorúság képes minket lelassítani, gondolatban és mozgásban egyaránt. Ez lehetőséget ad, hogy reflektáljunk szomorúságunk forrására, és közelebbről megvizsgálhassuk az előzményeit.

Ennek ellentéteként, a harag felgyorsít, intenzív energiát mozgósít, vért szállít a végtagjainkba. Míg evolúciósan ez azért gyorsította fel az embert, hogy harcoljon, a modern időkben, azt engedi meg nekünk, hogy egy másfajta harcba fektessük ezt az energiát. A harag egy jel, hogy a jogainkon erőszakot tettek, és segít minket arra mozgósítani, hogy védekezzünk az esetleges jövőbeli támadásoktól.

Az érzelmeinket tisztelni kell és reflektálnunk kell rájuk. Ez vonatkozik gyerekek heves érzelmeire, olyan helyzetekben is, amik látszólag nem adnak okot intenzív érzésekre.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia azt tanácsolta a szülőknek, hogy ne használják a technológiát gyermekeik negatív érzelmeinek csillapítására. Ez megnyugtatási stratégia problémákhoz vezethet a határok meghúzásában, és a gyermekek képtelenek lesznek szabályozni saját érzelmeiket. A gyerekeknek szükségük van ezeknek az érzelmeknek a megtapasztalására, és gyakorolniuk kell elviselni őket, hogy fejlesszék önkontrolljukat és érzelmi intelligenciájukat.

Nevelési stílusok hatása az érzelmi intelligenciára

Mivel minden jel szerint a gyerek érzelmi intelligenciája erős előrejelzője a későbbi sikernek, a kutatók megvizsgálták, hogyan ösztönözhetik a szülők gyerekük érzelmi intelligenciájának fejlődését. Dr. John Gottman azt figyelte meg, hogy a különböző nevelési stílusú szülők hogyan reagálnak gyermekek érzelmeire, és ezek közül melyik lett legjobb hatással a gyerekekre.

GettyImages-1064196560
Fotó: Oliver Rossi / Getty Images Hungary

Kurt Lewin pszichológus a XX. században alkotta meg elméletét és felosztását a négyféle szülői nevelési stílusról, és Gottman ez alapján kategorizálva figyelte meg a szülők reakcióit.

Az "elhanyagoló szülők" lényegtelennek tartják a gyerekek érzelmeit, és megpróbálják gyorsan megszüntetni őket, gyakran a figyelemelterelés segítségével.

A "tekintélyelvű szülők" a negatív érzelmeket olyasvalaminek tartják, amit el kell fojtani, és általában büntetés útján teszik ezt meg.

A "megengedő szülők" minden érzelmet elfogadnak a gyermektől, de nem segítenek a gyermeknek megoldani a problémákat, és nem állítanak határokat, ha a gyerek nem megfelelően viselkedik.

Az "következetes szülők" értékelik a negatív érzelmeket, nem türelmetlenek, amikor a gyermek ezeket kifejezi. Az érzelmi tapasztalatokat a kötődés lehetőségeként tekintik, útmutatást és segítséget nyújtva a gyermeknek, az érzelmek közös megnevezésével és az adott probléma megoldásával.

Dr. Gottman kutatása alapján azon szülők gyerekei, akik érzelmileg tanításban részesültek, fizikailag egészségesebbek, jobban teljesítenek az iskolában, jobban kijönnek a barátaikkal. Az érzelmekben utat mutató szülők öt alaplépést követnek, hogy segítsék gyerekeiket megküzdeni az érzelmeikkel. Ide eljutni olykor sok időbe telik.

Dr. Gottman kimutatta, hogy ezen szülők az öt lépésnek csupán 20-25%-át hajtották végre, hiszen nincs olyan szülő, aki mind az öt lépést, minden alkalommal meg tudná tenni.

Az érzelmi nevelés öt lépésének gyakorlása

Az első lépés, hogy a szülő legyen tisztában a saját és gyermeke érzéseivel. Nem várják el gyerekeiktől és nem kényszerítik őket, hogy kiugróan felerősítsék az érzelmi önkifejezésüket annak érdekében, hogy az érzéseik felismerhetőbbek legyenek.

GettyImages-1282194467 (1)
Fotó: Catherine Falls Commercial / Getty Images Hungary

A második lépés, hogy az érzelmeket a szülő a kapcsolódás és tanítás lehetőségének tekintse. A gyerek érzelme nem egy kellemetlenség vagy egy feladat. Egy lehetőség, hogy a szülő kapcsolódjon a gyerekével és támogassa, tanítsa a gyermek számára kihívást jelentő érzéssel való megbirkózást.

A harmadik lépés, hogy a szülő hallgassa meg és tekintse érvényesnek gyerekei érzéseit. A szülő fordítsa teljes figyelmét gyermekére, miközben meghallgatja, tükrözze vissza a hallottakat, így elmondhatja gyermekének, hogy megérti, amit lát és átél.

A cikk az ajánló után folytatódik

A negyedik lépés, hogy miután a szülő teljesen meghallgatta gyermekét, segítse őt abban, hogy tudatosan fejezze ki az érzelmeit, és segítse őt szókincse fejlesztésében.

Az ötödik lépés, ami szintén nagyon fontos, hogy a szülő segítse gyermekét a problémát úgy megoldani, hogy közben határokat állít. Minden érzelem elfogadható, de nem minden viselkedés az. Nyugodtan lehet mérges a testvérére, de nem ütheti meg. A szülő úgy segítse gyermekét megbirkózni érzelmeivel, hogy fejleszti problémamegoldó-készségét. Húzzon határt, hogy a gyerek csak elfogadható viselkedéssel fejezze ki magát. 

Néha az érzelmi nevelés lépései gyorsan megtörténnek. Más esetekben sok időt vehetnek igénybe. A türelem kulcsfontosságú. 

8 gyönyörű bringás túraútvonal a főváros környékén, ami gyerekkel is járható

A hétvégén irány a természet: a kerékpáros kirándulás gyerekkel is jó móka.

Ezt is szeretjük