Fél a gyerek, ha emberek közé megy: hogyan segíthet a szülő a pszichológus szerint?

Furcsa és feltűnő kettősség lehet, ha egy egyébként beszédes, mosolygós kisgyereket mintha kicserélnének, mikor olyan társaságba viszik, ahol ismeretlenek is vannak. Ha nehezen nyílik meg, meg sem akar szólalni, csak bújik, fontos megkeresni a dolog miértjét, mert ez csak egy bizonyos szinten természetes.

Megkérdeztük a pszichológust, Acosta Sára Diánát, hogy mi állhat a dolog hátterében, hogyan kezelhető, esetleg meg lehet-e előzni ezt, ha valamire jobban odafigyel a szülő a gyerek nevelésében.

- Az idegenekkel való bizalmatlanság életkori tényezőkhöz is kapcsolódhat, például jellemzően 2 éves kor körül az addig bátor, közvetlen gyerekeknél is sokszor megfigyelhető egy ilyen irányú változás - mondta el elöljáróban a pszichológus.

- Mi lehet az oka annak, ha egy gyerek túlzott mértékben félénk?

- Annak, ha a gyerek félénk, több oka is lehet. Egyrészt beszélhetünk a félénkségről mint személyiség- vagy temperamentumjellemzőről. Bizonyos gyerekek közvetlenebbek, magabiztosabbak idegenek társaságában, míg mások bizalmatlanabbak az idegen emberekkel és helyzetekkel szemben. Kikerülni az otthoni megszokott, biztonságos környezetből nagy változást jelent. Ilyenkor minden gyerek a maga tempójában kezdi el felfedezni a körülötte lévő világot. Míg egyesek tovább "csimpaszkodnak", mások gond nélkül távolodnak el szüleik közvetlen közeléből.

- Múlhat a dolog a szülőn is?

- A félénkség, a társas helyzetektől való félelem sokszor tanulás útján a szülőktől adódik tovább a gyerekeknek (akárcsak a kutyáktól vagy bizonyos állatoktól való félelem). Természetes, hogy szeretnénk, ha gyermekünk nyitott lenne és közvetlen, de érdemes magunkat is szemlélni: én szorongok a társas helyzetektől vagy az újdonságtól? Akkor nem meglepő, ha a gyermekem is. Ilyen esetben érdemes magunkkal kezdeni a munkát.

Persze, nem ez lehet az egyetlen oka annak, ha a gyerek félősebb. A már említett személyiségbeli jellemzők mellett egy nehezebb élethelyzet is kiválthat fokozott érzékenységet, biztonságvágyat.

- Hogyan segíthet a szülő a gyereknek oldottabban viselkedni, változni, fejlődni e téren?

- Nagyon fontos sok támogatást adni ezeknek a gyerekeknek. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, először el kell fogadnunk, hogy ő ilyen: szégyenlősebb, esetleg bizalmatlanabb társainál. Természetesen ettől függetlenül ugyanúgy igényli a társaságot, a játékot, a figyelmet.

Biztosítsunk minél több lehetőséget neki arra, hogy biztonságos környezetben, ismerős gyerekekkel töltsön együtt időt például úgy, hogy áthívjuk egy barátját játszani. Próbáljuk meg felkészíteni az új helyzetekre, mondjuk el neki, ki lesz ott, mi fog történni. Fontos azonban, hogy a társas helyzeteket ne kényszerítsük rá, ne erőltessük, hogy beszéljen, és ne tegyünk a jelenlétében megjegyzéseket a félénkségére vonatkozóan.

- Mi a teendő akkor, ha egy gyerek korábban minden gond nélkül megtalálta ilyenkor a helyét a társaságban, de hirtelen megváltozott, és már nem képes feloldódni?

- Ha úgy látjuk, a viselkedése megváltozott, és félénkebbé vált, mint ami korábban jellemző volt rá, és ez életkori tényezőkkel nem magyarázható, érdemes elgondolkodni azon, nincs-e jelen olyan életkörülmény, ami a változást eredményezhette. Valamilyen változás például, amit nehezen dolgoz fel, és aminek hatására jobban igényli az állandóságot, a biztonságot.

Ha ez a félelem, szorongás akkora mértéket ölt, hogy életminőségét meghatározza, sír vagy fél olyanok társaságában is, akiket ismer, nem szeretne kimozdulni a lakásból, esetleg testi panaszai is jelentkeznek, érdemes lehet szakembert felkeresni.

Képek: Getty Images Hungary

• gyereknevelés
• pszichológia
• Gyerek