„Ha a nő nem gebed bele a munkába, az mindenkinek jó” - Szél Dávid az érzelmi házimunkáról
Sokan ismerik Ott Anna Ezt senki sem mondta! című podcast sorozatát. A Könyves Magazin most azonos címen bookazine-t adott ki, amely az anyaság, a szülőség, a gyereknevelés megélését és kihívásait állította a középpontjába.
Ott Anna nevét sokan a Könyves Magazin Ezt senki sem mondta! című podcast sorozatából ismerték meg, melyben alkotók szülővé válásáról, családról, gyereknevelés és alkotói élet egyensúlyáról hallhatunk. Ezen a címen bookazine is jelent meg, melyben alkotók mesélik el a saját történetüket, több szakértő, így például Tasi Annabella is ír az olvasás fontosságáról, arról, hogy a digitalizált világban milyen helyük van a könyveknek és az olvasásnak, milyen veszélyeket rejtenek a digitális eszközök, szülőként miért fontos értenünk és megértenünk az életben elfoglalt szerepüket.
Ott Anna a könyvajánlók mellett esszéket és interjúkat is találunk a bookazine-ban: Ott Anna Orvos-Tóth Noémival, az Örökölt sors vagy a Szabad akarat című kötetek szerzőjével, az ország egyik legismertebb pszichológusával beszélget, Valuska László, a Könyves Magazin lapigazgatója, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója pedig Szél Dávid tanácsadó szakpszichológussal, bloggerrel, az Apapara vagy a Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben szerzőjével.
Ezt senki sem mondta! bookazine
Szél Dávid a bookazine-ban a hagyományos férfi és nő szerepek, minták és elvárások átalakulása kapcsán arról is beszélt, hogy a nők még mindig rengeteg láthatatlan munkát végeznek, illetve érzelmi házimunkát is – utóbbiról manapság még kevés szó esik. A tanácsadó szakpszichológus az interjúban hangsúlyozza, hogy a gyermekvállalás nem kényszer, a gyermeket a szülők közösen akarták, megszületéséről közösen döntöttek, így a születés után is mindenben közösen kellene részt venniük. A hagyományos férfikép átalakulóban van ugyan, de még bőven van min változtatni.

„A férfi nem spermadonor, annál jóval többről szól az apaság. Nem elég kifizetni a költségeket, ennél többet vár el a társadalom és a másik fél is, sőt a gyerek is. Abból pedig, ha mindenki részt vesz a gyerek életében, az egész társadalom profitál.
Ha a nő nem gebed bele a munkába, az mindenkinek jó.
Egyéni, párkapcsolati, családi és, ha úgy tetszik, nemzeti szinten is” – véli Szél Dávid.
A statisztikák szerint, ha egy pár ugyanannyit dolgozik, akkor is a nő végzi a több házimunkát és az érzelmi munkát, miközben a férfi otthon kevesebb feladatot lát el, és ugyanannyi munkaóráért több pénzt keres. A láthatatlan munka fogalma sokak számára nem ismeretlen, abba a férfiak is besegítenek, míg az érzelmi házimunkáról kevés szó esik, arról még maguk a nők sem nagyon tudják, hogy csinálják.
A láthatatlan munka mondjuk a házimunkának felel meg, az érzelmi házimunka pedig a család menedzsmentjének.
Szél Dávid szerint például utóbbinak nevezhető, amikor valaki nemcsak elmegy bevásárolni – akár küldik, akár magától –, hanem azt is észben tartja, tudja, hogy több vagy másmilyen termékeket kell venni, mert a gyerekei másnap osztálykirándulásra mennek.
„Érzelmi házimunka tisztában lenni azzal, hogy kikkel vannak jóban a gyerekeik az iskolában, óvodában, hogy milyen fejek a tanárok, hogy dolgozatírás lesz, vagy hétvégén szülinapi zsúr, amire nem elég pénteken vásárolni.”
Orvos-Tóth Noémi is beszél a vele készült interjúban arról, hogy a családban a láthatatlan munka és az érzelmi munka nagy része még mindig a nő feladata. Az ő telefonszámuk van megadva az óvodában, ők rohannak a gyerekért az iskolába, utána bevásárolni, vacsorát készíteni.
„Az anyák gyakrabban szenvednek attól a mentális tehertől, hogy nekik kell szervezniük a család életét, rájuk hárul a gyerekek szükségleteinek előrejelzése és folyamatos kielégítése, illetve a háztartási feladatok koordinálása. Ez a folyamatos, háttérben futó program rendkívül kimerítő.
Az anyák gyakrabban érzik úgy, hogy ők a családban az „alapértelmezett szülők”, ami azt jelenti, hogy minden felelősség végső soron az ő vállukat nyomja.
(...) Bár az utóbbi évtizedekben nagy változást tapasztalhattunk a családi munkamegosztás területén, a családok többségében még mindig nagy tere van a hagyományos férfi-női szerepleosztásnak.”
Könyves Magazin
4900 forint
A bookazine megvásárolható az Inda Press oldalán.
Szülőnek lenni életre szóló kaland, és minden egyes pillanata tele van meglepetésekkel, hiszen folyamatosan tanulunk – nemcsak a gyerekünkről, hanem saját magunkról is. Ott Anna az Ezt senki nem mondta! elnevezésű podcastsorozatában írókkal, költőkkel, színészekkel, alkotó emberekkel beszélget a szülővé válásról, az azonos címet viselő bookazine-ban pedig még mélyebbre ás.
Cover-fotó: Kiss Panka Marietta
Szendrey Júlia 5 gyermeket szült, négynek tragikus sors jutott – Petőfi özvegye ilyen anya volt
Szendrey Júlia nem csak feleség volt. Anya, költő, műfordító.
Elolvasom
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció




















