Jó, ha dühösnek is lát a gyerek: ezért nagyon fontos a pszichológusok szerint

Szülőként az ember a negatív érzéseit jellemzően próbálja elrejteni a gyerekek elől. Nem sírunk a gyerek előtt, igyekszünk nem dühösnek mutatkozni, ha ő is jelen van.

Tesszük mindezt természetesen kíméletből, ám jó néha figyelmeztetni önmagunkat, hogy átesni a ló túlsó oldalára sem helyes. Ha minden szituációban igyekszünk elfojtani a negatív érzéseket, az visszaüthet.

Ezért jó, ha dühösnek is lát a gyerek

A düh, a szomorúság olyan emberi érzések, melyek létezését nem lehet, és nem is kell tagadni. A gyerek megérzi, ha baj, feszültség van, de ha nem lát ennek megfelelő változást a szülők viselkedésében, az összezavarja.

Mindez különösen a nagyobb horderejű kríziseknél lényeges. Legyen szó családon belüli halálesetről vagy válásról, fontos, hogy a szülő ne titkolja érzéseit a gyerek előtt. Ahogy Vekerdy Tamás mondta egy néhány évvel ezelőtti Femina Klub-interjúban a válással kapcsolatban:

- Nem szabad megijedni, ha emiatt a gyerek sír, ahogy az sem baj, ha ő látja pityeregni a szüleit. Ha a család együtt sír, abból tudható, hogy elkezdték feldolgozni a fájdalmat. Nem szabad elvonulni, és titokban szenvedni, mert a feldolgozatlan érzelmek rengeteg energiát visznek el mind a gyerektől, mind a szülőktől.

A nevelés célja nem csupán annyi, hogy a gyerek okos és udvarias legyen, egyedül is megállja a helyét a világban. Legalább ennyire fontos volna, hogy mindezek mellett boldog felnőtt váljon belőle. Ehhez azonban érzelmi szocializációra is szükség van. A nevelésnek igen lényeges fejezete annak megtanítása, hogy a gyerek azonosítani tudja, és képes legyen kifejezni saját érzéseit. Ez azonban csak hiteles együttéléssel történhet. Ha a szülőktől azt látja, hogy elnyomják magukban a düh, a szomorúság érzését, az összezavarja, gátolja őket abban, hogy saját és mások érzelmeit képesek legyenek kezelni. Természetesen nem a gát nélküli dühöngésről van szó: azt is meg kell tanítani az együttélés során, hogy mindezeket az érzelmeket adott esetben kordában lehet tartani - de semmiképpen nem szabad elnyomni.

Laura G. McKee, a Georgia Állami Egyetem pszichológiaprofesszorának kutatási eredménye szerint azok a gyerekek, akiket támogattak szüleik érzelmeik kifejezésében, bátorították őket arra - és maguk is ezt tették -, hogy ne halmozzák fel a feszültséget, hanem azonosítsák és mutassák ki azokat, boldogabb felnőttekké váltak, esetükben ritkábban fordult elő depresszió és szorongás. Mindemellett figyelmesebbé, nyitottabbá és elfogadóbbá váltak mind önmagukkal, mind a világgal szemben.

Kellemes stresszcsökkentő módszerek

Néhány egyszerű, de bizonyítottan hatékony módszerrel némiképp csökkenthető a stressz negatív hatása.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• kutatások
• pszichológia
• vekerdy tamás
• gyereknevelés
• érzelmek
• Gyerek