Szívfacsaró, hogy ezért vették el a gyerekeket a szüleiktől - Évtizedeken át legálisnak számított Ausztráliában

Magyarországon szerencsére napjainkban nehéz elképzelni, hogy gyerekeket szervezetten szakítsanak el a családjuktól pusztán a bőrszínük miatt. Ausztráliában azonban a kormány döntésének értelmében pontosan ez történt a múlt században több évtizeden keresztül.

Kik az ellopott nemzedékek?

Ausztrália őslakosai és a betelepülő európaiak között a történelem során mindig puskaporos volt a levegő, melyből rendszerint a bennszülöttek jöttek ki rosszul. A 19. század közepére már csak 50 000 őslakos élt a kontinensen. Ám ezt a néhány tízezer bennszülöttet is szerette volna a kormány minél rövidebb idő alatt integrálni a fehér társadalomba. Ennek érdekében alkották meg az 1869-es Aboriginal Protection Act elnevezésű törvényt, mely névleg az őslakosok védelmére szolgált. Valójában a törvény értelmében szabályozták a bennszülöttek lakóhelyét, foglalkozását és mindennapi életük egyéb területeit.

Az ausztrál kormány azonban ennél is továbbment: asszimilációs politikája nyomán 1910 és 1970 között az őslakosok gyermekeit egyszerűen elszakították a családjuktól. A gyerekeket elsősorban nevelőintézetekben - ritkábban nevelőszülőknél - helyezték el, nevüket gyakran megváltoztatták, és a nagyobbaknak megtiltották, hogy anyanyelvükön beszéljenek. Az asszimilációs folyamat részeként meg kellett tagadniuk kultúrájukat, nemzeti örökségüket. Gyakran bántalmazás, elhanyagolás jutott nekik osztályrészül. A lányokat rendszerint cselédnek, a fiúkat mezőgazdasági munkára képezték ki.

A kormányzati politika mellé gyártott ideológia az volt, hogy a bennszülöttek élete javulna, ha a fehér társadalom részévé válnának. Ám gyakorlatilag azt célozták meg, hogy Ausztrália őslakossága és a Torres-szoros szigetlakói haljanak ki a természetesen eliminációs folyamat révén. Elsősorban a félvér gyerekeket szakították el a családjaiktól, mivel a hatóságok úgy vélték, ezek a gyerekek világosabb bőrszínük miatt könnyebben beilleszthetőek a fehér közösségbe.

Generációkon átívelő következmények

A kormány évtizedekig tartó asszimilációs politikájának eredményeképpen 1970-ig körülbelül százezer őslakos gyereket emeltek ki a családjából. Az elszakított gyerekek és leszármazottaik esetében szignifikánsan magasabb a pszichés problémák megjelenése - például depresszió -, droghasználat, bűnözés. A családokat ért generációkon átívelő traumák, veszteségek miatt 1997-ben az ausztrál parlament bocsánatot kért az őslakosoktól, 1998 óta pedig minden év május 28-án tartják Ausztráliában a nemzeti bocsánatkérés napját. Jelenleg az ellopott generációnak több mint 17 000 túlélője, leszármazottja van. 2008-ban a kormány is megkövette az asszimilációs politikának áldozatul esett bennszülötteket:

„Az ellopott nemzedéknek és hozzátartozóiknak szóló nemzeti bocsánatkérés egy első és szükséges lépés ahhoz, hogy el tudjunk szakadni a múlttól. A bocsánatkérést a kormány teszi meg, de nem tartja felelősnek az ausztrál nép jelenlegi generációját” - volt olvasható Jenny Macklin miniszter közleményében.

Gyönyörű képeken Ausztrália a 2020-as tűzvész előtt

A 2020-as katasztrófa Ausztrália délkeleti államait, Új-Dél Wales és Victoria területét érintette elsősorban, de a Kenguru-szigeten pusztító tűzről is sokat lehetett hallani.

(Képek: Getty Images Hungary)

Forrás:  australianstogether.org.au

• politika
• trauma
• generáció
• ausztrália
• őslakosok
• bennszülött
• Gyerek