A csikló a szülésben is fontos szerepet játszhat: kapcsolóként működhet a női szervezetben
A csikló a női gyönyör legfőbb szerve, egyes kutatók szerint azonban többféle funkciót is betölt.
A csikló a női gyönyör kulcsa, mégis, ami a feltérképezését, megismerését illeti, elég nagy lemaradásban vagyunk. Még mindig vannak, akiknek gondot okozhat a megtalálása, és még többen lehetnek, akik nem is sejtik, hogy nem csak külső, látható részből áll. Nemrégiben pedig kiderült, hogy a korábbinál gondoltnál kétezerrel több, körülbelül tízezer idegvégződés található benne.
Évek óta számos vita tárgyát képezi, hogy a szervnek az élvezetek biztosításán túl van-e más szerepe is, és arról is megoszlanak a vélemények, hogy mi történik vele a szülés során: ellát-e valamilyen fontos funkciót, segíti-e a folyamatot, illetve valójában létezik-e olyan, hogy orgazmikus szülésélmény?
A csikló szerepe a szülésben
Bár a legelterjedtebb nézőpont, hogy a csikló az egyetlen olyan - ismert - emberi szerv, amelynek célja pusztán a gyönyörszerzés, akadnak szakemberek, akik úgy gondolják, hogy ennél azért sokrétűbb lehet a szerepe. A klitorisz kutatása igencsak későn kezdődött, sokáig tartotta magát az az elképzelés, hogy a csikló pusztán a kisajkak felső találkozásánál található, borsószem nagyságú képlet. Mígnem egy ausztrál urológus, Helen O'Connell és kollégái 1998-as vizsgálódásaikat követően 2005-ben MRI-felvétellel megmutatták, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, és a szerv jóval nagyobb, mint azt korábban képzelték.
A külső, szemmel látható részhez, vagyis a makkhoz kapcsolódik a test, ami a húgycsőnél elágazik, és két, egészen a hüvelyig futó szárban folytatódik. Egyes teóriák szerint a G-pont tulajdonképpen nem más, mint a csikló egyik belső, a hüvelyfallal összekapcsolódó része, a hüvelyi orgazmus pedig valójában a szerv ingerlése révén következik be, így nem választható el egymástól élesen a kétféle orgazmus.
Annak megítélése, hogy a klitorisz milyen szerepet játszik a megtermékenyítésben, az évtizedek során többször is változott. Volt egy olyan időszak, amikor úgy gondolták, a női orgazmus is szükséges a fogantatáshoz, hiszen az izmok összehúzódása segít helyes irányba terelni a spermiumokat - később ezt az elméletet elvetették, majd frissebb kutatások újabb bizonyítékokat találtak arra nézve, hogy a csikló ingerlése különböző idegrendszeri mechanizmusok révén mégis hozzájárul a folyamathoz. Fokozza a hüvely véráramlását, a hüvelyben termelődő váladék mennyiségét, megváltoztatja a méhnyak helyzetét, ami lassítja a spermiumokat, és ezáltal javítja a hatékonyságukat.
Egyes kutatók azt is tudni vélik, hogy a csikló a szülésben is fontos szerepet tölt be, olyan kapcsolóként működik, ami egy sor fiziológiai reakciót indít be a vajúdó nő szervezetében. A Midwifery Today című szaklapban megjelent cikkben (The Clitoris in Labour) járja körül a kérdést Margaret Jowitt pszichológus, a téma elkötelezett kutatója. Mint hangsúlyozza, a hüvelyi szülés a magzat aktív részvételével, mozgásával, forgásával valósul meg, aki a fejével nyomást gyakorol a csikló belső részére is. A nyomás hozzájárul a Ferguson- vagy magzati kilökődési reflex aktiválódásához, ami a méhösszehúzódásokat serkentő oxitocin felszabadulását eredményezi.
A csiklót beidegző neurovaszkuláris köteg a gátizomzathoz, azon belül is a végbélemelő izomhoz kapcsolódik, ami összehúzódva a magzat mozgását is könnyíti, a keresztcsont helyzetét megváltoztatva növelheti a teret a medencében. A stimuláció hatására a hüvely körül található erektilis szövet vérbő lesz, ami a szerző szerint védheti a baba fejének hátulját a születés során, különösen akkor, ha az anya előredőlt helyzetben van. A klitorisz feltételezett funkciói közé tartozik még a szülőcsatorna síkosításának fokozása, valamint a hüvely apró összehúzódásaival a magzat lefelé irányuló mozgásának támogatása.
A csiklóval kapcsolatos hipotézisek, elméletek alátámasztására vagy épp cáfolására további vizsgálódások szükségesek, annál is inkább, mert egy bonyolult, ám meglehetősen izgalmas és fontos szervről van szó.
Miért szülnek fekve a nők, ha guggolva egyszerűbb?
Bár a szülés közbeni szabad testhelyzetválasztásról az elmúlt években egyre több helyen lehet már hallani, azért még mindig nem ezt tekintjük általánosnak. Pedig évezredeken át sokkal inkább a függőleges testhelyzet volt jellemző a szülésre.
Miért szülnek fekve a nők, ha guggolva egyszerűbb? - Ez a francia uralkodó tehet róla
Az 1600-as évek előtt a nyugati nők is ülve, állva, guggolva szültek.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.