Ettől a videótól a legtöbb szülőben felmegy a pumpa - „Minek szülsz, ha már mondókázni sincs időd?”

Szülőként tudjuk, hogy a képernyőtől, a digitális világtól jobb minél tovább távol tartani a gyerekeinket, mivel idegrendszeri fejlődésüknek nem tesz jót. Ugyanakkor kevés olyan anya, apa van, aki zéró toleranciát hirdet ez ügyben, és valóban nem engedi bölcsődés-óvodás korú gyerekét a monitor elé, nem állít be olykor egy-egy rövid mesét neki a telefonon. Abban azonban talán megvan a konszenzus, hogy babákat nem engedünk a képernyő elé. Eddig legalábbis azt hittük.

Beszédtanulás babáknak YouTube-videó segítségével?

16 ezer feliratkozója van a YouTube-on egy mesecsatornának, melyek videói között olyanok is szerepelnek, amelyekben egy óvónő motiválja a kicsiket az első szavak kiejtésére. „Hogyan tanulja meg a baba, kisgyerek az első szavakat?” Teszik fel a videó alatt a kérdést. Eddig úgy tudtuk, hogy leginkább a szülőkkel, nagyszülőkkel töltött idő segíti a beszédfejlődést. Hiszen egyrészt a téma kapcsán felmerül a „Minek szülsz, ha már mondókázni sincs időd?” kérdés.

Másrészt fontos annak megértése, hogy a beszédtanulás során nélkülözhetetlen szerep jut a szemkontaktusnak, az interakcióknak, az élőbeszédnek. Az alábbi videót a 0-3 éves korosztály számára ajánlják. Ha célja szülők edukációja volna, nem lenne gond, de egyértelmű, hogy a képernyő elé ültetett kicsiknek szól.

Nem elég látni és hallani, érezni is kell!

A beszédtanulás során nem csak a hangzás és a képi világ a lényeg. Legalább olyan fontos az interakció is, hogy a szülő reagáljon a gyerek által mondott hangokra, szótagokra, szavakra. Ugyanígy a mondókázás esetében: nem csak a szöveget kell hallania a gyereknek, a mondókázáshoz jár a höcögtetés, a csikizés, a testi interakciók - melyek a nyelvi fejlődés és az érzelmi kötödés szempontjából legalább annyira fontosak, mint egy hibátlanul elmondott mondóka.

Nem beszélve arról, hogy kutatások szerint a digitális eszközök használata kora gyermekkorban kifejezetten akadályozza a kicsi nyelvi- kognitív fejlődését, illetve negatívan befolyásolja az egészséges szülő-gyerek interakciókat is. A megkésett beszédfejlődésű gyerekek egy része a vizsgálatok szerint gyakran az átlagnál jóval korábban került a monitor elé. Vagyis a túl korai képernyőnézés a beszédtanulás szempontjából (is) kontraproduktív.

18-24 hónapos korig tilos a képernyő!

Abban mind a WHO, mind az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egyért, hogy másfél éves korig egyáltalán ne nézzen képernyőt a gyerek! Illetve a WHO ajánlása szerint kétéves korig is melegen ajánlott távol tartani a kicsiket a monitortól. A szigorúbb szakemberek szerint pedig ezt a tilalmat egészen hatéves korig kellene tartani.

Ráadásul ezt a szakértők által meghatározott időtartamot nem úgy kell érteni, hogy jót tesz a gyereknek, ha napi fél órát eltölt a képernyő előtt. Inkább úgy, ha már a felgyorsult, agyondigitalizált világunk miatt a szülő belekényszerül abba, hogy a négyéves gyerekét egy munkahelyi meeting idején leültesse mesét nézni, akkor tudja, hogy mi az a maximális napi képernyőidő, amivel még nem okoz túl nagy kárt a gyerek idegrendszeri fejlődésében.

Nem képesek mesét hallgatni az óvodások

Vekerdy Tamás szerint a túl sok képernyőnézés eredménye hamar megmutatkozik: azok a gyerekek, akiket rendszeresen leültetnek a képernyő elé, miközben nem hallgatnak fejből mondott vagy könyvből olvasott mesét, mire háromévesen óvodába kerülnek, gyakran már nem tudnak mesét hallgatni.

"Egyszerűen nem képesek figyelni rá, nem köti le őket - mert addig mindig csak mesét néztek. Vagy videóklipeket. Vagy éppenséggel reklámokat. Ezek gyorsan, vibrálóan csiklandozzák az agyfelszínt, ezért a gyerek nem is tudta megismerni azt az élményt, hogy leengedi magát, mint egy kútba, a kéreg alatti világba vagy a jobb félteke képvilágába, ahol élvezetet okoz a hallgatott mese által felidézett, egymást követő képek áramlása. Kihúztuk az átélést a kéreg alatti tartományokból a kéreg felszínére, vagyis az többé már nem érzelmeket is mozgósító jelenlétet és beleélést jelent, csupán a folyton változó ingerek vizuális, intellektuális nyomon követését. Ezen a szinten csak a rövid benyomások megragadhatók, és ha ezek nem változnak kellő sebességgel, akkor érdektelenné válnak, mert az élményben nincs érzelmi átélés."

(Képek: Getty Images Hungary)

• youtube
• beszédfejlődés
• beszéd
• képernyőidő
• Gyerek