A 6 legvadabb csecsemőkkel kapcsolatos babona - A nagyszülők még tényként kezelték

A babavárást, a gyermekágyas időszakot és a csecsemőgondozást a történelem során számos régi, népi hiedelem övezte. Bár nemigen gondolunk bele, de a tejfakasztó bulik is babonán alapulnak: ha az újdonsült apuka és a barátai elég alkoholt isznak, az anyukának sok teje lesz. Ezenkívül azonban még számos olyan néphit élt a köztudatban, melyet nagyszüleink talán még tényként kezeltek.

Csecsemőkkel kapcsolatos babonák

A történelem során a csecsemőhalandóság jóval magasabb volt, mint napjainkban: száz évvel ezelőtt ezer élveszülésre csaknem kétszáz haláleset jutott. Ma ez a szám három-négy. Nem meglepő hát, hogy különféle babonákkal igyekeztek megelőzni a bajt, illetve azt érezni, hogy nagyobb ráhatással vannak a családjukat érintő eseményekre. Egy hiedelem szerint például a kismamának a terhesség során tilos volt hajat vágatnia, mert azzal a baba életét rövidítette meg.

Bár a babazoknik sok esetben tényleg felesleges ruhadarabnak tűnnek, hiszen a kicsik alig néhány perc alatt képesek lerúgni, egy babona szerint egyenesen tilos használni. A hiedelem úgy tartja, hogy azért kell inkább lábas rugdalózót adni a babára, mert a zokni viselése megállítja a boka növekedését.

Ne hagyd, hogy a babád nézegesse magát a tükörben, különben nem nőnek ki a fogai - tartja egy régi hiedelem. Valójában a tükör jó móka a baba számára: bár sokáig úgy hiszi, hogy egy másik baba mosolyog vissza rá, kilenc hónapos kora körül már elkezdi felismerni magát. Ezenkívül pedig segíti a fejlődését, a testrészek megtanulását, leutánozni a mimikát.

Az újszülöttek körmét tilos ollóval, csipesszel vágni. Az édesanyának le kell rágnia az. A babona szerint, ha ollóval vágod az újszülött körmét, a baba tolvaj lesz.  Bár a magyarázat megmosolyogtató, az újszülöttek körmének vágásával valóban óvatosnak kell lenni, hiszen általában az első két hétben még össze vannak nőve az alatta lévő hártyával.

A régi hiedelem, mely szerint a szoptatás alatt nem szabad k betűs ételeket fogyasztania az édesanyának, a mai napig tartja magát. Ilyen táplálék például a kelkáposzta, káposzta, karalábé, kelbimbó, karfiol. Mivel ezek az ételek puffasztanak, a néphit összekapcsolta őket a babák többségénél jelentkező hasfájással. Valójában azonban a bennük lévő puffasztó hatású rostokat az anya emésztőrendszerében lévő jótékony baktériumok bontják le, és a puffadást okozó gázokat is ezek termelik. A rostok pedig nem jutnak át az anyatejbe, így a babában már nem zajlik le ugyanez a folyamat.

A kisbaba nyakára tekeredett köldökzsinór sok kismama számára ijesztő gondolat, ám egyáltalán nem ritka dolog, és az esetek többségében veszélytelen. Ugyanakkor a történelem során számos babona betartásával igyekeztek megelőzni az esetleges bajt. Úgy tartották például, hogy a terhes nőnek nem szabad a kezét a feje fölé emelni, illetve átbújni a ruhaszárító kötél alatt, ha nem akarta kockáztatni, hogy a köldökzsinór a baba nyaka köré csavarodjon.

(Képek: Getty Images Hungary) 

• babona
• köldökzsinór
• szoptatás
• csecsemő
• terhesség
• Gyerek