Apaszabadság: nem megyünk sokra a plusz 5 nappal jövőre

Ma is emlékszem a férjem arcára. A gyerekünk születése után két nappal a kórházi szobában ültünk, már összepakolva, vártuk, hogy megkapjuk a zárójelentést. A fejét kissé lehajtva, a fogai között halkan szűrve a levegőt, mondta: miután hazavisz engem és a babát, vissza kell mennie dolgozni. Egyszemélyes vállalkozás, épp rosszkor érkezett meg egy rendelt anyag, amivel, ha aznap nem foglalkozik, másnapra tönkremegy.

A magyar vállalkozóknak eddig sem járt a Munka törvénykönyve által megállapított ötnapos apaszabadság, amivel az Európai Unióban sereghajtók vagyunk. És bár a napokban az Országgyűlésnek benyújtott jogszabálymódosítás ezt az öt napot tíz munkanapra emelné, de sajnos érdemes elmerülni az apró betűs részekben is.

Mikrocsaládok ideje

Az elmúlt évtizedekben, évszázadban bekövetkező társadalmi változások eredményeképpen felbomlottak a nagycsaládok. A legtöbb újszülött ma már egy olyan otthonba érkezik, ahol csak apa és anya, esetleg testvér(ek) vannak. Sok családban nemhogy az otthon négy fala között, de a közelben sincs hadra fogható nagymama, nagynéni, így a szülőkre kétségkívül komolyabb teher hárul, az apákra is nagyobb szükség lett a csecsemőgondozásában. Ennek nyilvánvalóan megvannak a maga előnyei és hátrányai, de a társadalmi berendezkedésnek, a jogalkotásnak alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz.

10 nap apaszabadság - minimális pénzért

Az Európai Tanács 2019 júniusában elfogadott, munka és magánélet egyensúlyáról szóló irányelveknek (2019/1158) megfelelően gyermekük születését követően az apáknak az Európai Unió országaiban legalább tíz munkanap szabadság jár. Magyarországon eddig öt munkanap apaszabadságot kaphattak a férfiak, az emelést pedig 2022 augusztusáig kellett volna bevezetni. Az irányelv ratifikálása most úgy tűnik, hogy sikerül: ha a törvényjavaslatot elfogadja a Parlament, 2023. január 1-jétől a magát rendkívül családbarát színben feltüntető kormány megadja az Európai Unió által minimálisan elvárt tíz munkanap apaszabadságot hazánkban. A pozitívnak tűnő változásnak azonban van egy kesernyés utóíze: az első öt munkanapra a betegségszabadságnak megfelelő díjazást kap az édesapa, a következő öt munkanapra azonban már csak az illetmény 40 százaléka - vagyis a táppénz idején kapott összeg fele sem - jár. Csak összehasonlításként: jelenleg 30 nap apaszabadság jár Ausztriában, Németországban és Litvániában is, Franciaországban pedig 2020-ban emelték az addigi 14 napot 28-ra.

Az első együtt töltött hetek szerepe

A szülést követő első hat hét a gyermekágy ideje. Ilyenkor az édesanya kimerült, alig pár órákat alszik, még mindene fáj, az első napokban a mozgás is nehezen megy. Pihenésre, regenerálódásra van szüksége, ami nehezen kivitelezhető, ha közben egyedül neki kell a csecsemőről gondoskodnia. Mindezek mellett óriási hormonális változások mennek végbe ilyenkor a nők szervezetében, melyek igen megterhelőek, érzékennyé teszik őket az első időkben.

A gyermek születését követő első együtt töltött hetek erősítik a családi köteléket, csökkentik a stresszt - az apáknál is -, pozitív hatással vannak a gyermek pszichés és fizikai fejlődésére egyaránt. Vagyis ez a szülést követő érzékeny időszak kiemelkedően fontos, hatással van a család jövőjére nézve. Ha azonban az édesapa nem kap érdemi fizetést ezekre a napokra, nyilvánvalóan jóval kevesebb család engedheti meg magának, hogy éljen a megemelt a tíznapos apaszabadsággal.

Kisbabás történetek

Történetek a kisbabás lét első embert próbáló hónapjaiból. Utólag megmosolyogtató, akkor nem annyira tudtunk nevetni rajtuk.

Képek: Getty Images Hungary

• szülés után
• apaszabadság
• család
• törvénymódosítás
• Gyerek