6 gyakori trükk, amivel átverik a diákmunkásokat

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaerőpiacra egyre nagyobb számban lépő diák munkavállalókra továbbra is a tájékozatlanság és főleg a tapasztalatlanság a jellemző.

Bár az internetnek köszönhetően hozzájutnak a munkakereséshez szükséges alapinformációkhoz, a munkavállalás veszélyei ismeretlenek maradnak számukra, így tisztességtelen munkáltatók áldozatául eshetnek. Tudd meg, melyek a leggyakoribb trükkök, és hogy miként védhetitek ki őket!

Munkáltatói trükkök

Némely munkáltató roppant találékony módon próbálja minél többet dolgoztatni a diákmunkásokat - persze minél kevesebb pénzért.

A szerződés hiánya. A trükköző munkáltatók nem kötnek a munkavállalóikkal munkaszerződést - a munka elvégzését követően döbben rá a pórul járt diákmunkás, hogy semmilyen bért nem fizetnek számára.

Más munkakörben való foglalkozás. A szó- vagy akár írásbeli megállapodás értelmében a munkáltató egy, a körülményekhez képest vonzó munkakörre, például hoszteszkedésre alkalmazza a diákmunkást, aki az első munkanapján szembesül azzal, hogy valójában egy bevásárlóközpontban fel-alá sétálgatva szórólapokat kell osztogatnia.

Jutalékos rendszer - teljesíthetetlen elvárásokkal. A munkáltató teljesítmény alapú bérezést ígér, ám az elvárások gyakorlatilag teljesíthetetlenek, méghozzá nemcsak a rutintalan diákmunkások, hanem a hasonló munkakörben dolgozó, szakképzettséggel-tapasztalattal rendelkező alkalmazottak számára is. E téren a fő rizikófaktort a darabbéres munka és a jutalékos rendszerű értékesítés jelenti.

Órabérbe beépített célprémium. Az előbbi átverés szofisztikáltabb változata - a diákmunkás fix órabérre szerződik, ám utólag kiderül, hogy ennek egy jelentős százalékát a célprémium alkotja, ami viszont elérhetetlen.

A szünetet és az ebédidőt nem fizeti a munkáltató. Bár a szünet és az ebédidő a megállapodás szerint jár a diákmunkásnak, utólag derül ki, hogy ezeket a munkáltató nem fizeti, azaz az adott időtartamnak megfelelő összeget levonja a fizetéséből.

Leltár nélküli levonás. Anélkül, hogy a diákmunkás alkalmazásának kezdetén átadás-átvételi leltár készült volna, a munkáltató hiányt állapít meg, melyet a diákmunkás fizetéséből von le.

Így védd ki a veszélyt!

Némi körültekintéssel megelőzhető, hogy egy kevéssé tisztességes munkáltató kihasználja vagy megkárosítsa a gyereket. Az alábbiakat érdemes megszívlelnetek csemetéddel.

Érdeklődjetek!

Amennyire lehet, próbáljatok úgymond utánanézni a reménybeli munkáltatónak, például ismerősök körében vagy akár csak a neten. Telefonon vagy személyesen is érdeklődhettek az adott cégnél.

Mindig legyen szerződés!

Bármilyen munkát is vállal a gyerek, semmi esetre se kezdje el a munkavégzést anélkül, hogy munkaszerződést kötött volna. A munkaszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell a pontos munkafeladatokat, azok helyszínét, idejét, a munka elvégzéséért járó munkabért, illetve az esetleges balesetvédelmi és tűzvédelmi leírást.

Válasszatok az iskolaszövetkezetet!

A visszaélések elkerülése érdekében a szervezett körülmények közötti, azaz az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavállalás jelentheti a megoldást.

Így a munka elvállalásakor az iskolaszövetkezet köt munkaszerződést a munkáltatóval, korántsem mellékesen pedig a gyerek biztos lehet abban, hogy ha az általa elvállalt munkát a munkaszerződésben leírtaknak megfelelően elvégzi, az azért járó fizetését biztosan meg fogja kapni. A bérkifizetés rendszerint saját bankszámlára történő átutalással valósul meg.

A tanév végeztével az iskola által előírt kötelező szakmai gyakorlati idő is letölthető az iskolaszövetkezeteken keresztül. A kínálat olyan széles skálán mozog, hogy mindenki megtalálja a szakmájának megfelelő munkát, ami után természetesen fizetés is jár.

• munkahely
• munka
• munkajog
• gyereknevelés
• kisgyerek
• Gyerek