Zavarba hozták a tudósokat: 8 élőlény, ami nem állat, de nem is növény

Ha ránézünk egy fokföldi ibolyára, tudjuk, hogy egy növénnyel van dolgunk. Amikor pedig egy kutyára tekintünk, nyilvánvaló számunkra, hogy egy állatot látunk magunk előtt.

A legtöbb élőlény beazonosítása nem okoz gondot, a természettudósok viszont jól tudják, hogy a világ flórája és faunája távolról sem olyan fekete és fehér, akár egy szépen mintázott sakktábla. Ugyan alapvetően tisztázott, hogy milyen tulajdonságok jellemeznek egy növényt, és milyenek egy állatot, ezek a vonások egyes élőlények esetében egyszerre vannak jelen, így nem egyértelmű, voltaképpen melyik csoportba tartoznak.

Állat, növény vagy mindkettő?

A besorolás egy nagyon egyszerű nézőpontja a tápanyagfelvételé: eszerint a növények a fotoszintézisük segítségével képesek előállítani saját energiaforrásukat, ám az állatok nem, így más élőlényekére kell, hogy támaszkodjanak. De hová soroljuk azt az organizmust, amely egyszerre foglal magában fotoszintézisre képes sejteket, és fogyaszt el más élőlényeket is? A tudomány embereit sok hasonló kérdés foglalkoztatja. Felmerül a helyváltoztatás képességének szempontja is: noha erre a növények jellemzően nem képesek, az állatok pedig igen, mégis vannak kivételek. Végül az is érdekes eset a tudósok számára, hogy ha egy élőlény első blikkre a növényekhez hasonló, belső felépítése, tápanyag-bevitele azonban mégis az állatokéra hajaz. A következőkben nyolc olyan élőlényt mutatunk be, melyek joggal ejtették zavarba a természettudósokat.

Mesodinium chamaeleon: a csillói segítségével mozgó egysejtű növényi és állati életmódot is él. Algával táplálkozik, de nem emészti meg őket azonnal, hanem magában tartja, és általuk lesz képes a fotoszintézisre. Ilyenkor növényként viselkedik. Egy idő után azonban állatüzemmódra vált: megemészti az algákat, majd újabbak vadászatára indul.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

_Promóció

• növények
• állatok
• biológia
• természet
• élővilág
• Terasz