Mindennapos bűntudat minden ok nélkül: a gyermekkori megfelelési kényszer vagy trauma is okozhatja
A mindennapos bűntudat megkeseríti az ember életét: fontos felismerni az okokat, és tenni ellene, hogy ne hatalmasodhasson el.

GettyImages-1207723226
Ez is érdekelhet

A jótékonyság ősszel sem áll meg (x)

Kukkants be az Illatszertárba! (x)

Nem szereti a gyerek a zöldséget, mit tegyünk? (x)

Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)

Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)

Amikor a tehetség és a középszerűség összecsap - Szily Nóra az Amadeus két főszereplőjével beszélgetett

Ami neked felesleges, másnak érték: így lehet jól jótékonykodni

beauty and style

Nőies bokacsizmák 10 ezer forint alatt: ezek a legsikkesebb fazonok idén ősszel »

Így soha nem ismernél rá a 47 éves, szexi szupermodellre: Heidi Klum az átváltozások mestere »

Most így a legszebb az ombre: csodás színátmenetek a hajba, melyek feldobják a sötét tincseket »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Minden ember más, és mindenkiben máshol húzódik meg a lényegtelennek ítélt, a középsúlyos és a bűntudatot kiváltó dolgok határa. Ez egy teljesen normális érzés, amire szükség is van: a rá való képesség segít felismerni a rosszat, ezáltal jobbá teszi az embert.

Előfordul azonban, hogy a bűntudat már túllépi az egészségesen működő lelkiismeret határait, és ahelyett, hogy a természetesen adódó, emberi hibák kiküszöbölésére, helyrehozására motiválná az embert, mázsás súlyként nehezedik a lelkére, és nap nap után, akár egy árnyék, kísérője marad.

Bűntudat minden ok nélkül

Fontos felismerni azt a pontot, amikor az ember átlépi a határt a normális, esetenként ébredő lelkifurdalás és a látszólag minden ok nélkül jelentkező, múlni nem akaró, maró bűntudat között. Ez utóbbi ugyanis már távolról sem normális, hanem egy mélyen gyökerező pszichológiai probléma, és akár a depresszió egyik tünete is lehet.

Sheri Jacobson pszichoterapeuta szerint a felismerésben segíthet, ha az ember ismeri a baljós tüneteket. Az egészségtelen szintű önmarcangolást jelzi, ha:

  • valaki állandóan attól fél, hogy gondot okoz másoknak,
  • folyton azt elemezgeti, hogyan cselekedhetett volna jobban,
  • olyasmikért is bűntudatot érez, amit nem tett meg, vagy csupán rossz gondolatai támadtak,
  • magát érzi felelősnek mások rosszkedve miatt,
  • mondataiban túl gyakran elhangzik: kellett volna, lehetett volna,
  • egyetlen apró dolog miatt is heves önkritikába kezd,
  • állandóan arra gondol, hogy a dolgai rosszul mennek, mert elhibázott valamit, esetleg másokat hibáztat, sőt akár pszichológiai nyomást is gyakorol rájuk a dolog miatt,
  • nemcsak egy adott ballépésért, hanem egész lényéért szégyelli magát.

Ha valaki a szakértő sorolta pontok alapján magára ismer, meg is tette az első lépést afelé, hogy véget vessen a mindennapossá vált bűntudatának.

A cikk az ajánló után folytatódik

A következő dolog az, hogy az rájöjjön, hol gyökereznek rossz érzései: Sheri Jacobson szerint az ok nagyon sokszor a gyerekkorban keresendő.

Ha például az érintettet a szülei nem fogadták el gyerekként olyannak, amilyen volt, és folyton csak jobb viselkedésre intették, az egykor bűntudatot szülhetett benne, és örökös megfelelni vágyást: mintegy örökös küzdelmet vívott elnyomott, valós énjével a szülő szeretetéért. Ha pedig már gyerekkortól állandó bűntudat kíséri az embert azért, amilyen, nem csoda, ha ennek a súlyát felnőttként is cipeli.

Sheri Jacobson szerint a konstans önmarcangolásra való hajlam gyökerezhet egy rossz, gyerekkori mintában is. Ha az embernek gyermekként volt egy felnőtt a környezetében, aki hajlamos volt mindenért magát hibáztatni, kvázi megtanulhatta, hogy ezzel a viselkedéssel az ember elnyerheti mások figyelmét, és kifejezheti, hogy törődik másokkal.

További, gyermekkorból eredeztethető ok a szakértő szerint, ha az érintett szülője lelkileg instabil volt. Gyerekként ugyanis az ember hajlamos azt gondolni, hogy az anyja vagy az apja miatta rossz kedvű. Az örök vétkes szerepe ily módon beleivódhat az ember természetébe, és ez felnőtt korában is elkísérheti.

A szakértő ugyanakkor úgy véli, nem kizárólag a régi gyermek-szülő viszony lehet az elharapózó felnőttkori bűntudat hátterében, hanem valamilyen gyermekkori trauma is, amit terápiás úton lehet feltárni és kezelni. Ilyen dolog lehet a fizikai, verbális vagy szexuális bántalmazás, egy szülő korai elvesztése vagy épp az anya és apa válása is.

Mit tehet, aki érintett?

A mindennapos bűntudattal nem kell megtanulni együtt élni. A probléma felismerése után fontos lépéseket tenni a lelki egyensúly visszanyerése érdekében, és ha másképp nem sikerül, akár szaksegítséget is igénybe venni.

Első körben természetesen az ember maga is megpróbálhatja helyrerázni a saját magával szemben igazságtalanná vált ítélőképességét. Melanie Greenberg pszichológus szerint több dolog is mankót biztosíthat ebben.

Sokan szenvednek a perfekcionizmusuktól, ami elhiteti velük, hogy minden elégtelen, amit csak tesznek. A szigorú fekete és fehér helyett pedig szóba jöhet a szürke is: nem csak a nagyon jó vagy a nagyon rossz véglete létezik. A szakértő szerint az is segíthet elengedni a tökéletlenség téveszméjét, ha az ember naplót vezet. A mindennapi bejegyzéseket hét végén kell visszaolvasni, és tudatosabban végiggondolni, mennyire voltak igazságosak.

Ha valaki úgy érzi, bűnös, mert nem tesz eleget másokért, érdemes írnia egy listát, mi mindent cselekszik tételesen, pontosan értük. Akár rá is kérdezhet náluk, hogy valóban hiányolnak-e bármit a részéről. Az is segíthet túllépni az aggodalmakon, ha az ember a másik személy helyébe képzeli magát, és végiggondolja, vajon az ő szemszögéből nézve is kevésnek vagy rossznak tűnik-e, amit tőle kap. Végül pedig lényeges belátni, hogy nemcsak mások a fontosak, hanem az ember maga is az, és nincs gond azzal, ha saját szükségleteire is odafigyel, nemcsak másoknak akar jót, hanem igenis, magának is.

Miben és hogyan segít a sírás?

Nem csoda, ha az ember néha azt érzi, jólesik sírni egyet: több okból is jótékony hatással bír, ha kiereszti a könnyeit.

Képek: Getty Images.

Ezt is szeretjük