Ez a világ legrészletesebben dokumentált élete: a tudós 66 éven keresztül negyedóránként feljegyezte, mi történt vele
Buckminster Fuller 22 éves korától egészen haláláig negyedóránként feljegyezte élete pillanatait.

fuller2
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A naplóírás mindig is fontos volt az emberek számára, hiszen nemcsak életük fontos pillanatát örökíthették meg ilyen módon, hanem egyfajta terápiaként is szolgál egyeseknek. Ahogy a magyar irodalom egyik legjelentősebb naplóírója, Márai Sándor fogalmazott: „... az elmúlt esztendőben volt időszak, amikor úgy éreztem, megfulladok, ha nem tudok ez oldalak szelepein át lélegzeni.”

A legáltalánosabb naplóírási forma, ha valaki egy nap végén feljegyzi, mi is történt vele, ám egy amerikai tudós egészen más formában őrizte meg élete pillanatait az utókornak. Buckminster Fuller 66 éven át, negyedóránként részletesen leírta gondolatait és a vele történt eseményeket, a legtöbb feltételezés szerint az övé a világ legrészletesebben dokumentált élete.

Igazi polihisztor volt, aki életének minden pillanatát dokumentálta

Fuller 1895-ben született, és már korán rájött, hogy több területhez is kiemelkedő módon van érzéke, formatervező, tervezőmérnök, építész, matematikus, kozmológus, filozófus, költő, író és feltaláló is volt, ám mindezt autodidakta módon érte el, vagyis magát fejlesztette, és soha nem szerzett ezekről végzettséget. Egész életében az a kérdés foglalkoztatta, hogy van-e esélye az emberiségnek arra, hogy hosszú ideig és sikeresen fennmaradjon a Földön, és ha igen, hogyan. Legismertebb munkája a geodéziakupola, vagyis geodóm megalkotása volt, de élete során több mint harminc könyvet írt, mégis a legnagyobb terjedelmű alkotása a saját életéről szóló naplója lett.

fuller-1
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

A tudós már gyerekkorától gyűjtötte a különböző feljegyzéseket, újságcikkeket, naplóját, a Dymaxion Chronofile-t pedig 22 éves korában, vagyis 1917-ben kezdte írni, és negyedóránként dokumentálta az életét. Emellett eltett mindent, amivel csak kapcsolatba került, minden levelezés másolatát, számlákat, jegyzeteket, vázlatokat és újságkivágásokat is tartalmaz a hatalmas gyűjtemény. 1962-ben elmondta, hogy a célja az volt vele, hogy a lehető legrészletesebben dokumentálja életét és azt a kort, amiben élt, és mivel nem tudta megítélni, hogy mit érdemes beletenni, ezért szigorúan mindent feljegyzett. Itt megnézheted, milyen is volt a hatalmas gyűjteménye.

A cikk az ajánló után folytatódik

Fuller 66 éven keresztül, 1983-as haláláig vezette a naplóját, ekkor a jegyzetfüzetek egymásra téve elérték a nyolcvanméteres vastagságot, de emellett volt még 13 500 tárgymutatókártya, 30 ezer fotó, 25 ezer dia, 19,5 kilométernyi film, 1500 óra hangfelvétel, több mint 2500 skicc, tervrajz, eredeti poszter és vázlat, és 35 fióknyi egyéb kézirat. Az egész Dymaxion Chronofile közel 45 tonnát nyom, ma a Stanford Egyetem könyvtárában egy külön részlegen lehet megtekinteni a rendkívül részletgazdag dokumentációt.

Így volt ideje mindent feljegyezni

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon hogy volt minderre ideje a tudósnak? Ő a történelem során az egyetlen, aki részletes feljegyzésekben bizonyította, hogy polifázisos alvó volt, a saját módszere a Dymaxion sleep volt, ami azt jelentette, hogy 6 óránként csak 30 percet aludt, vagyis összesen 2 órát töltött alvással egy nap. A fennmaradó 22 órában vezette a naplóját, így egy nap átlagosan 88 bejegyzés született.

1983-ban feleségét végső stádiumú rákkal kezelték, kómában volt, Fuller pedig az ágya mellett ült, amikor felkiáltott, hogy „megszorította a kezem!” Ezután szívrohamot kapott, és egy órával később meghalt. Felesége is nem sokkal ezután hunyt el, együtt helyezték őket örök nyugalomra.

Villámkvíz a híres találmányokról

A találmányokat mindig a szükség szülte, a történelem folyamán szerencsére akadtak zseniális elmével megáldott polihisztorok, akik segítségével fejlődhetett az emberiség.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük