Ez történik az agyában annak, aki hazudik: minél többet csinálja, annál jobban megy
A hazugság sajnos emberi dolog: érdekes, hogyan reagál saját füllentésére az agy.

GettyImages-941771796
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Nagyítóval sem lehetne olyan felnőtt embert találni, aki még soha életében nem hazudott. Olyat sem lenne egyszerű, aki mindössze csak néhányszor tette.

Egy életbe ugyanis matematikailag több százezer hazugság is beleférhet: tekintve, hogy egy ember átlagosan tízszer hazudik naponta, vagyis évi akár 3650 alkalommal, mire 85-90 éves lesz, a valaha volt lódításainak az összege a 300 ezret is túllépheti. Nem kevés, de a számnál sokkal érdekesebb, mit vált ki az agyban, ha valaki rendszeresen és előszeretettel kamuzik.

Mi történik az agyban hazugság közben?

Füllentés a partnernek, ferdítés a kolléga előtt - számos helyzet adódik, amiben az ember valótlant állít, és bár minden szituáció más, az emberi agyban ugyanaz a folyamat játszódik le.

Minden egyes hazugság kimondásával intenzív érzelmek és feszültség ébred az emberben saját maga és a tette kapcsán, ez az emocionális lökés pedig indítógombként működik: aktiválja az érzelmi reakciók feldolgozásáért és raktározásáért felelős agyterületet, az amigdalát.

Tali Sharot, a Londoni Egyetem neurológiai szakértője és csapata egy érdekes kísérlet keretében tanulmányozta ezt a jelenséget, és két érdekes következtetést is levontak.

Minél többet hazudik az ember, annál jobban megy

Az említett kísérletben 80 önként jelentkezőt rendeztek párokba. Arra kérték őket, hogy tippeljék meg, mennyi pénz van egy befőttesüvegben, és közöljék azt a játékpartnerükkel, akivel a feladat közben nem látták egymást. Minden körben más-más mennyiségű apró került az üvegbe, és mindig más-más pluszinformációval látták el a játékosokat: bizonyos körökben azt mondták nekik, hogy ha eltúlozzák a tippelt összeget, akkor valamennyivel gazdagodhatnak. Máskor azt, hogy az extra összeget elnyerhetik a párjuktól, vagy, további körökben, épp az ő részére adhatják át. Bármi is volt a felállás, biztosították az alanyokat afelől, hogy a másik fél nem fogja megtudni, hogy melyik esetben mit válaszoltak.

A megfigyelések szerint a résztvevők olyankor becsülték különösen túl az üvegben lévő pénzmennyiséget, amikor ezáltal ők maguk juthattak extra összeghez a másik fél kárára. Azokban a körökben azonban, amikor a partnerük gazdagodhatott meg, kisebb túlzásokkal éltek. Olyankor hazudták a legnagyobbakat, ha mind ők, mind a párjuk számára előnyös volt túlságosan sok pénzt tippelni. A látottak alapján kiderült, hogy a ferdítésben óriási motivációt jelent az önérdek. Az agyban a játék alatt nyomon követhető változás azonban még ennél is érdekesebb volt a kutatók számára: közben ugyanis fMRI-felvételek készültek a körről körre döntéseket hozó játékosokról.

Miután megvizsgálták az fMRI-felvételeket, a kutatók azt látták, hogy minél többször hazudtak a résztvevők, annál kisebb aktivitást mutatott az amigdalájuk, azaz az agyterület lódításról lódításra egyre kevésbé volt érzékeny a hazugság keltette érzelmi ingerekre. Ennek köszönhetően az alanyok egyre könnyebben kamuztak, és egyre nagyobbakat is tudtak hazudni azonos erőfeszítéssel.

A cikk az ajánló után folytatódik

Sharot és csapata tehát rávilágított, hogy az agyban történt változás következtében a hazudós emberek voltaképpen egyfajta mentális lejtőn csúsznak lefelé megállíthatatlanul. Egyre több és egyre vakmerőbb igaztalanságokat állítanak szemrebbenés nélkül. Ha valaki felismeri ezt a problémát önmagában, és szeretne véget vetni a fékevesztett kamuzásnak, akkor abban a gondolatainak és érzelmeinek tudatosítása és tudatos kezelése, vagyis a mindfulness segíthet. Erről a technikáról korábbi cikkünkben mi is írtunk.

A hazugság apró, de látványos jele

Honnan lehet felismerni, hogy valaki hazudik? A testbeszéd sokat segít: ez a pici mozzanat lebuktathatja a legdörzsöltebb kamuzókat is.

Képek: Getty Images.

Ezt is szeretjük