Te is hasra hízol? Így okoz demenciát, szívbetegséget és cukorbetegséget

A bőr alatt felhalmozódó zsírpárnák számtalan bosszúságot okoznak az ember számára, pedig ez jobbára esztétikai kérdés. Ezzel szemben viszont a köznyelvben csak hasi vagy zsigeri zsírnak nevezett viszcerális zsírszövet igazán aggasztó az egészségre nézve is.

Ez a zsírszövet a hasüreg belső szerveit, így a májat, a veséket, a beleket, a szívet és a hasnyálmirigyet borítja be, de vékonyan az izmok és az erek köré is képes lerakódni. A zsigeri zsír kis mennyiségben természetes és szükséges a szervezetben, felhalmozódása viszont több szempontból is veszélyes az egészségre nézve.

Lassú méreg

Bármilyen ártalmatlannak is tűnik, a viszcerális zsír rendkívüli kockázatokat rejt magában. A szövet ugyanis szinte megfojtja a létfontosságú szerveket, miközben méreganyagokat tárol, illetve bocsát ki a vérbe, amivel egyes, főként gyulladásos betegségek esélyét is megnöveli.

A kutatások összefüggésbe hozták már a bélbetegségekkel, a keringési zavarokkal, a cukorbetegséggel, a depresszióval, a demenciával és egyes daganatos megbetegedésekkel is, ezért különösen fontos mihamarabb felvenni ellene a harcot.

A zsigeri zsír megbetegít

A viszcerális zsírszövet nemcsak a felesleges kalóriát raktározza el, hanem megzavarja a szervezet hormonháztartását is, a rossz sejtkommunikáció által képes kiváltani benne a gyulladásos folyamatokat, miközben megakadályozza az étvágyat és a hangulatot szabályozó hormonok megfelelő működését. 

A helytelen immunválasz által gyulladást fokozó molekulák termelését segíti elő, és azokat a véráramba, valamint a májba bocsátja, amellyel veszélyes autoimmun reakciókat indukál. A gyulladás pedig számos betegség gyökere.

Cukor- és szívbetegség

A megfelelő inzulintermelés a cukor lebontásában segít, ám ha hosszú ideig tart a vérben az inzulin magas szintje, a felesleges glükózt nagyobb eséllyel zsírként tárolja a szervezet. A zsigeri zsír a kutatások szerint ezt a működést zavarja meg, a túltermelődött inzulin pedig a cukorbetegség kockázatát jelentősen megnöveli.

A gyulladást fokozó jelzőmolekulák szív- és érrendszeri megbetegedéseket is generálnak. A gyulladt szervezetben a koleszterin- és a toxinszint is megnövekedik, ami anyagcserezavarokkal és magas vérnyomással jár együtt, ami a stroke kockázatát is fokozza.

A megnövekedett arányú viszcerális zsírszövetet összefüggésbe hozták továbbá a demenciával, mivel a hippokampuszra, az agy memóriaközpontjára is kimutathatóan negatív hatással van a zsír által felszabadított leptin hormon. Egyes orvosi kutatások a BMI-index helyett a zsigeri zsír arányát tartják mérvadónak az ilyen betegségek vizsgálatakor.

Könnyű tőle megszabadulni

A tapasztalatok azt mutatják, hogy alattomosan mérgező viszcerális zsírtól nem nehéz megszabadítani a testet. Habár a zsírleszívás teljesen eredménytelen ennél a szövetnél, a zsírszegény, alacsony szénhidrátbevitelre alapozó diéták közepes intenzitású mozgással kiegészítve rövid idő alatt sikerre vezetnek.

Dr. David Haslam, a brit Nemzeti Elhízás Fórum klinikai igazgatója által is végzett kutatás elhízott alanyai például három hónapos diétával zsírszövetük 10-30%-ának intettek búcsút, ami akár több liternyi zsírt is jelentett. Mivel pedig a mozgásformák sem egyformán hatnak a testre, szükség esetén ebben is érdemes a leghatékonyabb edzési módot választani.

• hasi hízás
• elhízás típusai
• betegség
• viszcerális zsír
• Életmód