Tényleg káros az ujjropogtatás az ízületekre? Jópofa kísérletet végeztek, meglepő az eredmény
Sokan úgy gondolják, a rendszeres ujjropogtatás károsítja az ízületeket. Mennyire igaz ez?

- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- Ő Zoltán Erika 23 éves lánya: a gyönyörű Zoé le sem tagadhatná az anyját
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Détár Enikő és Rékasi Károly fia már 19 éves: Zsigmondból jóképű pasi lett
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- Általános iskolás tananyag: tudod, mi a szófaja a következő szavaknak? Kvíz!
Van, akinek már egyfajta megnyugtató szokássá vált a gyakori ujj-, hát-, nyak- vagy éppen térdropogtatás, mások ennek a látványát és főleg a hangját sem bírják elviselni.
Erősen megoszlanak a vélemények, hogy egészséges-e egyáltalán, vagy pedig a ropogtatással egyenes út vezet az ízületi gyulladás, orvosi néven osteoarthritis kialakulásához. Egy tanulmány szerint az ötven év feletti ujjropogtató személyek 18,1%-a szenvedett ízületi gyulladással, míg a nem ropogtatók 21,5%-a, vagyis elvileg a ropogtatás kifejezetten jót tesz. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű.
Mi adja a recsegés hangját?
A mai napig nem egyértelműen tisztázott, hogy pontosan mi is történik, amikor valaki az ujját ropogtatja. Az biztos, hogy ilyenkor az ízületi felületek elválnak egymástól, a recsegő hangért pedig nagy valószínűséggel az ízületi folyadékban található gázok a felelősek, úgymint a szén-dioxid, nitrogén és oxigén.

Az ízületi folyadék alapvetően egyfajta kenőanyagként funkcionál, mely az ízület könnyed, fájdalommentes mozgásáért felel. Az ízület csavargatása, nyújtása és tekerése közben ennek a folyadéknak a nyomása lecsökken, a gázok pedig buborékokká állnak össze, melyeknek a szétpattanása jár azzal a jellegzetes recsegő hanggal.
Egy rendhagyó kísérlet
Az ujjropogtatással kapcsolatos talán leghíresebb kísérlet egy Donald L. Unger nevű amerikai orvos nevéhez fűződik. Miután megelégelte az ujjropogtatás körüli vitát, úgy döntött, hogy - szó szerint - a saját kezébe veszi a dolgokat. Ötven éven keresztül végezte azt a kísérletet önmagán, hogy mindennap legalább kétszer ropogtatta az ízületeit a bal kezén, a jobbon viszont soha.

A fél évszázadig tartó ropogtatások után vizsgálatokkal összehasonlította a két kéz állapotát, és arra jutott, hogy semmi különbség nincs az ízületek között. Sem kopás, sem ízületi gyulladás nem keletkezett a bal kezén. Valóban, ez idáig az orvosok nem bizonyították, hogy a ropogtatás és az ízületi gyulladás között lenne összefüggés. Unger kísérletét 2009-ben Ignobel-díjjal jutalmazták, azaz a vicces kísérletek díjával.
Azért nem kockázatmentes
Igaz, hogy a ropogtatás negatív hatása nem bizonyított, de azért nem ajánlott agyonropogtatni az ízületeket. Az egyik eset, amikor egészségtelen az ízületek nyúzása, ha a kellemes érzés helyett az illető fájdalmat tapasztal - ilyenkor érdemes felkeresni egy orvost. A másik hátulütője a dolognak, hogy ha valaki nagyon sokszor és hosszú ideig ropogtatja az ízületeit, akkor akár duzzanatok is kialakulhatnak a kézen, vagy a kéz markolóerejének csökkenésével járhat. Tehát csak az ropogtasson, akinek jólesik, de azt is mértékkel!
Ízületi gyulladással is lehet sportolni
Ezek a testmozgások kímélőek, ugyanakkor erősítenek is, így az arthritisben érintettek is nyugodtan végezhetik.
(Képek forrása: Getty Images)