Szívinfarktust okoz a zaj
Tények és összefüggések
A nagy vagy folyamatos zaj komoly hormonváltozást okozhat szervezetedben. Ez pedig hosszútávon szívrohamhoz vezethet.

Ez is érdekelhet

Hőségben is tökéletes választás az ország legjobb játszóparkja! (x)

Kszi, Simon – Mindenkinek jár egy első szerelem (x)

Daganatos betegek életét menti meg világszerte az őssejtterápia - Ezen betegségek gyógyításában lehet sikeres még (x)

Ezen a filmen sírt a cannes-i filmfesztivál közönsége - Egy fél mozijegy áráért megnézheted (x)

beauty and style

Elképesztően nőies ez a szín, ha stílusosan viseled: csodás szettek feketével, nyáriasan »

Jessica Alba elég viccesen néz ki a ’80-as évek stílusában: nem biztos, hogy így elvinnénk bulizni »

Divattippek testalkat szerint: ezeket az elveket kövesd, és mindenki a nőt látja meg benned »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Zaj egyenlő stressz?

Az, hogy a zaj növeli a benned lévő feszültséget, már régóta nem kérdés. Nem egy kutatás bizonyította már, hogy a zajos környezetben élők, dolgozók sokkal ingerlékenyebbek, mint azok, akik nyugodt, csöndes környezetben teszik mindezt.

Persze a helyzetet nem úgy kell elképzelni, hogy csak azok érintettek benne, akik egész nap légkalapáccsal dolgoznak, hiszen már egészen hétköznapi zajok is problémát okoznak. Tömeg a buszon, lárma az ebédlőben, gyerekzsivaj otthon, forgalmas utca vagy akár folyamatos zenehallgatás. A feszültség mértéke pedig a zaj mértékével változik, egyenes arányban.

Joggal kérdezheted, hogy ugyan milyen összefüggés lehet a zaj és a stressz között? A válasz nagyon egyszerű. A folyamatos zajártalom hatására a test nem tud regenerálódni, a szervezet pihenése nem zavartalan, így fárad, és egyre több feszültséget gyűjt magába. Jellemzően dühkitörésekkel vagy depresszióval reagálunk a behatásokra.

Zaj egyenlő szívinfarktus?

Mivel a csend hiánya és a szervezet állapotának romlása között ilyen erős összefüggés figyelhető meg, rengeteg pontos eredményt elérni kívánó kutatás indult a témában az elmúlt években.

Hormonok

Egy német kutatás eredményeképpen fény derült a decibelek okozta hormonváltozásokra. A berlini reptér környezetében élőket minden éjszaka 16-szor 55 decibeles zajnak tették ki álmukban. Két nap múlva azt figyelték meg, hogy az adrenalin nevű stresszhormon szintje jelentősen megemelkedett. A kísérletet folytatva, az adrenalin emelkedése után a vizeletben található kortizonérték következett, mely a kísérlet befejezte után sem normalizálódott.

A kortizon emelkedéséhez elegendő az éjszaka beszűrődő utcai zaj. Nők esetében három-négy nap alatt az érték a duplájára növekszik, míg férfiak esetében akár háromszorosát is elérheti. Ha nyitott ablaknál alszol – és a zajszint további 9-18 decibellel növekszik – az érték újabb egyharmaddal nőhet.

A kortizon emelkedése azért jelent komoly problémát, mert hatására az immunrendszer lényegesen legyengül, ezáltal fogékonnyá válunk gyakorlatilag minden betegségre. Ezenkívül a vér koleszterinszintjét is befolyásolja. A szint megemelkedik, ezzel gyorsítva az érelmeszesedés folyamatát, amely lényegesen megnöveli a szívinfarktus kockázatát.

Vérerek

Sajnos a zaj nem csak a koleszterin emelésével járul hozzá a szívrohamhoz. Egy másik – ezúttal angol – kutatás azt bizonyítja, hogy azoknak az embereknek a vére, akik 65-70 decibeles zajnak vannak kitéve, úgymond sűrűbbé válik. Ez annyit jelent, hogy emelkedik a vérük trigliceridértéke és annak plazmaviszkozitása is, de vércukorszintjük és koleszterinjük nő. Ezzel ellentétben a diasztolés vérnyomásuk – a második érték – csökken.

Hiába szoksz hozzá szubjektíven a zajhoz, tehát alszol zavartalanul, az objektív hozzászokás nem lehetséges. Ez annyit jelent, hogy bár te magad hallásoddal esetleg már nem érzékeled, szervezeted folyamatosan növeli a kortizonszintet, mely már akkor sem csökken vissza, ha a zajforrás megszűnik.

Megoldás?

Az első kézenfekvő ötlet, ami eszedbe juthat, hogy ha forgalmas út mentén laksz, egész egyszerűen füldugóval alszol. Ez azonban korántsem biztosít teljes védelmet. A rendelkezésre álló statisztikai adatokat vizsgálva a megoldás a minden útra és utcára kiterjedő drasztikus sebességkorlátozás lenne.

Ha a főutakon és mellékutcákban mindössze 30 km/h-ás, az autópályán pedig csak 100 km/h-ás sebességgel lehetne haladni, az évente 1600-al kevesebb szívrohamot jelentene.

OLVASD EL EZT IS!

mobil no
  • megelőzés
  • a hosszú élet titka

Mit tegyél, ha 100 évig szeretnél élni?

Ezt is szeretjük