4 betegség, ami rámehet a szemedre, ha nem vigyázol - Megfelelő kezeléssel elkerülhető
Az egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelt betegségek gyakran szemészeti szövődményeket is okozhatnak.
Az érrendszeri problémák kapcsán csak kevesen foglalkoznak a szemet, az ideghártyát, (azaz retinát) érintő különböző érbetegségekkel, pedig igen sok embert érintenek.
Prof. dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemész szakorvosát, glaukómaspecialistáját az össz-szervezeti betegségek szemészeti érszövődményeiről nyilatkozott.
Betegségek szemészeti szövődményekkel
Cukorbetegség
Elhanyagolt vagy nem megfelelően kezelt cukorbetegség esetében mintegy egy évtizedes fennállás után mindenképpen számíthat az ember kisebb vagy nagyobb szemfenéki érszövődményekre. A cukorbetegség ugyanis a kisereket kórosan befolyásolja. Ezek áteresztőképessége megnő, kis kiöblösödések keletkeznek rajtuk. Ez önmagában még nem súlyos szövődmény, és ha ennél nem lép tovább a cukorbetegség szemészeti szövődménye, a beteg panaszmentes marad. Azonban idővel a folyadékkilépés mennyisége megnő, egyes területek folyadékban dúsak, azaz ödémások lesznek, és megkezdődik a kóros érújdonképződés.
Ez utóbbi folyamat során abnormális, új erek keletkeznek, melyek a mélyből az ideghártya felszínébe nőnek, majd idővel a retina előtt lévő, optikailag átlátszó üvegtestet is elérik. Ezek az erek azért jelentenek problémát, mert belőlük kötőszöveti sejtek is a környezeti szövetbe lépnek. Ezek kötőszöveti rostot termelnek, ami idővel zsugorodik. Ez hegesedést és akár vakságot okozó retinaleválást is eredményezhet. Mivel a cukorbetegség mindkét szemet érinti, szövődményei mindenképpen megelőzendők!
A vércukorszint megfelelő egyensúlyban tartásával és kellően korán elvégzett szemészeti lézerkezeléssel azonban a súlyos késői szövődmények megelőzhetők, illetve kiküszöbölhetők. Ehhez azonban az szükséges, hogy még enyhe cukorbetegség esetén is legalább évente részletes, pupillatágítással kombinált, optikai koherencia tomográfia (OCT) vizsgálattal és OCT-angiográfiával kiegészített szemfenékvizsgálat történjen hozzáértő szemorvos által - mondja prof. dr. Holló Gábor.
Magas vérnyomás
A tartós magas vérnyomás közismerten rontja az artériák állapotát. Hosszú fennállás esetén az artériák korán merevvé válnak, elmeszesednek. A változások hasonlóak az előrehaladott érelmeszesedés által időskorban produkált változásokhoz, de azoknál jóval fiatalabb korban jönnek létre, és akár súlyosabbak is lehetnek. Az elmerevedett artériák a retinában a mellettük futó vénákat összenyomják, hiszen merev faluk a találkozási pontokon találkozik a véna laza, puha falával.
A benyomott vénákban a vérkeringés lassulhat. Éppen ezért krónikus magasvérnyomás-betegségben az egyik leggyakoribb szövődmény az úgynevezett szemfenékivénaág-trombózis. Ez azt jelenti, hogy a szemfenék különböző vénái közül az egyikben az artéria lenyomó hatása miatt a véráramlás lassul, és a lassabban áramló vörösvértestek összetapadása elzáródást, trombózist képez az érben. Mindez ahhoz vezet, hogy az a retinaterület, amely felől az érintett véna a vénás vért összegyűjti, oxigénhiányos állapotba kerül, hiszen a torlódó vér nem engedi a friss, oxigénben dús artériás vér beáramlását.
Az oxigénhiány következménye egyes esetekben a cukorbetegség kapcsán már említett érújdonképződés lehet. Tehát, ha valakinek magasvérnyomás-betegsége van, nem pusztán azért szükséges a legalább évenkénti, rendszeres, a cukorbetegséghez hasonló minőségben elvégzett szemorvosi vizsgálat, mert az információt ad az általános érállapotról, hanem azért is, mert a vénás ágtrombózisra is hajlamos személyek kiszűrhetők, és a már kialakult vénás ágtrombózis korán kezelésbe vehető.
A glaukóma szemfenéki érszövődményei
A zöldhályog, azaz glaukóma Magyarországon a negyvenévesnél idősebb népességben az egyik vezető, vissza nem fordítható látásromlást okozó betegség, ami azonban korán megkezdett és megfelelő minőségű kezeléssel nagyon jól egyensúlyban tartható. Lényege, hogy a szem ideghártyájában azon idegsejtek pusztulnak el fokozott ütemben és rendkívül nagymértékben, melyek a fényinformációt a retinából az agy felé továbbítják.
A mostani beszélgetés témája tekintetében elsősorban az úgynevezett nyitott csarnokzugú glaukómatípusok jönnek szóba kóroki tényezőként, és ezek, mivel genetikai hátterű betegségek, az össz-szervezeti betegségek közé sorolhatók. A szemnyomás megemelkedése egy speciális és súlyos lefolyású szemfenéki vénás elváltozásnak, a szemfenéki vénás törzstrombózisnak a hátterét adja. A vénás ágtrombózisnál leírt módon, az ideghártya fő vénájában a magas szemnyomás miatt a vér áramlása lassul.
Ez különösen a vérnyomás szokásos csökkenésének idejében, azaz jellemzően az éjszakai, hajnali órákban alakul ki. Ennek megfelelően a legtöbb esetben a beteg arra ébred, hogy az egyik szemével lényegében nem lát, pedig előző este még a szemének és a látásának semmi baja nem volt. A vénás törzstrombózis során a véna elzáródása hasonlóan megy végbe, mint a vénás ágtrombózisának esetében, azonban nem egy perifériás területet érint, hanem a látóideg szemgolyóba belépő szakaszán a központi vénát.
Ennek az a következménye, hogy az egész ideghártya összes vénájában leáll a keringés. Az érújdonképződések aránya ilyen esetben sokkal nagyobb, mint ágtrombózis során, és az érújdonképződés kialakulása is gyorsabb lehet, mint a korábban említett esetben. A szemfenéki vénás törzstrombózist a kezeletlen, vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás is elősegíti, hiszen a központi véna mellett futó központi retina artéria esetleges nyomó hatása tovább lassítja a fő véna keringését. Tekintettel arra, hogy a szemfenéki vénás törzstrombózis hátterében gyakran áll glaukóma, az elzáródás észlelése után részletes és magas színvonalú zöldhályog-irányú kivizsgálás elvégzése szükséges.
Öregkori nedves típusú makuladegeneráció
A legsúlyosabb típusú makuladegeneráció az, amikor a retinát kívülről körülölelő rétegből kóros erek lépnek be a retinába az éleslátás helyén, azaz a makulában. A retina többi része nem károsodik. A kialakuló érújdonképzésből az éleslátás helyét biztosító ideghártya területén vérzések, folyadékkilépés és hegesedés alakul ki, hasonlóképpen a fentebb említettekhez. Noha ez a betegség viszonylag kis retinaterületre lokalizált, jelentősége nagy. Előbb-utóbb a másik szemen is felléphet, és pont azt a retinaterületet károsítja, ami a mindennapi életben a legfontosabb látásfunkciót biztosítja.
Ha valakinek úgynevezett nedves típusú makuladegenerációja van, akkor az illető az érintett szemmel nem látja a betűket, nem látja a beszélgetőpartnere arcát. Fontos tudni, hogy a makuladegeneráció öröklött genetikai háttéren alapul és ezért össz-szervezeti betegségnek tekinthető. A nem megfelelően kezelt, krónikus magas vérnyomás és a dohányzás (az oxidatív stresszt fokozó hatása miatt) a súlyos makuladegeneráció fontos kockázati tényezői. Éppen ezért nem csupán az a teendő, hogy a látás központi részében észlelhető torzuláskor, homályosabb, szürkébb folt megjelenésekor hamar, néhány napon belül minőségi szemorvosi vizsgálatra jelentkezzünk, (ha tovább várunk, már hegesedés is kialakulhat, ami a látást véglegesen megrontja), hanem az is, hogy ha a makuladegeneráció előfordult a közeli vérrokonok között, úgy mellőzzük a dohányzást, és huszonnégy órás vérnyomásmérés alapján állíttassuk be az esetleges magasvérnyomás-betegségünket.
A makuladegeneráció a korai szakaszban viszonylag jól kezelhető a szembe adott, érújdonképződést gátló injekciókkal. Ezeket azonban ismételni kell, hiszen a biológiai háttér nem változik, és az injekció mindig csak az éppen kialakult erek elzáródását képes biztosítani. Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy a másik szem megbetegedése néhány éven belül nagy valószínűséggel bekövetkezhet, így az épnek gondolt másik szem látásfunkcióját négyzethálós lap naponta történő megtekintésével a betegnek saját magának ellenőriznie kell.
A fentiek alapján látni kell, hogy az életet meghatározó fontosságát biztosító látás megőrzése idősebb korban az esetek nagy részében össz-szervezeti kezelést is igényel. Ez azonban nem lehet hanyag, elégtelen, a jó szerencsében bízó, hanem pontos és időről időre korrekten ellenőrzött kezelés kell hogy legyen. A szemészeti szövődmények megelőzése, korai, hatékony kezelése pedig jó minőségű, kellő időráfordítású és kellően modern műszerezettségű, minőségi szemorvosi tevékenységet jelent.
6 szembetegség, ami 40 év fölött gyakori - Olvass tovább!
Ahogy idősödünk, úgy nő meg számos betegség kialakulásának esélye. Így van ez a szem esetében is. Ezért az évek múlásával egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a rendszeres szemészeti ellenőrzésre, és egyre inkább oda kell figyelni a különböző szemészeti, illetve látási panaszokra.
6 szembetegség, ami 40 év fölött egyre gyakoribb: a rövidlátástól a makula degenerációig
Gyakran a szembetegségek az életkor előrehaladtával alakulnak ki, látásromlással, fájdalommal járnak.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hunary)
OLVASD EL EZT IS!
- egészséges életmód
- táplálkozás