Teltségérzet, székrekedés, gyakori vizeletürítés

A petefészek páros női szerv, a méh két oldalán található. Peteállománya már a születés pillanatában jelen van, ám a petefészek csak a serdülőkorban – a menstruáció kezdetével – jut fontosabb szerephez. Innentől kezdve pedig – egészen a változókorig – minden hónapban kilökődik belőle egy petesejt, mely készen áll az esetleges megtermékenyítésre.

A nőket érintő daganatos megbetegedések 5%-át teszik ki a petefészket érintőek. Jó hír, hogy a súlyos kór az esetek 75-80%-ában jóindulatú. Ám a petefészek-daganatoknak meglehetősen sok fajtája létezik, abból az okból kifolyólag, hogy ezen szerv többféle sejtállományból tevődik össze. Így valamennyi sejtállományból kifejlődhetnek daganatok. De az esetek 95%-ában mégis a petefészek felszínén lévő csírahámból indul el a rendellenes sejtburjánzás.

Csendes tünetek

Ez a fajta daganatos megbetegedés igen alattomos módon viselkedik, hiszen az esetek túlnyomó többségében – a kezdeti stádiumban még – semmilyen tünetet nem produkál. Ennek komoly következménye lehet, hogy csak a betegség előrehaladott állapotában ismerik fel a betegséget. Ez pedig komoly problémát jelent, mert, ha a rák már szétterjedt a hasüregben, viszonylag kevés lehetőség kínálkozik a gyógyításra.

A betegség lehetséges tünetei

• Kismedencei fájdalom
• Étkezés közben gyors teltségérzet
• Székrekedés
• Gyakori vizeletürítés
• Köldöksérv

Mi áll a háttérben?

Ahogyan az a daganatos betegségek esetében lenni szokott, a pontos okok általában tisztázatlanok maradnak. Annyi bizonyos, hogy veszélyeztetettebbek azok a nők, akiknek a családjában már előfordult – így fontos tényező lehet a genetikai faktor. Ha édesanyádnál vagy lánytestvérednél előfordult már, különösen figyelj oda rá. Ezenkívül a kutatások tanulsága szerint nagyobb valószínűséggel fordul elő a gyermektelen, illetve a 35 év felett szült nők esetében.

Egy, a napokban megjelent amerikai tanulmány szerint pedig a kövérség is rizikófaktor. A túlsúly egészen pontosan 80%-kal fokozza a petefészekrák kialakulásának kockázatát azoknál a nőknél, akik a változókor alatt nem kapnak hormonpótlást.

Kiket érint leginkább?

A rosszindulatú petefészek-daganat jellemzően az ötven év felettieket érinti. Előfordul rendellenes sejtburjánzás a fiatalabb korosztályban is, ám ezek a petefészek-daganatok jellemzően jóindulatúak. Tehát az életkor is lényeges lehet a petefészekrák esetében.

Mit tehetsz ellene?

Ha már kialakult

A petefészekrák kezelésében – a betegség minden fázisában – komoly szerep jut a műtéti beavatkozásnak. A probléma megállapítását követően napjainkban már az operáció előtt elkezdődik a kemoterápia. A későbbiekben pedig műtéti eljárás során eltávolítják a méhet, illetve a petefészkeket. A beavatkozás után általában újabb kemoterápia következik.

A megelőzés szerepe

Sajnos biztos módszer nem létezik a petefészekrák megelőzésére. Természetesen erősen ajánlott kerülni a dohányzást, illetve az egyéb karcinogén anyagokkal való érintkezést a mindennapok során. Ezenkívül pedig próbálj minél egészségesebb életvitelt folytatni – ebbe beletartozik az egészséges táplálkozás, illetve a rendszeres mozgás is.

Rendszeres szűrővizsgálatok

Végül pedig fontos, hogy véletlenül se feledkezz meg a rendszeres nőgyógyászati szűrésekről. Legalább évente egyszer végeztess citológiai vizsgálatot, valamint bármilyen rendellenes tünetet tapasztalsz, azonnal fordulj orvoshoz. Inkább legyen vaklárma, minthogy később derüljön fény a komoly betegségre.