Sokan szívrohamnak hiszik, pedig nem az – A pánikroham 7 jele

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd „magától” elmúlik a nehézség?

Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

A pánikbetegség tünetei

A pánikbetegség egy olyan mentális probléma, amely kontrollálhatatlan és kiszámíthatatlan pánikrohamokat okoz az érintettnél. Általánosságban a szorongás egy formájáról van szó, ami mögött nem húzódik meg más egészségi ok, és nincs specifikus triggere, kiváltó oka sem.

Nem mindenki pánikbeteg, aki pánikrohamot él át, bár, ha valaki folyamatosan tart attól, hogy rohama lesz, általában már pánikbetegnek mondható. A másik diagnosztikus elem, hogy a pánikroham újra és újra kialakul – ahogyan az érintettek fogalmaznak, a „semmiből”, vagyis nem akkor, amikor egyébként benne vannak egy feszült, stresszes helyzetben. Jellemző tünetei lehetnek többek közt az alábbiak:

• intenzív félelem,
• erős izzadás,
• mellkasi fájdalom,
• légszomj,
• zsibbadás az ujjakban, lábujjakban,
• hányinger, hányás,
• a kontroll elvesztésének érzése, esetleg halálfélelem. (Ez utóbbit az is indokolhatja, hogy a pánikroham szívinfarktus tüneteit idézheti fel.)

Egy roham megközelítőleg 15-20 percig tart, majd elmúlik, de ez az időtartam sokkal többnek tűnik a páciensnek, aki eközben reménytelennek és félelmetesnek érezheti a helyzetet.

Elmúlhat-e magától?

Alapvetően azzal érdemes tisztában lenni, hogy a pánikbetegség nem gyógyítható teljes mértékben, de nagyon jól lehet kezelni. Magától, mindenféle rásegítés nélkül nagyon ritkán múlik el, de számos önsegítő módszert megtanulhat a páciens, amelyekkel kézben tudja tartani az állapotát és visszaszoríthatja a kísérő tüneteket – foglalja össze Veres doktornő a helyzetet.

– Itt akár olyan egyszerűnek tűnő lépésekre is érdemes gondolni, mint az egészséges életmód, amely a testet és a lelket is karbantartja. A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás, az elegendő és jó minőségű alvás, az élénkítőszerek visszaszorítása mind fontos lépés jelent a javulás felé. Hasznos segítség lehet továbbá a légzőgyakorlatok végzése, a naplóírás, a pozitív gondolkodás, a relaxációs és vizualizációs technikák elsajátítása, amelyeket érdemes szakember, például pszichológus segítségével elsajátítani. Ezek a technikák segíthetnek a rohamok előtt és alatt visszaszerezni az ellenőrzés érzését, akár meg is előzhetők segítségükkel a krízishelyzetek.

Pánikbetegség kezelése

Amikor valaki pánikbetegségre gyanakszik, a pszichiáter valószínűleg előbb fizikális kivizsgálást fog javasolni, hogy kizárhatók legyenek olyan betegségek, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, akár kardiológiai, akár diabetológiai, akár hormonális eredettel. Amennyiben pedig alapos kivizsgálás után mégis a pánikbetegség diagnózis tűnik helytállónak, két terápiát is érdemes lehet alkalmazni:

Pszichoterápia

A pszichoterápia nagyszerű eszköz számos mentális állapot kezelésében, beleértve a pánikbetegséget is. A terápia célja, hogy a páciens felismerje a negatív gondolati mintáit, viselkedésformáit, érzelmeit és azt, hogyan hatnak ezek az életére, illetve hogyan tudja megváltoztatni, átírni ezeket. A kognitív viselkedésterápia különösen eredményesnek bizonyult a fóbiák, a poszttraumás stressz-zavar (PTSD) és a szorongásos rendellenességek, így a pánikbetegség kezelésében.

Gyógyszeres terápia

A gyógyszerek közül elsősorban az antidepresszánsok és a szorongásoldók, főként benzodiazepinek válhatnak be. Előbbi csak rendszeres szedés esetén eredményezi a kívánt hatást, körülbelül 3-4 hétig tart, míg állandó dózis mellett javulás mutatkozik. Éppen ezért nem a rohamok azonnali megszüntetésére alkalmas, elsősorban megelőzésükre használható.

A benzodiazepinek ezzel szemben azonnal kifejtik a hatásukat, és a rohammal járó, erős szorongást is gyorsan oldják. Ha a rohamok elmúltak, ezeket a szereket fokozatosan el is lehet hagyni, a megfelelő kivezetési időszak után – ismerteti dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere.

Összességében tehát látszik, hogy a pánikbetegség kezelésére több hatékony lehetőség is kínálkozik, érdemes tehát arra biztatni a pácienseket, hogy ne várjanak a kezeléssel és ne egyedül bolyogjanak ezen a nehezített terepen, hanem kérjenek segítséget. A megfelelően kezelt pánikbetegség mellett ugyanis visszanyerhető a jó életminőség, a teljes élet lehetősége.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• pánikbetegség
• pszichés betegség
• pszichiáter
• félelem
• szorongás
• terápia
• Életmód